hirdetés
hirdetés

Képzőművészet

Kódolt kép: nem tudják megfejteni

Kutatók egy lépéssel továbbjutottak ahhoz, hogy felfedjenek egy Rembrandt-festmény alá rejtett portrét.

hirdetés

Rembrandt Harmenszoon van Rijn mesterművét, az 1630-ban festett Öregember katonaruhábant a Los Angeles-i J. Paul Getty Múzeum őrzi. A kutatók a festményen felfedezték egy másik portré halvány körvonalait. Ekkor a képről infravörös-, neutron- és hagyományos röntgenfelvételt készítettek, de nem tudtak a felsőréteg alá látni, főleg azért, mert a rejtett kép festékanyagának kémiai összetétele azonos volt a felső rétegével.

Most a legmodernebb röntgenezési technológiákkal akarnak felvételeket készíteni a képről, s reményeik szerint az ezek során szerzett tapasztalataik más titkos képek felfedésére is alkalmasak lesznek – tájékoztatta Matthias Alfeld, az Antwerpeni Egyetem munkatársa, a nemzetközi kutatócsoport vezetője a LiveScience-t hangsúlyozva, hogy jelenleg összevetve más módszerekkel a röntgenfelvételek a legalkalmasabbak a felülfestett képek megjelenítésére. A kutatók a Deutsches Elektronen-Synchrotronban (Daisy) makro röntgenfluoreszcens vizsgálattal elemezték az Öregember katonaruhában című festménynek a múzeum munkatársa, Andrea Sartorius által elkészített másolatát.

Sartorius ugyanazokkal a festékekkel, amit a holland mester is használt, egy képet festett egy vászonra, majd fölé ráfestette az Öregember katonaruhában másolatát. A nagy energiájú röntgensugárzásra a fény a különböző pigmenteken különböző módon nyelődik el és bocsátódik ki. A kutatók a nagy energiájú röntgensugárzás hatására reagáló négy elem, a kalcium, a vas, a higany és az ólom változásait vizsgálták.

Karen Trentelman, a Getty Konzerválási Intézet munkatársa a LiveScience-nek elmondta, a vizsgálatok sikeresen befejeződtek és az eredmények alkalmasnak látszanak arra, hogy a Rembrandt által festett Öregember katonaruhában festmény következő vizsgálatánál felhasználják azokat.

Karosszékben
Az öregemberen a katonaruha a művészettörténészek szerint Hollandiának a spanyoloktól való függetlenségi háborújára emlékeztet és a hazafiságot jelképezi. A férfi kissé félrefordulva ül, de a néző felé fordítja arcát, bár nem néz a szemébe. Könnyes szemeivel valamerre a távolba mereng. A szakemberek szerint ez adja a festmény közvetlenségét, megejtő szépségét.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[121967] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés