hirdetés
hirdetés

Lefékeznék Európa mozdonyát?

November közepén az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményezett az évről évre százmilliárd eurós nagyságrendű exporttöbbletet elérő Németország ellen. A vizsgálat híre értetlenséget és visszatetszést váltott ki a német politikai és gazdasági közéletben.

hirdetés

José Manuel Barroso, a bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a vizsgálattal nem a német gazdaság versenyképességét kívánják bírálni, azt viszont górcső alá vennék, hogy az unió vezető gazdasági hatalmának exportereje nem gyakorol-e negatív hatást az európai gazdaság mint egységes egész működésére. Márpedig ha a vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, euróban kifejezve milliárdos nagyságrendű büntetéssel sújthatják a szövetségi köztársaságot.

A vizsgálat alapja a stabilitási és növekedési paktum 2010-ben elfogadott szigorításában keresendő. Ennek lényege, hogy nem csak a költségvetési deficitet és az eladósodást, hanem az egyes tagországok fizetési mérlegét is vizsgálják az euróövezet országai közötti egyensúlytalanság mérséklése érdekében, s a szigorított szabályozás szerint egy tagország külkereskedelmi többlete három év átlagában nem haladhatja meg gazdasági teljesítménye 6 százalékát.

Németország esetében ez az érték már 2006 óta meghaladja a 6 százalékot. Erre az évre a bruttó hazai termék nem kevesebb mint 7 százalékát elérő exporttöbblet valószínűsíthető, ami egyébként azonos a múlt évi értékkel; s ami talán még fontosabb, hogy a bizottság előrejelzése szerint 2015-ig továbbra is 6 százalék fölött marad. Abszolút számokban kifejezve a német export tavaly megközelítette az 1096 milliárd eurót, miközben a behozatal nem volt több 906 milliárdnál, a kiviteli többlet így elérte a 190 milliárd, egy lakosra vetítve pedig megközelítette a 2500 eurót.

Uniós vizsgálat indult a jelentős német exporttöbblet miatt
Uniós vizsgálat indult a jelentős német exporttöbblet miatt

A vizsgálat várhatóan 2014 tavaszáig tart, s előfordulhat, hogy a bizottság a kiviteli többlet és a bruttó hazai termék egyensúlyának megbomlására hivatkozva gazdaságpolitikai korrektúrát fog követelni a berlini szövetségi kormánytól. Ha pedig ezt Berlin nem fogadja el, a gazdasági teljesítmény egy ezrelékét kitevő büntetést szabhatnak ki Németországra, melynek mértéke a múlt évi, 2600 milliárd eurót meghaladó GDP alapján milliárdos nagyságrendű büntetést jelentene.

Az Európai Bizottság mindazonáltal nem a német export mérséklését, hanem a belföldi kereslet élénkítését javasolja a németeknek, melyhez a béremeléseken, a minimálbér intézményének kiszélesítésén, valamint a magas adó- és járulékterhek csökkentésén keresztül vezet az út. Barroso szerint Németországnak ezenkívül élénkítenie kellene a szolgáltatási szektorban, valamint az építőiparban tapasztalható versenyt. „Ez pedig jó lenne Németországnak, jó a fogyasztóknak, s jó az európai gazdaságnak” – fogalmazott a bizottság elnöke.

Vannak persze más vélemények is. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke szerint „az erősebb gyöngítése nem vezethet a gyöngébb megerősödéséhez”, míg Jens Weidmann, a Német Szövetségi Bank elnöke úgy fogalmazott, hogy a brüsszeli vádakra adott válasz nem lehet a német cégek versenyképességének rontása. „A válasz csak az lehet, hogy a deficites országokban elhárítják a versenyben elszenvedett lemaradást” – figyelmeztetett a Bundesbank elnöke.

A tények nem igazolják a brüsszeli vádakat

A Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium (BMWi) megalapozatlannak tartja a német exporttöbblettel kapcsolatban elhangzó bírálatokat, mert – mint a minisztérium közleménye fogalmaz – „a német exportképesség nem állami beavatkozásokon alapszik, hanem sokkal inkább a szabad versenynek a világpiacon kifejezésre jutó eredményéről” van szó.

A BMWi emlékeztet a bizottság növekedési előrejelzéseinek azon pontjára, mely szerint a német konjunktúra 2013-tól 2015-ig nem a külkereskedelmen, hanem kizárólag az erőteljes belső keresleten fog alapulni. Ugyanezen előrejelzés szerint a magánfogyasztás az elkövetkező két évben 1,4, illetve 1,6, a foglalkoztatás 0,5, illetve 0,6, míg a munkabérek várhatóan 2,7, illetve újabb 3,1 százalékkal fognak emelkedni. A külkereskedelmi kapcsolatoknak a növekedéshez való hozzájárulása – az euróövezet néhány más országával, mint például Görögországgal, Írországgal és Portugáliával ellentétben – Németországban mind 2013-ban, mind 2014-ben negatív lesz. Az európai fizetési mérleg úgy javul, hogy abban nem az import csökkenése, hanem az export növekedése játszik majd domináns szerepet.

A német exportképesség nem állami beavatkozásokon alapszik
A német exportképesség nem állami beavatkozásokon alapszik

A minisztériumi szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a fizetésimérleg-többlet egyharmada nem a külkereskedelemből, hanem korábban külföldön befektetett német tőke hozadékából származik, ezért annak a német gazdaság exporterejéhez vagy a németországi belső kereslethez nincs közvetlen köze. A fennmaradó kétharmaddal kapcsolatban pedig arra figyelmeztetnek, hogy a szociális piacgazdaság keretei között nem lehet és nem is kívánatos a tervgazdaságokra jellemző módon beavatkozni, a tervgazdaság Németországban egyszer már egyébként is látványosan megbukott.

A német fizetési mérleg többlete sokkal inkább a német gazdaság nemzetközi versenyképessége, a Made in Germany termékek iránti élénk kereslet következménye. A német exporttermékek importtartalma eléri a 40 százalékot, így a német exportból a külföldi partnerek, elsősorban az európai beszállítók is sokat profitálnak. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a német export jelentős viszonylati változáson ment és megy keresztül. Az euróövezetnek a német exportban elért részaránya 2012-ben az előző évihez képest 2,2 százalékponttal, 37,4 százalékra mérséklődött, miközben az Európán kívüli térségek, különösen Észak-Amerika részaránya növekedett (utóbbié 8,7 százalékra, ami 1,1 százalékponttal magasabb a 2011. évinél).

Ráadásul Németország – más országokkal ellentétben – az európai valutaunió tagjaként exportja bővítése érdekében nem élhet nemzeti valutája leértékelésével sem. A Nemzetközi Valutaalap augusztusban megjelent „External Sector Report”-jára, melynek megállapítása szerint a német fizetésimérleg-többlet nem a németországi gazdaságpolitikai torzítások, hanem sokkal inkább a partnerországok költségvetési és szerkezeti politikájában tapasztalható hiányosságok következménye.

Wissmann: az exporttöbblet kemény munka eredménye

A bizottság eljárása a gazdasági élet képviselőit is véleményalkotásra késztette. Matthias Wissmann, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke (egyben a Német Ipari Szövetség – BDI – alelnöke) a szövetségi kormány állásfoglalásához hasonló tartalmú nyilatkozatot tett: „Az exporttöbblet nem politikai beavatkozás, hanem azon versenyképesség eredménye, melyért a német vállalatok mindennap keményen megdolgoznak. A német vállalatok nem egy művi úton leértékelt valutából, s nem is a saját piac kiiktatásából profitálnak. Éppen ellenkezőleg: Németország a világ legnyitottabb piacai közé tartozik. Az egy lakosra jutó behozatal meghaladja Franciaországét.

Matthias Wissmann:Európának nem szabad az erőset gyöngítenie, hanem a gyöngét kell erősítenie
Matthias Wissmann: Európának nem szabad az erőset gyöngítenie, hanem a gyöngét kell erősítenie

A német személyautó-piacon az importőrök piaci részesedése kereken 30 százalékos, ami rendkívül magasnak mondható egy ilyen erős saját autómárkákkal rendelkező országban.” Azzal kapcsolatban, hogy az európai partnerországok is profitálnak Németország sikereiből, Wissmann emlékeztetett a kölni IW gazdaságkutató intézet számítására, mely szerint a német export 10 százalékos emelkedése esetén az EU-partnerországokból származó előgyártmányimport is 9 százalékkal bővül.

Az autóipari szövetség elnöke nyilatkozata további részében felhívta a figyelmet arra, hogy „Németország pénzbüntetéssel sújtása, netán az export korlátozására történő felszólítás ijesztő jel lenne minden olyan ország számára, mely ez idő szerint is saját versenyképessége javításán fáradozik”. A német autóipar, amely maga is nagyban hozzájárul az ország exporttöbbletéhez, idejekorán felismerte a „növekedési piacokon” kínálkozó esélyeket, figyelmeztetett a szakmai szövetség elnöke. Kínában a német konszerneknek az új gépkocsik értékesítésében elért részaránya meghaladja a 20 százalékot, míg az Egyesült Államokban minden nyolcadik eladott gépkocsi ugyancsak Németországból származik.

– Mindkét térségben e járművek legnagyobb részét a helyszínen szerelik össze. Sohasem korlátoztuk magunkat egyoldalúan az exportra, hanem helyi termelést építettünk ki. Ebből egyre nagyobb mértékben profitálnak más európai országok beszállítói is. A német autógyárak Dél- és Kelet-Európában is jelentős személyautó-gyárakkal vannak jelen. Németország az európai konjunktúra mozdonyává vált. Abszurd lenne, ha az Európai Bizottság az erőset akarná büntetni. Európának nem szabad az erőset gyöngítenie, hanem a gyöngét kell erősítenie – mondta Matthias Wissmann egykori szövetségi közlekedési miniszter, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés