hirdetés
hirdetés

Lendületbe jött a világkereskedelem

Kína világelső, de Németország is növeli világpiaci részesedését

A német külkereskedelem leggyorsabb, legdinamikusabb fejlődéssel járó időszakaira emlékeztet az a nyár végén nyilvánosságra hozott elemzés, melyet az ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének szakértői a világ 80 országában működő vegyes kamarák prognózisai alapján készítettek.

hirdetés

A Nemzetközi Valuta Alap adatai szerint a világ országainak gazdasági teljesítménye 2008-ban 3,6 százalékkal meghaladta, majd 2009-ben 0,6 százalékkal alulmúlta az előző évit. A vegyes kamarák előrejelzései alapján a német kamarai szakértők 2010-re a világ országai bruttó hazai termékének 3,9, míg 2011-re ettől picivel szerényebb, 3,8 százalékos növekedését valószínűsítik. A világkereskedelem volumene az elmúlt két évben elmaradt a gazdasági növekedés dinamikája mögött: 2008-ban csak 2,8 százalékkal haladta meg a 2007. évit, míg 2009-ben zuhanásszerű, 10,7 százalékos visszaesést regisztráltak. A német kamarai szakértők a nemzetközi kereskedelemben mind 2010-re, mind pedig 2011-re 7,0-7,0 százalékos növekedést valószínűsítenek, s ezzel visszaáll az a korábbi jelenség, hogy a világkereskedelem dinamikája rendre meghaladja a gazdasági teljesítmény növekedését.

Kína előretör

A nemzetközi kereskedelemben „újra keverik a kártyákat”, olvasható a kamarai elemzésben, amely szerint Kína, India és Brazília jelentősége egyértelműen felértékelődik. Különösen figyelemre méltó a Kínai Népköztársaság előretörése, melynek a világ exportjában elért részesedése az 1989. évi 2 százalékról 1999-re 3 százalékra, 2009-re pedig 10 százalékra emelkedett; ehhez képest 2010-re 18, 2011-re pedig újabb 15 százalékos exportnövekedést valószínűsítenek a Kínában működő német érdekeltségű kamarai szervezetek, (a világkereskedelem magát a kínait is magában foglaló évi 7 százalékos bővülésével szemben).

Németországban 2008-ban 2,0 százalékos export- és 4,7 százalékos importnövekedést, majd 2009-ben 17,9 százalékos export- és 16,4 százalékos import-visszaesést regisztráltak. 2010-re a kamarai szövetség szakértői 11,0 százalékos export- és 9,5 százalékos import-növekedést valószínűsítenek, melyet a jövő évben újabb 8 százalékos export- és az ideivel megegyező ütemű, 9,5 százalékos import-növekedés követ. Ez egyszersmind azt jelenti, hogy a korábban feltételezettnél hamarabb, már 2011-ben sikerül ismét a 2008. évi export-rekordszint (984 milliárd euró) közelébe jutni. Arról persze szó nincs, hogy Németországnak sikerülne Kínától visszahódítania a világ elsőszámú exportőre címét.

Éppen ellenkezőleg! - Kína Németországgal és a világ más országaival szembeni előnye az idei évre feltételezett 18 és a jövő évre valószínűsített 15 százalékos exportdinamika eredményeként várhatóan tovább növekszik. Itt említendő, hogy amennyiben az Európai Uniót önálló exportőrnek tekintjük és az egymás közötti forgalmat, (az Egyesült Államok szövetségi államai közötti forgalomhoz hasonlóan), figyelmen kívül hagyjuk, az EU 16 százalékos világpiaci részesedéssel továbbra is (vagy még mindig?) megelőzi a 15 százalékos részaránnyal büszkélkedő Kínát és a 12 százalékos részaránnyal rendelkező Egyesült Államokat.

A kamarai előrejelzés szerint a német exportdinamika elsőszámú volumenhordozója az elkövetkező években egyértelműen a környezetvédelmi technika lesz - ez az a termék-kör, melyet ötből négy vegyes kamara  különösen magas növekedési potenciállal rendelkező ágazatként jelölt meg. A válság időszakában tapasztalt drámai visszaesés után különösen figyelemre méltó a gép- és berendezés-export újbóli mozgásba lendülése – 2010 júniusában az ágazat külföldi rendelésállománya kereken 60 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A német gazdaság sokat profitálhat a világkereskedelem 7 százalékra becsült növekedéséből.

Ha a világkereskedelem és a német export alakulására vonatkozó előrejelzéseket összehasonlítjuk, ez utóbbi, azaz a német export dinamizmusa meghaladja az előbbit, azaz a német exportőrök növelni fogják a nemzetközi kereskedelemben elért részesedésüket. A kamarai előrejelzés szerint Németország legfontosabb exportpiacai 2010-ben Franciaország (9,7 százalékos), az Egyesült Államok (6,6 százalék), Hollandia és az Egyesült Királyság (egyaránt 6,5 százalék), valamint Olaszország (5,9 százalékos részaránnyal).

Esélyek

Piaci oldalról legerőteljesebb növekedési impulzusokat olyan gyorsan iparosodó fejlődő országok kínálják a német exportőröknek, mint Indonézia és Brazília. Emellett 2010-ben még mindig érezhető a nemzeti konjunktúra-élénkítő programok világkereskedelmet élénkítő hatása, (megjegyezve, hogy mind több államban fokozatosan kifutnak ezek a programok, s a fellendülésnek egyre inkább önhordóvá kell válnia). További, az európai, s ezen belül a német export szempontjából előnyös jelenség az euró leértékelődése, melynek következtében az euró-övezeten kívül a német termékek versenyképesebbek lesznek, miközben az euró-övezeten belül a kívülálló országok termékei megdrágulnak, s veszítenek vonzerejükből.

A kockázatok

A német export szempontjából a legnagyobb bizonytalanságot az amerikai piac fejlődési bizonytalanságai jelentik, Kínában pedig a konjunkturális túlfűtöttség jelent veszélyt, ami a korábbinál lassúbb fejlődési dinamika képét vetíti előre. Az euró-övezet országaiban a belátható jövőben a költségvetési forrásokkal való takarékosság következtében mérséklődhet a német termékek iránti kereslet, ami viszont hosszabb távon olyan növekedési perspektívákkal párosul, melyek végső soron a német exportőrök szempontjából kedvező korszerűsítési és bővítő jellegű beruházásokban ölthetnek testet.

Végezetül nem szabad figyelmen kívül hagyni a világ országaiban rendelkezésre álló nyersanyag-kínálat szűkülését sem, melynek következtében különösen felértékelődnek a nyersanyagpiacok nyitottságát és liberalizálását szolgáló kétoldalú tárgyalások. A gyors exportdinamika nem kevésbé erőteljes importtal párosul - már pedig ha mind az idén, mind pedig jövőre sikerül a 10 százalékos importnövekedést megközelíteni, 2011-ben az ország behozatala elérheti a 808 milliárd eurót, meghaladva a szintén 2008-ban elért 806 milliárd eurós jelenlegi rekordot.

2010-ben – letaszítva a dobogó legmagasabb fokáról a teljes német behozatalban 8,3 százalékos részesedéssel rendelkező Hollandiát – 8,8 százalékos részesedéssel Kína válik Németország elsőszámú import beszerzési forrásává, (megelőzve a továbbiakban Franciaországot – 7,6 százalék, Olaszországot – 5,6 százalék, valamint az Egyesült Államokat – 5,4 százalék). Ma már tévedés azt hinni, hogy a Németországba irányuló kínai export jellemzően alacsonyabb értékű javakból (textíliából és játékáruból) állna, sokkal inkább műszaki termékek (villamosipari készülékek és gépek) teszik a német viszonylatba irányuló kínai export meghatározó hányadát.

Németország tradicionálisan jelentős exporttöbblettel rendelkező gazdasági nagyhatalomnak számít. A kamarai szakértők által a német export erre az évre prognosztizált 897, s az import 738 milliárd eurós teljesülése esetén az ország kereskedelmi aktívuma 159 milliárd eurót fog elérni. A jövő évre a kamarai szakértők 968 milliárd eurós német exporttal 808 milliárd eurós várható importot állítanak szembe, melyből az ideit minimális mértékben meghaladó, 160 milliárd eurós kiviteli többlet adódik, (ami 35 milliárd euróval marad el a 2007. évi rekordtól).

Első félévi tényadatok

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 első felében a német kivitel 18,2 százalékkal, a behozatal pedig 15,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a 86,5 milliárd eurós júniusi kivitel nem csak közel 30 százalékkal több a 2009 júniusinál, hanem 2008 októbere, a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság kitörése óta a legmagasabb havi exportteljesítésnek számít. A statisztikai adatok egyértelműen igazolják azt a tézist, mely szerint a német export, s tágabb értelemben a gazdasági növekedés hajtóereje az Európai Unión, sőt egész Európán kívül keresendő.

Míg ugyanis az EU-tagországokba irányuló kivitel csupán 13,7, ezen belül az euró-övezet országaiba irányuló szállítások értéke 12,2 százalékkal haladta meg a 2009 első hat havit, addig az Európai Unión kívüli országokba irányuló német kivitel több mint egy negyedével, 26,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Hasonló tendencia figyelhető meg a német behozatalban is. Miközben az euró-övezet országaiból származó behozatalnál csupán 14,3 százalékos növekedést regisztráltak, addig az unión kívüli országokból származó import csaknem 20 százalékkal bővült.

Juhász Imre, Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Lendületbe jött a világkereskedelem
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés