hirdetés
hirdetés

Tudomány

Kútbaesett orosz űrálmok

A sikertelen orosz rakétaindítások már-már megszokottá váltak Oroszországban, az újabb Proton hordozórakéta felrobbanása azonban az egész orosz űrkutatásra katasztrofális hatással van - vélte a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap szerzője.

hirdetés

A Protonnak egy nagy teljesítményű orosz távközlési műholdat kellett volna Föld körüli pályára állítania. Oleg Osztapenko, a Roszkoszmosz vezetője szerint az űreszköz katasztrófáját az okozta, hogy a hordozórakéta harmadik fokozatának egyik kormányhajtóműve elromlott és Kína felett, 161 kilométeres magasságban az űreszköz felrobbant és a Csendes-óceán felett elégett a Föld légkörének sűrű rétegeiben.

Dmitrij Rogozin, az űrkutatás és űripart is felügyelő miniszterelnök-helyettes rögtön a Proton rakéta pénteki felrobbanása után "keményen elbeszélgetett" a Hrunyicsev nevét viselő rakétagyár moszkvai, voronyezsi és permi üzemeinek igazgatóival. Szerinte az előállító rendszer válsága vezetett a minőség romlásához, és úgy vélte, hogy az űripar gyökeres átalakításának következetes véghezvitele az egyetlen megoldás.

Egyszerűen elégett
Egyszerűen elégett

Viktor Mjasznyikov a Nyezaviszimaja Gazetában megjelent kommentárjában ugyanakkor rámutatott: a Proton balesete több tényezőről elterelte a figyelmet. Arról például, hogy a Proton rakétával fellőtt és megsemmisült, 150 millió euróba (több mint 45 milliárd forint) került Expressz-AM4R műhold nem orosz, hanem az EADS Astrium európai cég gyártmánya. A cikkíró emlékeztetett arra is, hogy Jurij Koptyev, a Rosztyeh orosz állami cég tudományos-műszaki tanácsának elnöke már tavaly decemberben figyelmeztetett: a hazai űripar katasztrofális mértékben elmarad az amerikai, európai és kínai gyártóktól.

Szerinte gyökeres változtatásokat eredményező intézkedésekre van szükség, ellenkező esetben Oroszország a nemzetközi űripar-és űrkutatás "parkoló pályáján" maradhat. Mjasznyikov szerint el kell ismerni, hogy Oroszország már nem képes korszerű műholdakat tervezni és gyártani. Egyelőre teljesíteni tudja az űrszállítói szerepet a 40 éves Protonokkal és Szojuz űrrakétákkal, de néhány év múlva már ezek sem fogják állni a versenyt.

A cikkíró szerint az utóbbi években meghirdetett több milliárdos, nagyszabású tervek, mint a Marsra repülés, állandó holdbázis felépítése és az aszteroidáktól védő globális rendszer megteremtése helyett Oroszországnak inkább korszerű és megbízható műholdakból álló rendszert kellene megteremteni elsősorban az ország biztonsága érdekében. Az első Proton-M hordozórakétát (a típus legújabb változatát) Oroszország 13 évvel ezelőtt bocsátotta fel. Legutóbb 2013. július 2-án egy perccel az indítást követően robbant fel egy ilyen rakéta három orosz navigációs műholddal a fedélzetén. A későbbi vizsgálat szerint a balesetet az összeszerelésnél vétett emberi hiba okozta.

Kegyes Csilla
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés