hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Kína nem enged

Kereskedelmi vita a ritkaföldek exportjáról

Az Európai Unió, Japán és az Egyesült Államok eljárást kezdeményez a Világkereskedelmi Szervezetnél Kína ellen egyes ritkán előforduló, fontos nyersanyagok exportkorlátozása miatt.

hirdetés
Kapcsolódó cikkek

A kínaiak olyan környezeti károk kivédésére hivatkoznak, melyek ezen nyersanyagok túlzott mértékű feltárásából és kitermeléséből adódnak. A fejlett ipari országok szerint a 19 különböző ritka nyersanyagot, köztük a wolframot és a molibdént érintő exportkorlátozások felfelé nyomták a szóban forgó elemek világpiaci árát, s ez ellentétes a hazai gazdaság előnyben részesítésének tilalmára vonatkozó WTO-szabályokkal.

A szóban forgó nyersanyagokat egyebek között a szélerőművi turbinák, katalizátorok és laposképernyők gyártásához használják fel, termelésükben Kína világpiaci részesedése eléri a 97 százalékot, áraik pedig 2009 és 2011 eleje között legtöbbjük esetében öt-tízszeresükre emelkedtek; s ha azóta valamelyest enyhült is a helyzet, az exportárak nagysága továbbra is a kínai belső piaci árszínvonal kétszerese.

Kína világpiaci részesedése eléri a 97 százalékot
Kína világpiaci részesedése eléri a 97 százalékot

A pekingi vezetés a feljelentéssel való fenyegetést elsietettnek és igazságtalannak tartja. Az eljárás „árthat a kétoldalú kereskedelemnek és kiválthatja a kínai fél ellenintézkedését”, idézi az Új Kína hírügynökséget a Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilap beszámolója. A népköztársaság „nem fog késlekedni, hogy megvédje jogait az efféle kereskedelmi konfliktusokban”, folytatódik a pekingi nyilatkozat. A kínaiak szerint a restrikciók az ásványi kincsek és a természet védelmét szolgálják. A világ vezető exportőre a szóban forgó nyersanyag-készletek egyharmadával rendelkezik, ugyanakkor a világ országai felhasználásának mintegy kilenc tizedét fedezi.

Kína nem enged

A WTO megengedi az efféle korlátozásokat, de ezt azzal a feltétellel teszi, hogy azok nem csak az exportot, hanem ugyanolyan mértékben a belföldi felhasználást is érintik. Karl De Gucht, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa a nemzetközi kereskedelmi szokások megsértéséről beszélt, amivel Kína nem csak Európának, hanem a világ más országainak is kárt okoz. Ráadásul a kínai exportkorlátozások nem először kerültek a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet napirendjére: ez év márciusában az EU, az Egyesült Államok és Mexikó panasza nyomán más, ritkán előforduló nyersanyagok, nevezetesen a bauxit-, a magnézium- és az ónexport korlátozása miatt született Kínát elítélő határozat.

A kínaiak szerint a korlátozásokkal védhető a természet
A kínaiak szerint a korlátozásokkal védhető a természet
Washingtonban az elnökválasztásra készülő Barack Obama személyesen jelentette be a WTO-nak eljuttatott amerikai panasz hírét. „Versenytársainknak tudomásul kell venniük, nem fogjuk megengedni, hogy eltérjenek a szabályoktól.” „Kína megemelte a kiviteli vámokat és korlátozta a ritka nyersanyagok exportját, kárt okozva ezzel az amerikai munkásoknak és vállalatoknak”, fogalmazott Ron Kirk kereskedelmi megbízott. A WTO megegyezésre szóló felhívása ellenére az amerikai kormány már csak azért is fokozta a Kínára háruló nyomást, hogy alig több mint fél évvel az elnökválasztások előtt cáfolja a republikánusok azon bírálatát, miszerint nem lépne fel elég határozottan Kína ellen.

Emellett létrehozott egy olyan tárcák feletti kereskedelmi központot, melynek feladata a kereskedelmi szabályok fokozott betartásának figyelése és a szellemi tulajdon védelme, főként a kínai viszonylatban. Március közepén még nem tudni, hogy a gazdasági minisztérium a hónap végéig megállapítja-e hivatalosan, hogy Kína illegálisan támogatta a napelemek exportját, s ha igen, antidömping-eljárást fog kezdeményezni. A nyersanyagok kérdése a kínai nemzetgyűlés közelmúltban megtartott kongresszusán is felmerült. Számos képviselő helyeselte, hogy Kína határozottabban ellenőrzi 17 különféle ritkafém bányászatát.

Környezetvédelmi aggályok

A szabályozatlan kitermelés nyomán ugyanis növekszik a környezeti terhelés, illegális bányák jönnek létre, s túlzottan kizsákmányolják a föld kincseit. Már pedig a bányászatot szabályozni, az exportot pedig „egységesíteni” szükséges, követelte a Jiangcsi egyetem közgazdász professzora, aki maga is parlamenti képviselő. A kínai magatartás részint a szóban forgó ritkaföldek fokozott más földrészeken való kutatására és feltárására, részint a nyersanyagellátás biztosítását szolgáló kereskedelmi megállapodások létrehozására ösztönzi a fejlett ipari országokat, némileg függetlenítendő magukat a kínai importtól.

Ezt szolgálja többek között az a Németország és - nem sokkal egy Mongóliával kötött hasonló tartalmú megállapodás aláírása után - Kazahsztán között létrejött együttműködési megállapodás, melyet 2012 februárjában Berlinben a két ország elsőszámú vezetője jelenlétében írt alá a két gazdasági, illetve ipari és technológiai miniszter, s amely a nyersanyag-kitermelésben kialakítandó együttműködés mellett fejlett színvonalat képviselő német beruházási javak és magas technológiai ismeretek kazahsztáni exportjára is kiterjed.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés

kapcsolódó cikkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[105984] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés