hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Keleten a helyzet biztatóbb

Az export alig járul hozzá a gazdasági növekedéshez

A Szövetségi Statisztikai Hivatal november közepén nyilvánosságra hozott első becslése szerint a német gazdaság teljesítménye 2011 harmadik negyedévében – az európai adósságválság ellenére, a második negyedévi 0,3 százalékos növekedési ütemet meghaladva – erőteljes fejlődést mutatott: 0,5 százalékkal haladta meg az április és június, s 2,5 százalékkal a megelőző év július és szeptember közöttit.

hirdetés

A fejlődés hajtóereje a magánfogyasztás növekedése volt; emellett számottevően bővült a gépi beruházások és járművásárlások volumene is. Az építési tevékenység az év eleje óta ezzel szemben némileg mérséklődött; mivel pedig az export és az import nagyjából azonos ütemben emelkedett, a statisztikai hivatal szerint a harmadik negyedévben „a külkereskedelem alig gyakorolt mérhető hatást a gazdasági növekedésre”. A német gazdaságot a következő hónapokban a fejlődés erőteljes lassulása fenyegeti: egyes szakértők 2011 utolsó és 2012 első negyedévére a gazdasági teljesítmény stagnálását valószínűsítik, sőt vannak olyanok is, akik egyenesen enyhe recessziót feltételeznek.

A szövetségi kormány, a vezető gazdaságkutató intézetek és az „öt bölcs”-nek nevezett szakértői tanács 2011-re kereken 3, a jövő évre azonban már csak 1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál. A jellemzően exportra termelő iparvállalatok a rendelésállomány visszaesésén keresztül különösen hamar megérezték az adósságválságot és a konjunktúra világméretű lanyhulását. A konjunkturális helyzet romlása, a német vállalatok rendelésállományának visszaesése különösen igaz a teljes export két ötödét felvevő euró-övezeti, valamint a tengeren túli országokban.

Az euró-övezet számos más országával összehasonlítva a német gazdaság helyzete továbbra is kedvezőnek mondható
Az euró-övezet számos más országával összehasonlítva a német gazdaság helyzete továbbra is kedvezőnek mondható

A Német Ipari Szövetség (BDI), az ipari szakmai szövetségek csúcsszerve – a szeptemberi 10 százalékos növekedés után, 2008 óta először – 2011 végére az export visszaesését valószínűsíti, (ámbátor biztosra vehető, hogy az éves össz-forgalom, több éves várakozást követően meg fogja haladni az ezer milliárd eurót). Az euró-övezet országainak a német exportban való mérsékelt visszaszorulására utaé, hogy miközben 2011 első háromnegyed évében a teljes kivitel 13,5, ezen belül az uniós partnerországokba irányuló forgalom 12,7, az unión kívüli országokba irányuló pedig 14,8 százalékkal haladta meg az előző év január és szeptember közötti forgalmat, addig az euró-övezet országaiba irányuló kivitel mindössze 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Bővülő piacok

A német gazdaság legfontosabb exportpiacai közül az Egyesült Államokba irányuló szállítások értéke több mint 20, a Hollandiába irányuló pedig csaknem 19 százalékkal bővült, miközben a Franciaországba és az Egyesült Királyságba irányuló export alig 11-12 százalékkal haladta meg a 2010 első kilenc havit. Az importban a kivitellel éppen ellentétes tendencia tapasztalható: az uniós partnerországokból származó behozatal a teljes, 15,3 százalékkal bővülő forgalmat meghaladó mértékben, 16,0 százalékkal emelkedett, ezen belül az euró-övezet országaiból származó import a teljes forgalommal gyakorlatilag azonos mértékben, 15,2 százalékkal bővült.

Az unión kívüli országok Németországba irányuló szállításai a teljes forgalomtól egy százalékkal szerényebb mértékben, 14,2 százalékkal emelkedtek, ezen belül a német gazdaság elsőszámú import beszerzési forrásává előlépett Kína 35 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított az egy évvel korábbinál. Az euró-övezet számos más országával összehasonlítva a német gazdaság helyzete továbbra is kedvezőnek mondható: a spanyol gazdaság harmadik negyedévi teljesítménye az előző negyedévivel összehasonlítva stagnált, a portugálé 0,4 százalékkal csökkent, miközben a francia GDP 0,4, míg az osztrák 0,3 százalékkal haladta meg a második negyedévit.

Az euró-övezet egészére – beleértve a volumenhordozónak számító német gazdaság teljesítményét is – az előző negyedévhez képest 0,2, a megelőző év július és szeptember közöttihez képest pedig 1,4 százalékos növekedéssel számolnak az Eurostat szakértői. A statisztikai adatok nyilvánosságra hozatalát megelőző napon, (történetesen az ország vezető kormánypártja, a Kereszténydemokrata Unió lipcsei kongresszusa idején) a Leipziger Volkszeitung című napilapban látott napvilágot az az interjú, melyben Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) főtitkára az ország ipari, továbbá építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatai körében végzett hagyományos konjunktúra-felmérés tapasztalatai alapján értékelte az egykori NDK gazdaságának aktuális helyzetét és várható fejlődési kilátásait.

Keleten optimisták

A Keleten a válságot kevésbé érezni címmel megjelent interjú legfőbb tanulsága, hogy a keleti tartományok vállalatai kevésbé sínylik meg az euró-övezet országaiban tapasztalható adósságválságot, mint a nyugatnémet vállalatok, ugyanakkor a keleti tartományokban is egyre markánsabban érezni lehet a szakemberhiány fejlődésfékező hatását. Aktuális üzleti helyzetüket a keletnémet vállalatok a kilencvenes évek óta még sosem ítélték meg olyan kedvezőnek, mint a 2011 őszi konjunktúra-felmérés során, ezen belül az ipari és építőipari vállalatok a keletnémet átlagnál is nagyobb megelégedettséget sugároznak.

Martin Wansleben: A szakemberhiány egyre nagyobb gondot okoz
Martin Wansleben: A szakemberhiány egyre nagyobb gondot okoz
Az üzleti-, ezen belül az exportvárakozások tekintetében a vállalatok hangulata valamelyest romlott a korábbi felmérésekhez képest, de a várakozások rosszabbodásának mértéke messze elmarad a régi tartományokra jellemzőnél. Kétségtelen, hogy a konjunktúra lassulása keleten is érezhető, de az üzleti várakozások az országos átlaggal való összehasonlításban egyértelműen stabilnak nevezhetőek, fogalmazott a kamarai szövetség főtitkára, aki szerint a keletnémet iparvállalatok exportjának dinamikája a jövő évben várhatóan nem csak eléri, hanem meg is haladja a nyugati tartományok vállalataiét.

Erre utal, hogy az őszi konjunktúra-felmérés során a keleti tartományok exporttevékenységet folytató vállalatai valamivel nagyobb derűlátásról adtak számot, mint a nyugatiak. Ennek okát a kamarai szövetség főtitkára az európai átlagnál erőteljesebb növekedési ütemet produkáló közép- és kelet-európai országok, mint exportpiacok felértékelődésében látja. Ezzel szemben „más, gyöngébb fejlődési dinamikát felmutató dél- és nyugat-európai országok súlya valamivel kisebb a keletnémet vállalatok piacai sorában”, mondta Wansleben, aki szerint „a válságból összességében szinte semmit sem érezni Keleten, sőt az üzemek még valamivel jobbnak is látják saját helyzetüket a korábbi, kora nyári felmérésnél”.

A kamarai szövetség várakozásai szerint 2012-ben Németországban nettó 100 ezer új munkahely fog létrejönni, s ebből 30 ezer a keleti tartományokban keletkezik. Ugyanakkor gondot okoz, hogy a keleti tartományokban is a szakemberhiány súlyosbodására kell felkészülni. Az októberi felmérés során a keletnémet vállalatok 33 százaléka a szakképzett személyzet hiányát jelölte meg elsőszámú konjunkturális kockázatnak, s ez három százalékponttal magasabb a korábbi, kora nyári felmérés során számítottnál. A szakemberhiány tehát már ma is fékező hatást gyakorol az új tartományok munkaerő-piaci dinamizmusára, fejezte be a lipcsei napilapnak adott interjút Martin Wansleben, a kamarai szövetség főtitkára.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[99544] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés