hirdetés
hirdetés

Leonardo eperfákat rajzolt a hercegnek

A szakértők azt állítják, a mester ecsetvonásai fedezhetők fel a freskó észak-keleti, monokróm részein és a terem északnyugati sarkában.

hirdetés

A milánói Sforza-kastélyban található Sala delle Asse falainak és boltíveinek restaurálásakor eredeti 15. századi festmények kerültek elő. A freskókon 16 eperfa látható, amelyeket aranykötéllel kötöttek össze. A 16 fatörzs úgy emelkedik a magasba, mint az oszlopok, félhold alakú lombozatuk pedig a boltíveken terül szét, azt az illúziót keltve, mintha a terem a természetben, lombos fák árnyékában állna. A munkát 1498-ban rendelte meg il Moro, Milánó hercege, Ludovico Maria Sforza udvari festőjétől, Leonardótól és tanítványaitól.

A szakértők azt állítják, a mester ecsetvonásai fedezhetők fel a freskó észak-keleti, monokróm részein és a terem északnyugati sarkában. A befejezetlen rajzok sziklákon futó erős gyökereket ábrázolnak. Az eredeti képet több réteg mészréteg alatt fedezték fel a firenzei Opificio delle Pietre Dure (OPD) intézet munkatársai. Az első elemzések alapján remélhető, hogy az eredeti mű fontos vázlatrajzai napvilágra hozhatók – nyilatkozta a Discovery Newsnak Marco Ciatti, az OPD munkatársa. Leonardo freskójáról a világ megfeledkezett.

Comune di Milano
Comune di Milano

A megbízás után egy évvel, 1499-ben Milánót elfoglalták a franciák. 1706-ban, amikor Milánó osztrák uralom alatt állt, a kastély kaszárnya, a Sala delle Asse pedig lóistálló lett, falait vastag réteg mésszel festették le. 1893-ig összesen 13 mészréteg került rá, akkor azonban a kastélyt renoválták és ennek során a freskó nyomait is felfedezték, de csak 1901-ben „állították helyre”, amit már a kortársak is inkább rombolásnak hívtak. A rossz minőségű festékréteget csupán 1954-ben távolították el, de Leonardo eredeti ecsetvonásait még ekkor sem találták meg.

Az elemzések most azt mutatják, hogy vastag koromréteg fedi őket, de azt könnyen el lehet majd távolítani. Közben a levéltári kutatások kiderítették, hogy a terem eredeti neve Camera dei Moroni volt, amely egyértelmű utalás il Moro személyére. S valóban Leonardo alkotása is tele van finom utalásokkal: az eperfa (Morus alba) a herceg becenevét idézi, ráadásul a híres milánói selyemgyártás szimbóluma, mivel a környéken, a selyemhernyók táplálására sok eperfát ültettek – írja a Discovery News.

Karosszékben

Leonardo több megbízást is kapott il Morótól, aki eleinte kiskorú unokaöccse helyett régensként kormányozta Milánót, majd a fiú hirtelen halála (amiben sokak szerint a Mór is szerepet játszott) után a város hercege lett.

Esküvőjére a látványtervet Leonardo készítette, de a hercegtől kapta a megbízást az Utolsó vacsora megfestésére is. A Mór átengedte városán a franciákat, akik a Milánót támadó Nápoly és a pápa ellen vonultak, de ezután megtetszett nekik Milánó is, elfoglalták és Loches-ba hurcolták a herceget, aki utolsó 8 évét a Loches-i kastély pincéjében töltötte, ott is halt meg 56 évesen.

Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[139904] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés