hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Laptop és bőrnadrág

A Bajor Szabadállamot, Németország földrajzi kiterjedését tekintve legnagyobb, s 12 millió lakosával Észak-Rajna-Vesztfália után második legnépesebb tartományát évtizedeken keresztül egyszínű, konzervatív kormány vezette. Az elmaradott, alapvetően a mezőgazdaságból élő országrészből olyan legendás miniszterelnökök vezetésével teremtették meg Európa egyik legfejlettebb régióját, mint Hans Erhard, Hanns Seidel, Alfons Goppel, Franz Josef Strauss, Max Streibl és Edmund Stoiber.

hirdetés

Laptop und Lederhose – hangzik az először 1998. február 12-én, az új müncheni vásárközpont avatásán Roman Herzog akkori szövetségi elnök által használt szlogen, hangsúlyozva, hogy „a műszaki szellem és a hagyomány, az innováció és valóságérzet” egymást nem kizáró, hanem kiegészítő fogalmak. „Ha nem lennék bajor, azt mondanám: itt a bőrnadrág és a laptop szimbiózisba került egymással”, fogalmazott a német államfő, akinek ezen akkor újdonságként ható kijelentése hamar bevonult a Bajorországgal kapcsolatos szóhasználatba. A laptop kapcsán arra asszociálunk, ami korszerű, innovatív, magas technikai színvonalat képvisel, s a jövőbe mutat, míg a bőrnadrág egyszerre utal a XIX. század óta jellemző bajor hagyományokra és a fiatalabb korosztályok öntudatot sugárzó nemzeti érzéseire.

2005-ben Stoiber miniszterelnök (a három évvel korábban, Gerhard Schrödertől vereséget szenvedett konzervatív kancellárjelölt) elkövette azt a taktikai hibát, hogy – bár sokáig úgy volt, hogy a szociáldemokrata-zöld kormánykoalíció legyőzése esetén gazdasági csúcsminiszterként szerepet vállal az első női kancellár, Angela Merkel szövetségi kormányában – meggondolta magát, maradt Münchenben, s a CSU nevében Michael Glost, pártja berlini parlamentiképviselő-csoportjának elnökét jelölte a gazdasági és technológiai miniszteri tisztségbe.

A műszaki szellem és a hagyomány, az innováció és valóságérzet egymást nem kizáró, hanem kiegészítő fogalma
A műszaki szellem és a hagyomány, az innováció és valóságérzet egymást nem kizáró, hanem kiegészítő fogalma

Csaknem másfél évtizedes kormányfői tevékenységet követően 2007-ben Stoiber távozni kényszerült a hatalomból, s helyét – mint utóbb kiderült, alig egy esztendőre – Günther Beckstein korábbi belügyminiszter vette át. A 2008. évi választásokon a CSU elveszítette abszolút többségét, s a tartományi törvényhozásba frissen bekerült FDP-vel koalíciós kormány alakítására kényszerült. A miniszterelnöki tisztséget a 2005-ben Berlinben megalakított nagykoalíciós kormányban Stoiber által a Szövetségi Élelmezési, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMELV) élére delegált Horst Seehofer, míg a gazdasági, infrastruktúra, közlekedési és technológiai tárca vezetését a szabadállam történetében először liberális politikus, Martin Zeil, az FDP tartományi szervezetének főtitkára vette át.

A 2013. szeptember 15-én, egy héttel a szövetségi parlamenti választások (nem mellesleg hat nappal a bő kéthetes sörfesztivál, a két évszázados hagyománnyal rendelkező Oktoberfest megnyitása) előtt megrendezésre kerülő tartományi választások tétje, hogy a CSU visszaszerzi-e korábbi abszolút többségét, folytatódik-e a konzervatív-liberális kormányzás vagy úgy alakulnak a választási eredmények, hogy más párt (netán pártok) is szóhoz jut(nak)-e az új müncheni kormány megalakításánál.

A „legek” tartománya

Mint Martin Zeil tartományi gazdasági miniszter ez év tavaszán Münchenben tartott éves sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az elmúlt öt évet magában foglaló, a szeptemberi választásokkal befejeződő törvénykezési periódusban a bajor gazdaság a szövetségi átlagot meghaladó ütemű fejlődést ért el: 2008 és 2012 között a tartomány bruttó hazai terméke 6 százalékkal emelkedett, miközben a szövetségi köztársaság összességében csupán 2,5 százalékos növekedést produkált. Az ötéves időszak első egy-másfél évében elszenvedett válság után, 2010-ben és 2011-ben egyaránt 4,6 százalékos növekedési dinamikát regisztráltak, melyhez hasonlóra a megelőző húsz évben egyetlenegyszer, 2000-ben volt példa.

Az egy lakosra jutó éves GDP tavaly 36,9 ezer euró volt
Az egy lakosra jutó éves GDP tavaly 36,9 ezer euró volt

Távolabbi visszatekintésben a tartomány gazdasági teljesítménye 2012-ben összehasonlítható árakon 45,8 százalékkal haladta meg az 1991. évit, ami 14 százalékponttal magasabb az össznémet gazdaság teljesítménye 31,7 százalékos növekedésénél. Bajorország ezzel a fejlődési dinamikával az egyetlen olyan „régi tartomány”, melynek két évtized alatt elért fejlődési dinamikája meghaladja a megfelelő össznémet dinamikát. Ugyanezen adatsor szerint a ranglistán utána következő Baden-Württemberg is a régi tartományok átlagánál alacsonyabb, 29,9 százalékos fejlődést produkált; s Bajorországnak a szövetségi köztársaság gazdasági teljesítményéhez való hozzájárulása az 1992. évi 16,48 százalékról 2007-re 17,12, 2012-re pedig 17,67 százalékra emelkedett.

Az egy lakosra jutó éves GDP tavaly 36,9 ezer euró volt (melytől magasabbal a német tartományok sorában csupán Hessen dicsekedhet), ami 14 százalékkal magasabb a saját, azaz a bajor mutatót is magában foglaló, 32,28 ezer eurós össznémet mutatónál. A feldolgozóipar értékteremtése az elmúlt fél évtized során 15 százalékkal emelkedett, ami egészen egyedülálló ahhoz képest, hogy az össznémet teljesítmény (+0,2 százalék) gyakorlatilag stagnált. Az ipari tevékenységnek a tartomány értékteremtéséhez való hozzájárulása 25 százalékra emelkedett, ami szintén magasabb az országos átlagnál.

Három fő exportpiac – három kontinensen

Bajorország a szövetségi köztársaság nemzetközi kereskedelemre egyik leginkább ráutalt tartománya. Exportja az elmúlt két évtizedben – egyetlen év, 2009 kivételével – folyamatosan emelkedett (viszont 2009-ben, a második világháború utáni legsúlyosabb világgazdasági válság évében több mint ötödével, 154,3 milliárd euróról 122,3 milliárd euróra csökkent) a megelőző évhez képest. A bajor kivitel tavaly megközelítette a 166 milliárd eurót, ami az 1991-ben elért 50,0 milliárd eurós exportforgalom 3,3-szerese (összehasonlításul a 80 milliárd eurós teljes magyar áruexport több mint kétszerese).

A tartomány hagyományosan exporttöbblettel zárja kereskedelmi mérlegét. A legmagasabb, 28,7 milliárd eurós aktívumot 2007-ben érte el a bajor gazdaság, ez 2009-ben, 15,0 milliárd euróra zuhant vissza, s a múlt évben 18,5 milliárd euróra emelkedett. Az export viszonylati megoszlása egészen más, mint ami a teljes német országok szerinti összetételénél tapasztalható. Bajorországnak a teljes német kivitelben elért részaránya 2012-ben 15,1 százalék volt, de a szabadállam három legfontosabb exportpiacán (Egyesült Államok – 18,3 milliárd euró, Kína – 14,8 milliárd euró, valamint a szomszédos Ausztria – 13,7 milliárd euró) a bajor exportőröknek a teljes német exporton belüli részaránya meghaladta a 21-23 százalékot.

A múlt évben a bajor ipar termékeinek 51,4 százaléka külföldi piacon talált vevőt
A múlt évben a bajor ipar termékeinek 51,4 százaléka külföldi piacon talált vevőt

Ez azt jelenti, hogy e három, különböző földrészen található országba irányul a teljes bajor kivitel csaknem háromtizede. A teljes német kivitelben az első és második legfontosabb célországnak számító Franciaország és Hollandia mindeközben csak a negyedik és a nyolcadik helyet foglalja el Bajorország exportpiacai sorában.

A tartomány legfontosabb exportcikkei a járművek (2012. évi forgalom 51,1 milliárd euró, a teljes bajor kivitel 30,8 százaléka), a villamosipari termékek és a gépek (egyaránt 27,5 milliárd euró körüli forgalom, mindkét termékcsoport esetében 16,6), valamint a vegyipari termékek (18,4 milliárd euró, 11,1 százalékos részaránnyal). A múlt évben a bajor ipar termékeinek 51,4 százaléka külföldi piacon talált vevőt, s ez 11 százalékponttal magasabb a 2000. évinél.

Az importoldalon a szomszédos Ausztria a legfontosabb partner, a tavaly 15 milliárd eurót közelítő forgalom Németország teljes osztrák behozatalának csaknem kétötöde. A második legfontosabb importforrás Kína (12,8 milliárd euró), a harmadik Olaszország (10,5 milliárd euró); míg a tartomány Egyesült Államokból és Csehországból származó behozatala alig maradt el a 10 milliárd eurótól.

A magyar–bajor forgalom dinamikája az elmúlt években nem tartott lépést Bajorország más országokkal lebonyolított áruforgalmának növekedésével: a tartomány exportpiacai sorában tavaly nem voltunk jelen a 15 legfőbb export célország között, míg az importforrások sorában – 5,4 milliárd eurós forgalommal – a 9. helyet foglaltuk el. Ugyanakkor Bajorország – ha a különböző német tartományokat önálló célországként kezeljük – Baden-Württemberget, továbbá Romániát, Ausztriát, Szlovákiát és az összes többi országot (és német tartományt) megelőzve továbbra is az első helyet foglalja el a Magyarországon előállított (illetve összeszerelt) termékek exportpiacai sorában.

Kézzelfogható közelségben a teljes foglalkoztatás

Az elmúlt évtizedek német átlagot meghaladó ütemű gazdasági fejlődése a foglalkoztatási helyzet erőteljes javulásával párosult. Bajorország a foglalkoztatottak számának alakulását tekintve is rekordernek tekinthető: 2012 júniusában a tb-köteles foglalkoztatottak száma – 4,83 millió – 9,2 százalékkal haladta meg a 2002. évit, miközben a szövetségi köztársaságban nyilvántartott 28,9 millió fő kevesebb, mint 5 százalékkal haladta meg a tíz évvel korábbit.

Reális esély van, hogy 2015-re Bajorországban megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság
Reális esély van, hogy 2015-re Bajorországban megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság

A munkanélküliségi ráta – a regisztrált álláskeresőknek az összes foglalkoztatotthoz viszonyított aránya – 2013 márciusában Bajorországban 4,2 százalék, a tizenhat szövetségi tartomány sorában a legalacsonyabb volt, egy ezrelékkel alacsonyabb a hasonló baden-württembergi, s három százalékponttal a 7,3 százalékos össznémet mutatótól. A kis- és középvállalatok szakképzésben betöltött aktív szerepének (és a tartományi gazdasági minisztérium által biztosított évi 23 millió €-s támogatásának) köszönhető, hogy a huszonöt éven aluliak körében tapasztalható munkanélküliség más európai országokkal ellentétben nem magasabb, hanem alacsonyabb az összes munkaképes korban levő munkanélküliségi rátájánál; ráadásul a munkanélküliségi ráta a vidéki lakosság körében nem magasabb, hanem fél százalékponttal alacsonyabb a teljes tartományi átlagnál.

Bár Bajorország hét megyéje közül kettőben, Felső- és Közép-Frankföldön 2012-ben az éves átlagos munkanélküliségi ráta meghaladta a 4 százalékot, Zeil gazdasági miniszter vitatja, hogy valamiféle dél és észak közötti fejlettségbeli szakadék terhelné a tartomány gazdaságát és társadalmát. Bajorország északkeleti térségeiben is számos olyan, a világpiacon adott termékek előállításában vezető szerepet játszó középvállalat működik, melyek termékei korszerűek, s hosszú távon is vonzó, versenyképes munkahelyeket kínálnak, figyelmeztetett a miniszter, aki szerint reális esély van a tartományi kormány által prioritásként kezelt azon célkitűzés teljesülésére, hogy 2015-re Bajorországban megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság.

Félévtől élénkülés valószínűsíthető…

A közeljövő kilátásait illetően a bajor kormány mérsékelten derűlátó, jóllehet egyes, az euróövezethez tartozó országok válságának elhúzódása sok embert, s vállalatot elbizonytalanít. Olyan gazdasági mutatók, mint az Ifo üzleti indexe, a ZEW konjunkturális várakozásai és a GfK fogyasztási indexe alapján stabil növekedés várható, s az ezekből fakadó optimizmust az iparvállalatok termelési tervei és a forgalom bővülését sejtető exportvárakozásai is alátámasztják. A foglalkoztatás várható alakulását tekintve óvatosabbak lettek a vállalatok, de nagy valószínűséggel állítható, hogy létszámleépítések nem fognak bekövetkezni. Mindent egybevetve: 2012 és 2013 sok nehézséggel és sokak számára átmeneti visszaeséssel járó fordulója után 2013 derekától várhatóan újra lendületet kap a bajor gazdaság.

Martin Zeil gazdasági miniszter a vezető gazdaságkutató intézetek legfrissebb prognózisa alapján ugyancsak derűlátó. „A tavaszi előrejelzés szerint a németországi növekedési erők kedvezőek, amihez Bajorország erőteljes és nemzetközileg versenyképes ipara ugyancsak hozzá fog járulni. A szabadállamban 2013-ban 1 százalékos növekedéssel számolok, s 2014-re reálisnak tartok egy újabb, erőteljes élénkülést”, mondta a miniszter.

„…fellendülés nincs magától”

A bajor kormány korunk olyan strukturális kihívásaira, mint a globális innovációs és telephelyi verseny, a klímaváltozás, az energiafordulat és a demográfiai áttörés, a választ az innovációban, a beruházásokban, a versenyképességben, s mindezeknek a pénzügyek oldaláról történő támogatásában látja. Zeil gazdasági miniszter évértékelő beszédében példaként – egyebek között – a Fraunhofer Társaság intézményrendszerét említette, melynek támogatására a tartományi kormányzat 2008 óta 620 millió eurót bocsátott rendelkezésre.

A korszerű termelés a gazdaság és a tudomány szoros összefonódásán alapszik, mondta Zeil, melynek megvalósulásában jelentős szerepet játszik az a klaszterstratégia, amely „a bajor gazdaságpolitika márkajegyévé vált”. Kifejlesztették a Digital Bavaria koncepciót, melynek eredményei új termékek, felhasználási módok és üzleti modellek formájában öltenek testet. A müncheni kormány a digitalizálást a soron következő törvénykezési időszak súlyponti területévé nyilvánította, s ehhez öt év alatt egymilliárd eurót kíván rendelkezésre bocsátani.

Kifejlesztették a Digital Bavaria koncepciót, melynek eredményei új termékek, felhasználási módok és üzleti modellek formájában öltenek testet

Bajorország jövője, iparának versenyképessége szempontjából döntő kérdés az elektromos áram megfizethetősége és az áramellátás biztonsága. „Ha nem sikerül az áram áremelkedésének keretek között tartása, Németországot az iparosítás észrevétlen visszafejlődése fenyegeti”, figyelmeztetett a miniszter, hangsúlyozva, hogy a német gazdaság szereplői 15 százalékkal már ma is többet fizetnek az elektromos áramért az EU-országok átlagánál. Bajorországban 2016-ig kereken 1 milliárd eurót fordítanak a szövetségi kormány által 2011 tavaszán elhatározott energiafordulat végrehajtására.

A tartomány gazdasági fejlődése aligha elképzelhető a közlekedési infrastruktúra fejlesztése nélkül, bár e fejlesztések számos eleméről nem Münchenben, hanem szövetségi szinten döntenek. A müncheni kormányban a közlekedésért is felelős Zeil éves sajtótájékoztatóján Bajorország fejlesztései sorában – egyebek között – a tartomány északi térségeiben húzódó vasútvonalak villamosítása, valamint a München-Mühldorf-Freilassing szakasz tervezett megépítése került kiemelésre.

És mi lesz szeptemberben?

A tartomány gazdasági mutatói és – nem utolsósorban – az e sorok írásakor ismert legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján nem lenne meglepő, ha a CSU által megszerzett mandátumok elegendőek lennének a Horst Seehofer pártelnök-miniszterelnök vezette konzervatívok abszolút győzelméhez. Ha az abszolút többség nem jönne létre, szükség lehet mások, talán újra a liberálisok támogatására (feltéve, hogy az FDP-nek sikerül ismét bejutnia a tartományi törvényhozásba). A választ szeptember közepén ismeri meg Németország és a világ közvéleménye.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés