hirdetés
hirdetés

Részecskefizika

Jól tette, hogy nyilvánossá tette adatait a CERN

A feldolgozatlan információk széleskörű hozzáférhetővé tétele óriási lendületet adhat a globális tudomány fejlődésének.

hirdetés

2014-ben a Nagy Hadronütköztetőt (LHC) is működtető CERN példátlan dolgot hajtott végre.

Mindenki tudja, hogy 2012-ben megtalálta a Higgs-bozont, ám egy utána mutatott „gesztus” jelentősége talán még ezen felfedezését is túlszárnyalja. A szervezet 2014-ben ugyanis létrehozott egy olyan nyílt adatportált, amely az LHC által begyűjtött információkhoz szabad hozzáférést biztosít a Föld összes tudósa számára.

Mindaddig egyetlen részecskegyorsító működtetői sem mutattak ilyen nagyvonalúságot, ám egy nemrég bekövetkezett fordulat valószínűleg sokat változtat majd a helyzeten.

Részecskeütközés az LHC-ben (koncepciórajz, forrás: 123rf)

Egy szó mint száz, egy kutatócsapat az LHC egyik nagy detektora, a Compact Muon Solenoid (CMS) által 2014-ben begyűjtött adatözön analizálása közben rendkívüli jelentőségű megállapításra jutott.  Olyan felfedezést tettek, amely az LHC kutatóinak figyelmét anno elkerülte. Több részecskeütközés kielemzése után bebizonyították, hogy a „nagy találkozások” energiáját megjósló egyenletek az esemény alatt kibocsátott részecskesugarak általános struktúráját is prognosztizálni tudják.

A kutatás eredményeinek óriási jelentősége mellett a történet legfontosabb eleme talán az a tanulság, hogy az LHC által korábban kitermelt, ám figyelmen kívül hagyott adatok elérhetővé tétele lényegesen felgyorsíthatja a tudomány globális fejlődését. Ha a CERN nem teszi közzé az egykor mindenki által ignorált információkat, ki tudja meddig tartott volna, míg valaki eljut a részecskesugarakkal kapcsolatos végkövetkeztetésig.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Popular Mechanics)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés