hirdetés
hirdetés

Smart City

Lakóitól okos a város

Az urbánus környezetek rohamos gazdasági és társadalmi fejlődése az infokommunikációs technológiák segítségével terelhető az eddiginél fenntarthatóbb irányba, állapította meg az Ericsson idei városindex-elemzésében. Az infrastruktúra fejlesztése azonban önmagában ehhez kevés lesz.

hirdetés

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-ben több mint 9 milliárd ember él majd a Földön, és 70 százalékuk városlakó lesz. Ma ez az arány valamivel 50 százalék feletti, de a világ szén-dioxid-kibocsátásának 70 százaléka már jelenleg is az urbánus környezetekhez köthető. Eközben az informatikai és kommunikációs (ICT) technológiák térhódítása soha nem látott ütemben gyorsul, a mobil szélessávú elérés mellett megjelent az ipari internet – ismertebb nevén az Internet of Things, azaz a dolgok internete –, amelyre 2020-ban már 50 milliárd eszköz, érzékelő és tárgy csatlakozhat.

A hálózatba kapcsolt társadalom kora köszönt ránk, amelyben az égvilágon minden, aminek előnyére válhat az internetelérés, hálózatra fog csatlakozni. Sokan vélik úgy ezért, hogy az ICT technológiák segítségével lehet majd a városok gazdasági és társadalmi fejlődését is az eddiginél fenntarthatóbb irányba terelni. A SMARTer2020 jelentés szerint például a gazdaság hat szektorában hétszer nagyobb mértékben lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást az infokommunikációs technológiák megfelelő alkalmazásával, mint amennyivel az ICT növelné egy-egy szektor szénlábnyomát.

A jövő okos városaiban a kormányzatok, a gazdasági szervezetek és a vállalatok is megváltozott környezetben fognak működni
A jövő okos városaiban a kormányzatok, a gazdasági szervezetek és a vállalatok is megváltozott környezetben fognak működni

Minél több ember él a viszonylag kis alapterületű, urbánus környezetekben, azok annál nagyobb nyomást gyakorolnak a véges természeti erőforrásokra, amiből számos gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi probléma származik. Fenntarthatónak azt a várost tekinthetjük, amely intelligens módon, az érintett felek nyitott és hosszú távú együttműködésén keresztül keres megoldásokat ezekre a kihívásokra.

Birtoklás helyett hozzáférés

A jövőben sokkal inkább az egyének, a polgárok, semmint az intézmények kezdeményezései fogják meghatározni az urbánus fejlesztéseket, az alulról építkező innováció, valamint az azt segítő, a mostaninál nyitottabb városvezetés és önkormányzati szolgáltatási környezet jellemzi majd ezt a közösségi „hatalomátvételt”.

Napjainkban is számos példáját látjuk annak, hogy az ICT milyen hatékony eszköz lehet a polgárok kezében, akik új ötleteiket minden eddiginél könnyebben megvalósíthatják általa, a mindennapi élet gyakorlati problémáit megoldó, ezáltal a városi élet minőségét javító szolgáltatásokat és termékeket hozhatnak létre. Gondoljunk csak az Airbnb szolgáltatásra, amelyen keresztül az emberek megbízható módon adhatnak ki, illetve kereshetnek és foglalhatnak szállást világszerte. A szolgáltatást két társbérlő indította 2008-ban San Franciscóban, miután nehezen tudták kigazdálkodni a loft bérleti díját, amelyben laktak. Az Airbnb ma több mint 800 ezer szálláslehetőséget kínál 33 ezer városban a világ 190 országában, hat év leforgása alatt olyan trendformáló piaci szereplővé vált, amellyel a hoteleknek mindenütt számolniuk kell.

Az e-kormányzati szolgáltatásokon keresztül az infokommunikációs technológia arra is lehetőséget ad, hogy a polgárok újító erejét a városvezetés az urbánus fejlesztések előmozdításában hasznosítsa, mivel az ICT megszünteti, vagy legalábbis átjárhatóvá teszi az egyének és az intézmények között emelkedő falakat. Napjaink okos városaiban a kormányzatok működési és döntéshozatali folyamataikat is igyekeznek megnyitni a lakosság előtt. A jelentés készítői nem véletlenül állapíthatták meg, hogy az indexben jól szereplő városok lakosai szerint kormányzatukra kevésbé jellemző a korrupció.

Meg fog változni az innovatív megoldások hatására az értékteremtésről alkotott, hagyományos kép is a hálózatba kapcsolat társadalomban, új definíciót kap a bruttó hazai termék, hogy jobban megragadja és kifejezésre juttassa az értékteremtés fenntartható formáit, és azok eredményét. A digitális világban megjelenő, kollektív fogyasztásra, megosztásra épülő gazdaságban ugyanis a birtoklásról a hozzáférésre kerül a hangsúly. A sűrűn lakott, urbánus környezetben a termékek közösségi technológiákkal támogatott bérlése, kölcsönzése, cseréje, ajándékozása és egyéb formában történő megosztása a hagyományos értelemben vett fogyasztás és termelés nagyon is életképes alternatíváját jelenti, és egyre fontosabbá válik a gazdaság, az emberek jóléte és az erőforrások fenntartható menedzselése szempontjából. Ehhez a gazdasági teljesítmény és fejlődés mérésének is alkalmazkodnia kell, különben a városok vezetői a teljes képet nem látva, rossz döntéseket fognak hozni a további fejlesztéseket illetően.

A jövő okos városaiban azonban nemcsak a kormányzatok, hanem a gazdasági szervezetek, a vállalatok is megváltozott környezetben fognak működni. A kapcsolattartás, az információmegosztás és az együttműködés új formái – a mobil kommunikáció, a felhőszolgáltatások, az automatizáció és más ICT fejlesztések – már napjainkban is feszegetik a vállalatok hagyományos szerkezetét, terjednek a foglalkoztatás rugalmas formái. Mindez hamarosan a szervezetre is vissza fog hatni, a holnap vállalatai sokkal rugalmasabb felépítésűek lesznek, például az egyéni vállalkozóként megjelenő szakemberek hálózatba kapcsolt csoportjaival fognak dolgozni, amelyek dinamikusan átalakulnak a projektek mentén – amihez persze a jogalkotásnak és a kormányzati struktúrának is meg kell teremtenie a feltételeket. Összességében azonban a jövő vállalatának nagyobb hozzáférése lesz az emberi erőforráshoz, miközben működéséhez kevesebb pénzügyi és természeti erőforrásra lesz szüksége.

Élő laboratórium

Bár a változás, amelyet az infokommunikációs technológia gyors fejlődése hoz magával, ma is tetten érhető az élet megannyi területén, sok tekintetben mégis inkább kutatjuk, semmint tudjuk, hogy egy város mitől lesz okos. Kísérleti szakasznál tartunk, amelyben az élenjáró városok is a koncepciókat és a folyamatokat állandóan kiértékelő és továbbfinomító, élő laboratóriumként működnek.

Annak érdekében, hogy az ICT infrastruktúra lehetőségeit minél jobban kiaknázhassa, a városvezetésnek egyszerre kell fejlesztenie a gazdaságot és a versenyképességet, a szolgáltatásokat és az urbánus környezetet, az élet minőségét és a közösségi együttműködést. Mindebből következik, hogy az ICT infrastruktúra fejlesztése önmagában kevés ahhoz, hogy egy város okossá váljon. Az infrastruktúra ugyanis innovatív, hasznos és vonzó alkalmazásokkal tehető az egyének, a vállalatok és az intézmények számára egyaránt értékes erőforrássá.

Ehhez a városnak az informatikai ökoszisztéma egészét mozgósítania kell. A digitális átalakulásnak köszönhetően a hálózatba kötött társadalomban minden eddiginél több lehetőség kínálkozik a folyamatok monitorozására és teljesítményük elemzésére. Sok város éppen ezért műszerfal jellegű, monitorozóeszközöket fejleszt és használ, hogy a kormányzat rendelkezésére álló erőforrásokat hatékonyabban és felelősségteljesen oszthassa szét. Ezek a műszerfalak jellemzően a közműszolgáltatók hálózataiból, az utakon uralkodó forgalmi helyzetről, az időjárásról, a közterület-fenntartóktól, a rendőrséghez és a mentőszolgálathoz beérkező hívásokról gyűjtenek adatokat.

Egyik legismertebb példájuk Rio de Janeiro műveleti központjának műszerfala, amely mintegy 30 különböző forrásból származó adatfolyamot összesít és elemez az események gyors és hatékony kezelése érdekében. Kézenfekvő, hogy a következő lépés a város működésének minél nagyobb mértékű automatizálása lesz, olyan urbánus környezet kialakítása, amely emberi beavatkozás nélkül is a helyszínre tudja vezérelni a mentőket vagy a hibaelhárítókat, és a forgalom irányításával elejét tudja venni az utak bedugulásának.

Ma azonban még messze járunk ettől. Lehet ugyan az alapoktól is építeni új, okos városokat, ahogyan azt Abu Dhabi sivatagi zöld projektje, az 50 ezer lakosú Masdar, vagy a Szöul mellett mindössze 4 év alatt felhúzott Songdo példája bizonyítja, de az esetek többségében erre nincs lehetőség, és nem is biztos, hogy ez az út vezet a jövő városába. Az ilyen instant városokból ugyanis hiányzik a kreativitás és az innováció motorja, a sokszínűség, amely az évszázadok során folyamatosan fejlődő és átalakuló urbánus környezetek sajátja. Olyan érték ez, amely mellett eltörpülnek az örökölt infrastruktúra hiányosságaiból adódó problémák.

Ezt az innovációs erőt állította a fejlesztés szolgálatába Stockholm Építészeti és Formatervezési Központja is abban a projektben, amelyet idén tavasszal indított Blockholm néven. A központ szakemberei a svéd főváros ingatlan- és földhivatali nyilvántartásának adatait a Minecraft online számítógépes játék platformjára töltötték fel, létrehozva egy nyílt, virtuális világot, Stockholm digitális modelljét, de épületek nélkül. Azokat a játékosok, a helyi önkormányzatok képviselői, építészek, fejlesztők, vállalkozók és a polgárok közösen tervezhették újra.

A városok okosabbá tételéhez nem utolsósorban szemléletváltás, nyitottság is szükséges a kormányzat részéről, és frissíteni kell a szabályozási környezetet is. A digitális technológiával együtt felnövő, fiatal városvezetők aránya azonban fokozatosan nő, ezért várható, hogy az urbánus környezetek közül sok már a közeljövőben fordulóponthoz ér a fenntartható, intelligens fejlődés útján.

Középpontban az infokommunikáció

Az ICT érettség, valamint a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi fejlesztések közötti összefüggéseket vizsgálva értékeli ki és rangsorolja a világ 40 városát az a jelentés is (2014 Networked Society City Index), amelyet az Ericsson a Sweco tanácsadó céggel közösen készített. Az évente közreadott városindex élén idén is Stockholm végzett, amelyet sorrendben London, Párizs, Szingapúr és Koppenhága követ az élmezőnyben – a tavalyi felálláshoz képest csupán annyi változott, hogy a délkelet-ázsiai városállamot a francia főváros letaszította a dobogó harmadik fokáról.

Helyezéstől függetlenül azonban a városok mindegyikében szoros összefüggést mutattak ki az elemzők az ICT technológiák alkalmazása és az urbánus fejlesztések fenntarthatósága között. E kapcsolatot elemezve a jelentés készítői három előrejelzést adtak arra nézve, hogy az infokommunikációs technológia milyen lehetőségekhez juttatja a városokat, és azok kiaknázása miként fogja formálni a jövő urbánus környezetét.

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[161763] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés