hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Lemaradásban a franciák

Miközben az Európai Unió vezető gazdasági hatalmának számító Németországban van némi remény a gazdaság belátható időn belüli újbóli élénkülésére, az unió második legnagyobb nemzetgazdaságával rendelkező Franciaországban elhúzódni látszik a válság.

hirdetés

A párizsi Insee statisztikai hivatal előrejelzése szerint a gazdasági növekedés mértéke 2013 első két negyedévében nem lesz több 0,1 százaléknál, azaz továbbra sem lehet elmozdulásról, netán élénkülésről beszélni. 2012-ben a harmadik negyedévi 0,2 százalékos visszaesés nyomán az intézet 0,2 százalékról 0,1 százalékra mérsékelte éves várakozását, míg a kormány az év végéig bízott a 0,3 százalékos növekedési ráta megvalósulásában.

Karácsony előtt a Handelsblatt című német gazdasági-pénzügyi napilap összehasonlító elemzést közölt a két ország gazdasági fejlődéséről, az adósságállomány alakulásáról, a versenyképességről, az iparról és a bérköltségekről. Az elemzés tanulsága, hogy a német gazdaság minden tekintetben előbbre áll a válság leküzdésében, s nagyobb esélyekkel rendelkezik egy majdani élénkülés újbóli megjelenésére.

A kedvezőtlen gazdasági helyzet 75 ezer munkahely elveszítéséhez fog vezetni 2013 első félévében
A kedvezőtlen gazdasági helyzet 75 ezer munkahely elveszítéséhez fog vezetni 2013 első félévében

A gazdaság fejlődése Franciaországban sokkal lassúbb, mint Németországban. Az Európai Bizottság utolsó, 2012-re vonatkozó előrejelzésében Franciaországban csak 0,2 százalékos, 2013-ra pedig maximum 0,4 százalékos növekedést valószínűsített, melynek oka elsődlegesen a magánfogyasztásnak a magas munkanélküliségre visszavezethető stagnálásában keresendő. Németországban ezzel szemben mind 2012-re, mind 2013-ra 0,8 százalékos növekedést prognosztizált a Bizottság, ami a rekordnagyságú foglalkoztatásnak és az érzékelhető bérnövekedésnek, valamint a magánfogyasztás ebből fakadó évi egy százalékos bővülésének köszönhető.

A költségvetési hiánynak a bruttó hazai termékhez viszonyított nagysága 2012-ben Franciaországban az előzetes számítások szerint elérte a 4,5 százalékot, ami 2013-ban és 2014-ben maximum egy százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődik. Így az adósságállománynak a bruttó hazai termékhez viszonyított nagysága az idén 93,8 százalékra emelkedik, s az éves hiány vonatkozásában 3 százalékban meghatározott maastrichti feltétel teljesülésére leghamarabb 2015-ben nyílik lehetőség. Németországban ezzel szemben mind 2012-ben, mind 2013-ban (sikerül)t a GDP 0,2 százalékán tartani a költségvetési hiány mértékét, 2014-ben pedig megalapozott esély van a kiegyensúlyozott éves költségvetés elérésére, valamint az adósságállománynak a bruttó hazai termék 78,4 százalékra történő mérséklésére.

2008-ra a francia kormány 0,8 százalékos gazdasági növekedésben reménykedik, ennyire lenne szükség a költségvetési hiánynak a bruttó hazai termék 3 százalékára történő szorítására. Az Insee szerint ez azonban szinte megvalósíthatatlan cél, teljesüléséhez - az első és második negyed-évi 0,1 százalékot feltételezve - a két utolsó negyedévben egyaránt egy százalékos növekedést kellene elérni, a mindenkori előző negyedévhez képest.

Hiányzik a középvállalkozói réteg

A World Economic Forum nemzetközi versenyképességi listáján Franciaország az elmúlt évben három helyet, a 18. helyről a 21. helyre csúszott. A versenyképesség legfontosabb elemeit értékelve: az infrastruktúra a világ legjobbjai közé tartozik, a foglalkoztatási piac ugyanakkor merev, az adórendszer pedig a gazdaságra nézve kimondottan ellenséges, (ez utóbbi két tényezőnél a franciák csak a 111., illetve a 128. helyet foglalják el a világ nemzetei sorában). Németország ugyanezen a telephelyi feltételek alapján összeállított listán a 6. helyet foglalja el, s 2012-ben - történetes során először - az Egyesült Államokat is megelőzte. A rangsor készítői rendkívül pozitívan értékelték a kiváló infrastruktúrát és a vállalatok magas színvonalú innovációs tevékenységét - mint a Handelsblatt elemzője írja - az értékteremtés minden fokán, a termeléstől a marketingig és az értékesítésig. A legkeményebb bírálatot a munkaerőpiac merevsége kapta.

Franciaországban számos olyan nagynevű vállalat van, mint az autóiparban a Renault és a Peugeot Citroen vagy az Areva atomkonszern, de hiányzik az a széleskörű és exportorientált középvállalati réteg, amely az euró övezetre jellemző értékesítési válságot az ázsiai és más feltörekvő országokban lebonyolított üzleti tevékenységgel ki tudná egyensúlyozni. Az ipar a bruttó értékteremtésből csak 12,6 százalékkal részesedik. Németországban ezzel szemben az egyenként szinte névtelen kis- és középvállalatok számos termék esetében a világ vezetőjévé nőtték ki magukat, tevékenységükben nagy figyelmet szentelnek az ún. „boom-térségekre”, ráadásul az iparnak a bruttó értékteremtéshez való hozzá-járulása a 2000 és 2010 között elért 25,1 százalékról 2011-ben a francia átlag több mint kétszeresére, 26,2 százalékra emelkedett.

A francia magángazdaságban egy munkaóra 34,20, (ezen belül az iparban 35,91) euró bér- és járulékköltséggel jár, ami az EU-n belül csak Belgiumban, Svédországban és Dániában magasabb. A német magánvállalatoknál az egy órára jutó bér- és járulékos költség 30,10, (ezen belül az iparban 35,66) euró, ezzel Németország az Európai Unió tagországai listáján a hetedik helyet foglalja. (Az euró-övezeti átlag 27,70 euró/óra).

A kedvezőtlen gazdasági helyzet az Insee előrejelzése szerint 75 ezer munkahely elveszítéséhez fog vezetni 2013 első félévében, melynek következtében a 2012 harmadik negyedévében 9,9 százalékos munkanélküliségi ráta ez év második negyedévére 10,5 százalékra fog növekedni.

François Hollande köztársasági elnök egy, a közelmúltban adott sajtónyilatkozatában megerősítette, hogy az év végéig romlani fog a foglalkoztatási helyzet, emelkedni fog a munkanélküliek számára. Fordulat csak 2014-ben várható. 2013 „kemény év lesz a franciáknak, de az országnak sikerülni fog a válság legyőzése”, hangzott az elnöki figyelmeztetés.

A francia kilátások szempontjából aligha nevezhető kedvezőnek, hogy az Ernst & Young január elején megjelent előrejelzése szerint az euró övezeti országok bruttó hazai termékének mennyisége 0,2 százalékkal tovább csökken, majd 1,0, illetve 1,5 százalékos növekedésre csak 2014-ben, illetve 2015-ben van kilátás. Mint azonban az előrejelzés szerzői megjegyzik, ez is csak akkor érvényes, ha a válság nem fog tovább súlyosbodni. Az euró övezeti országokat sújtó munkanélküliség 2013 első felében tovább súlyosbodik, s közel 20 millió álláskeresővel csak ez év második felében éri el a tetőfokát. Ez azonban nemcsak Franciaországra, hanem Németországra is kihat, a munkanélküliek száma kis mértékben ott is emelkedni fog, (megjegyezve, hogy az euró-övezeten belül az állást keresők aránya csak Ausztriában alacsonyabb a németországinál).

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[120612] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés