Lefékezett az osztrák gazdaság
Az első félév sokak számára meglepően erőteljes növekedését követően egyre inkább sűrűsödnek a konjunktúra lanyhulásának jelei, olvasható a Wifo bécsi gazdaságkutató intézet szeptember második hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében.
A fejlődési kilátások rosszabbra fordulása túlnyomórészt az euró-övezet tartós válságának következménye, írják a gazdaságkutatók, hivatkozva arra, hogy - az első negyedévi, a múlt év utolsó három havihoz képest 0,5 %-os növekedést követően – a második negyedévben a január és március közöttihez képest már csak 0,1 %-os növekedést jeleznek.
A külgazdasági kapcsolatoknak a gazdasági növekedés alakulásában játszott fontos szerepe miatt könnyen belátható, hogy az osztrák gazdaság mindinkább az európai adósságválság befolyása alá kerül: három nagy EU-partnerország, nevezetesen az osztrák exportban tavaly 7,7 %-os részesedéssel rendelkező Olaszország, a 2,9 %-os részesedést elért Egyesült Királyság és az 1,6 %-os részesedéssel álló Spanyolország gazdasága már recesszióba került, az osztrák export 4,1 %-át felvevő Franciaország gazdasági teljesítménye stagnál, s már csak az osztrák export kétségkívül több mint három tizedét felvevő Németországból érkeznek pozitív növekedési impulzusok.
A Wifo szakértői szerint nem lehet kizárni, hogy a harmadik vagy a negyedévben, de akár mindkét negyedévben elmarad a bruttó hazai termék mennyisége a mindenkori megelőző negyedévitől, s ezzel az alpesi köztársaság is a recesszió útjára lép. Christian Glocker, a Wifo gazdasági előrejelzések készítéséért felelős szakértője az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy rég a múlté az a júniusban nyilvánosságra hozott előrejelzés, mely szerint az idén még 0,6, jövőre pedig 1,3 %-kal növekedne az ország gazdasági teljesítménye. Személyes véleményként hozzátette, hogy a GDP az év utolsó két negyedévéből nagy valószínűség szerint csak az egyikben fog visszaesni, de ezt sem lehet 100 %-os biztonsággal állítani.
A konjunktúra lanyhulása a gazdaság csaknem valamennyi ágazatára kiterjed: a gépi beruházások területén a második negyedévet éppúgy a vállalatok óvatossága jellemezte, mint ahogy az az év első három hónapjában is tapasztalható volt: a megelőző negyedévhez képest – a múlt év utolsó három havi 0,6 %-kal szemben – az idén mind az első, mind a második negyedévben csupán 0,3 %-os; míg a múlt év azonos időszakához képest 2,1, illetve 3,1 %-os növekedést regisztráltak.
Az építési beruházások az első negyedévi 0,2 %-os növekedést követően április és június között stagnáltak; miközben a múlt év azonos negyedévével összevetve a növekedés 2,0, illetve mindössze 0,3 %.
A magánfogyasztás az év első félévében a múlt év utolsó három havi szinten maradt; az előző év azonos negyedévéhez képest az év elején még 1,4 %-kal növekedett, majd az április és június közötti időszakban 0,3 %-kal csökkent. Az állami fogyasztásnál – szintén a mindenkori megelőző negyedévhez képest – január és március között 0,4, míg április és június között már csak 0,2 %-os növekedést értek el; éves összevetésben a növekedés mértéke 3,9, illetve mindössze 0,8 %.
Folytatódott az Európán kívüli piacok térnyerése
Az áruexport növekedési üteme – az előző negyedévihez képest 0,2, illetve 0,3; a múlt év azonos időszakával összevetve az első három hónapban 1,0 %-kal növekedett, majd a második negyedévben 0,6 %-kal csökkent. Az import lassulása még markánsabb: az idei első negyedévi 0,2 %-os csökkenés után a második negyedévben ugyanilyen mértékben növekedett; miközben az előző év első negyedévéhez képest 0,2, míg a tavaly április és június közöttivel összehasonlítva 1,5 %-kal mérséklődött a behozott áruk mennyisége.
Abszolút számokban kifejezve az első félévben az osztrák export 1,6 %-kal, 61,5 milliárd euróra, míg az import 1,1 %-kal, 65,3 milliárd euróra emelkedett, a behozatali többlet a múlt év első hat havi 4 milliárd euróról 3,8 milliárd euróra mérséklődött. Az export viszonylati megoszlását tekintve folytatódott az évek óta tartó tendencia, az EU-célországok lassú térvesztése. Erre utal, hogy miközben az Európán kívüli országokba irányuló exportban 7,5 %-kal bővült a forgalom, s ezen országcsoportnak a teljes osztrák kivitelben elért részesedése 29,5 %-ról 31,2 %-ra emelkedett, addig az EU-országokba irányuló osztrák szállítások értéke csaknem 1 %-kal elmaradt a múlt év első hat havitól.
A fontosabb célpiacok közül a Latin-Amerikába irányuló export 32,3, az Afrikába irányuló 17,4, míg az Ázsiába irányuló – vélhetően az ottani gazdasági növekedés megtorpanása folytán – csupán 3,9 %-kal emelkedett. „A jövő piacai Közép-Ázsia, Távol-Kelet, Latin-Amerika, a Közel- és Közép-Kelet, valamint Afrika néhány országa. Itt van gazdasági növekedés, s ezzel esély kínálkozik a cégeink számára, hogy oda több árut, egyszersmind szolgáltatást exportáljanak”, fogalmazott Christoph Leitl, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) elnöke az első félév külkereskedelmi tendenciáit értékelve.
Országonként vizsgálva – 2012 első félévében a legerőteljesebben, több mint 70 %-kal Argentínába bővültek az osztrák szállítások, megelőzve Indonéziát (34 %), Malajziát (33,2 %), Mexikót (30,7 %), Kazahsztánt (24,5 %), Ausztráliát (21 %), Brazíliát (14,7 %), Chilét (13,4 %) és az Egyesült Államokat (11,7 %).
A konjunktúra lanyhulása a munkaerőpiacra is rányomta bélyegét: augusztusban a foglalkoztatottak száma 0,2 %-kal ugyan növekedett, de a regisztrált munkanélküliek száma (233 ezer fő) 6,1 %-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az infláció továbbra is alacsony, júliusban csupán 2,1 % volt, s ezzel valamivel elmaradt az euró-övezeti országok 2,4 %-os átlagától.
