hirdetés
hirdetés

Automatizálás az egészségügyben

Jó készségekkel rendelkezünk, a teljesítményünk mégis elmarad

Békási Tamással, az EIT Health InnoStars RIS Business Creation projektmenedzserével beszélgettünk a multidiszciplináris orvostechnológiáról, mely hatalmas innovációs potenciállal rendelkezik Magyarországon is.

hirdetés

Az elmúlt évtizedekben azok a feldolgozórendszerek, amelyeknek nagy pontosságú és teljesítményű ipari folyamatokra volt szükségük, mind az automatizációhoz fordultak. Az automatizált gépek és robotok a folyamatos technikai fejlődéssel olyan iparágak széles körébe is sikeresen betörhettek, ahol jól definiált folyamatokkal és termékekkel dolgoznak, mint például az egészségiparban. Az innovációk leginkább a AI-on, big datán, telemedicinán alapszanak, amelyek már most nagy mértékben befolyásolják az egészségügy jelenét, de még inkább meghatározza a szektor jövőjét globálisan és hazánkban is. Az egészségügyi innovációk, a meditech rohamos fejlődése megoldás lehet a globális orvoshiányra, egy világméretű járvány detektálására, segíthet az oltóanyag-fejlesztésben és más napjainkban aktuális népegészségügyi kihívásban is. Békási Tamással, az European Institute of Innovation and Technology (EIT) Health InnoStars RIS Business Creation projektmenedzserével közösen arra kerestük a választ, hogy milyen hazánk innovációs készsége, milyen gátló és motiváló tényezők vannak jelen, és szemezgettünk az elmúlt időszak innovatív termékeiből, szolgáltatásaiból, amelyek piacra kerülését a vírus-járvány nagyban előmozdította.

GyártásTrend: Milyen az európai, regionális és a hazai innovációs készség és teljesítmény?

Békási Tamás: Az európai innovációs készség nem marad el a globális átlagtól, és bár az innovációs teljesítmény tekintetében van még némi lemaradásunk a vezető szerepet betöltő Japánnal, Egyesült Államokkal, Izraellel, illetve Kanadával szemben, az elmúlt években jelentősen sikerült faragnunk a hátrányunkból és 2018-ban sikerült beérnünk az innovációs nagyhatalomnak számító Kínát. Természetesen Európát – elsősorban az eltérő regionális fejlettségi szintből következően – az innovációs készséget és teljesítményt nézve sem tekinthetjük homogén egésznek. Amíg a rendelkezésre álló tudás nagyjából Európa szerte egységes, addig az eltérő történelmi fejlődésnek és főként az oktatási kultúrákban, illetve az innovációs finanszírozásában fellelhető különbségeknek köszönhetően az innovációs készség és teljesítmény Kelet-Közép-Európában sajnos jelenleg viszonylag gyengébb lábakon áll, mint Európa más régióiban. A régiónk minden országa az úgynevezett szerény, illetve mérsékelt innovátor kategóriába esik, ezen belül Magyarország az utóbbi, teljesítmény szempontjából előkelőbb csoporthoz tartozik, amelyet Csehország vezet.

Békási Tamás – EIT Health InnoStars RIS Business Creation projektmenedzser
Békási Tamás – EIT Health InnoStars RIS Business Creation projektmenedzser

GyT: Melyek azok a gátló tényezők, amelyek az innovatív termék- és szolgáltatásfejlesztések útjában állnak?

B.T: Tapasztalatom szerint minden, az innovációs teljesítményt elősegítő és gátló tényező megjelenése az alapoknál, ez esetben az oktatásnál kezdődik. Az oktatási kultúrákba természetesen az óvodai nevelés is beletartozik, bár jóval kisebb jelentőséggel, mint mondjuk a középiskolai, vagy egyetemi képzés milyensége. Azt tapasztaljuk, hogy – a rendelkezésre álló kiváló tudás ellenére – az első, egyéni szinten megjelenő gátló tényező az önálló projektekben, illetve piacra vezethető termékben, szolgáltatásban történő gondolkodás hiánya. A jelenlegi oktatási struktúrát figyelembe véve mindenképp szükségesnek tartom a gyakorlati képzések körének bővítését, az egyéni, tanulmányi jellegű projektek szélesebb körű támogatását, ezenfelül pedig az átfogó vállalkozói képzés elindítását. Egy, a tudását magabiztosan kezelő, globális piacban gondolkodó szakértői bázissal látványos fejlődést lehetne elérni.
Természetesen ez még csak az első lépés lenne, hiszen megfelelő támogatás nélkül az innovációs projektek többsége nem tud eljutni a megfelelő, piacra vezethető érettségi szintre. Egy korai szakaszban lévő termék, illetve szolgáltatás a legtöbb esetben nem képvisel vonzerőt a privát befektetők szemében, így ezen projektek finanszírozása az állami és az európai uniós intézményekre hárul. Magyarország a 2010-es években GDP-arányosan átlag 1,3 százalékot fordított a kutatás-fejlesztésre, ez azonban 2018-ban már elérte az 1,53 százalékot, 2020-ban pedig a tervezett költés elérheti az 1,8 százalékot. A tendencia mindenképp nagyon pozitív, de összehasonlításképp, a világ innovációs vezetői közé tartozó, terület és népesség tekintetében Magyarországhoz hasonló Izrael, GDP-arányosan 4,27 százalékot fordít kutatás-fejlesztésre, így az jól látszik, hogy a hazai finanszírozás fejlesztésének tekintetében még sok teendőnk van.
A harmadik gátló tényezőként a piac, az egészségügyi fejlesztések esetében az egészségügyi szektor felszívó képességét látom. Az új innovatív megoldások integrációjában nagyon jelentős eltérés van a magán és az állami szektor között, ugyanakkor mindkét szektorról el lehet mondani, hogy e tekintetben relatív konzervatív. Az innovatív termékek és szolgáltatások hasznosítása sok esetben azért lassú, vagy éppen marad el, mert a cél-szektor szabályozási környezetének kötöttsége, illetve folyamatainak komplexitása és rugalmatlansága nyomán nem tudja megfelelő sebességgel és hatékonysággal kezelni azt. Rendkívül fontos lenne, hogy mind a magán, mind pedig az állami szektor erősítse az innovatív megoldások integrációjának készségét, és hogy mind a pénzügyi, mind pedig a hatékonyságban tetten érhető előnyöket figyelembe véve nyitottabbá váljon az új megoldásokra.

Az EIT Health támogatási formái innovátoroknak 
Az EIT Health tevékenysége három pillér alatt összegezhető, ezek az Innováció (Innovation), Akceleráció (Business Creation) és az Oktatás (Education). Az első két pillérben, de különösen az akcelerációs alatt egy rendkívül széles program-portfolió áll a kezdő és haladó startupok, vállalkozások rendelkezésére. Az akcelerációs portfolió csak ebben az évben 20 programot foglal magában, lefedve ezzel a teljes vállalkozási életciklust. A programok között azok is tudnak megfelelő lehetőséget találni, akik jelenleg csak egy ötlettel rendelkeznek, de azok is, akik már több európai, vagy Európán kívüli országban piaci jelenléttel és jelentős bevétellel rendelkeznek. A programok egy része átfogó szolgáltatás-csomagot biztosít, mely keretén belül a vállalkozások számára a piaci érvényesüléshez, illetve bővüléshez szükséges oktatást (pl. prototípus-készítés, üzleti tervezés, szellemi tulajdonjog menedzsment, pitch, média kapcsolatok és kommunikáció), mentor biztosítást, pénzügyi támogatást, illetve több mint 150 nagyvállalati és akadémiai partnerrel, valamint befektetőkkel történő aktív kapcsolatépítést biztosítanak. 
A programok másik része, egy-egy speciális egészségügyi innovációs területet céloz meg a programokban résztvevők számára és a pénzügyi támogatás mellett, a szakmai területen hasznosítható specifikus támogatást biztosít (pl. biobank hozzáférés). Az Innovációs pillér alatt a startupok, vállalkozások, az EIT Health partnerhálózatába és egyben a világ élvonalába tartozó nagyvállalati, illetve akadémiai partnerrel kialakított konzorcium részeként tudnak pénzügyi támogatásokra pályázni. Az elmúlt években több mint 500 startupot, vállalkozást segített a piacra az EIT Health, illetve az európai és tengerentúli terjeszkedésben, akik közül többen a mai helyzetben is közvetlenül vagy közvetetten segítik az egészségügy munkáját (pl. Oxipit, HandInScan, InSimu, Sineko Global, Takis)

GyT: A mostani pandémia elképesztő löketet adott a K+F+I-nek. Önök is tapasztaltak hasonló dömpinget?

B.T: Abszolút. Az európai innovációs ökoszisztéma rendkívül gyorsan és hatékonyan reagált a pandémiára. Nehéz bármi pozitívot mondani a jelenlegi járványról, azonban az elmúlt hónapokban tapasztalt elképesztő mennyiségű ötlet és a pandémia közvetlen és közvetett hatásaira reagáló kezdeményezés, mindenképp ezen faktorok közé tartozik. Az európai tudományos élet prominens tagjai, az innovációs piac szereplőivel és a fiatal innovátorokkal közösen kerestek és keresnek válaszokat a jelenlegi helyzet különböző egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásaira. Mi, az EIT Health-nél is mindent elkövettünk, hogy gyorsan és hatékonyan tudjuk segíteni a pandémiára reagáló innovációs szakemberek dolgát. Létrehoztunk egy, az európai ökoszisztéma résztvevőit, igény és képesség alapján összekötő platformot, serkentve ezzel a szereplők közötti kooperációt. Meghirdettünk egy speciálisan a pandémiára reagáló digitális megoldásokat szállító, validációs szakaszban lévő startupoknak, vállalkozásoknak szóló akcelerációs programot. Ezenfelül pedig az Európai Fejlesztési Bankkal közösen kiírtunk egy olyan mentőcsomag pályázatot, amely azon érettebb vállalkozásoknak szól, amelyeknél a működés fenntartásához szükségesek befektetések nem jöhettek létre a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek miatt.

GyT: Melyek azok a területek – akár konkrét eszközök, alkalmazások –, ahol jelentős fejlesztések történtek, akár szubjektíve ön szerint?

B.T: A klasszikusabbnak számító biotech és meditech területek folyamatos stabil fejlődése mellett az elmúlt évek során egyértelműen ugrásszerű növekedést produkált a digitális egészségügyi megoldások területe. A szektor több szempontból is vonzó, hiszen a digitális megoldások többségének validációja, engedélyeztetése és ezáltal piacra vezetése gyorsabb az előzőleg említett két terület megoldásaihoz képest, így az egészségügyi érték mellett a jövedelmezőség is gyorsabban érhető el. Ebből következően nem meglepő, hogy az utóbbi időkben a legnagyobb fejlődést mutató három részterület közül kettő is a digitális területről származik: a telemedicina és mesterséges intelligencia egészségügyi felhasználása. Ezen két részterületet egészíti ki a biotech területről érkező, személyre szabott daganatterápiák köre.

Segítő robotok a járványban

Vérvétel robottal
A Rutgers Egyetem mérnökei létrehoztak egy asztali berendezést, amely a robotika, a mesterséges intelligencia és az ultrahangos képalkotás eszközeinek ötvözésével az egészségügyi személyzetnél stabilabban és biztonságosabban tud vért venni a páciensektől. Az amerikai tudósok robotja saját ultrahangos képalkotó rendszerét és gépi tanulási algoritmusát kombinálva képes pontosan beazonosítani és osztályozni az ereket, sőt még azt is akkurátusan meg tudja határozni, hogy a véredények mennyire mélyen fekszenek. Ugyanezzel a géppel az infúziók bekötését is könnyebben lehet elvégezni.
Automatikus kiszűrés
ChestEye, az első AI-alapú orvosi képalkotásra képes, számítógépes látószoftver, amely a mellkasi röntgent követően kiszűri az egészséges pácienseket, anélkül, hogy radiológus jelenlétére szükség lenne. A szoftver fejlesztését nagyban motiválta a COVID-19 miatti, világszerte tapasztalható, csökkent radiológiai erőforrás.
Pepper a járvány idején
A kicsit mélynövésű, mindössze 120 cm magas humanoid robotot jól ismerjük már, számos nyelven ért, felismeri az emberi hangot, sőt azt is, hogy nő, férfi vagy gyerek beszél hozzá. A koronavírus-járvány alatt az egyik budapesti magánkórházban is elkezdték a használatát. A robotok a közeljövőben egyre több helyen jelennek meg, például információs pontokon, ügyfélszolgálaton és üzletekben, mivel képesek lesznek átvenni az alacsony hozzáadott értéket képviselő feladatokat, amelyek nem igényelnek fizikai kapcsolat.
Robotizált vírusteszt
A PSI Technologies a hírekben látta, hogy az egészségügyi szolgáltatók küzdenek a COVID-19 vírus biztonságos mintavételével, ezért úgy döntött, hogy cselekszik. Egy olyan automatizált rendszert fejlesztett, amely gyorsan felépíthető és könnyen telepíthető. Miután a robot begyűjti a mintát a speciálisan felszerelt OnRobot gripper segítségével, nagy intenzitású ultraibolya sugarakkal tisztítja le magát, hogy elpusztuljanak az esetleges kórokozók. Ezután egy fertőtlenítő spray is lekezeli a robotot, hogy az emberek a lehető legnagyobb biztonságban maradjanak. A robot a nap 24 órájában képes a működésre. Speciális mobil kabinok is bárhol felállíthatók, így a vidéki közösségeket is ki lehet szolgálni velük.
Robotizált fertőtlenítés
Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján a koronavírus-járvány első, magyarországi tetőzése során állt munkába a dán UVD Robots ApS, amely UV-C fény kibocsátásával fertőtleníti környezetét. A robot által használt UV-C fény bármilyen eddig beazonosított mikroorganizmust, az összes ismert baktériumot és vírust – köztük a COVID-19 kórokozóját, a SARS-CoV-2 vírust is – másodpercek alatt képes inaktiválni. A robot önjáró tulajdonságának köszönhetően nagyfokú mobilitással és automata működésmóddal rendelkezik. Használata során emberi jelenlétre nincs szükség, ezért a fertőzés szempontjából legveszélyesebb, úgynevezett vörös zónába is beküldhető.
Berendezések automatikus sterilizálása
A megfelelően steril körülmények biztosítása egyes gyógyszeripari folyamatoknál kulcsfontosságú. Bizonyos esetekben nem lehet a berendezést sterilizálni, csak a mikrobiális szennyezettséget elfogadható szintre csökkenteni, ennek lehetséges módja a porlasztott hidrogén-peroxiddal (VPHP) végzett dekontamináció. A Delox a lisszaboni egyetem spin-off innovációja, amely rendszer használható a gyógyszeriparban, a gyártásban és természetesen az egészségiparban. Az eszköz a környezetében lévő bioszennyeződések 99, 999 százalékát megsemmisíti, legyen szó baktériumról vagy vírusról.
Rehabilitációs robot
Dániában a Robert ApS egy olyan rehabilitációs robotot fejlesztett ki, amely ágyhoz kötött betegek ápolásában segíti az egészségügyi szakembereket. A Robert nevű szolgáltatórobot a lehető legjobb gondoskodást nyújtja a pácienseknek annak érdekében, hogy mielőbb felépüljenek. Robert rengeteg feladatban tudja segíteni az ápolókat és terapeutákat, mint például a nehéz súlyok emelése, amelyre rendszeresen szükség van a páciens rehabilitációja során.

 

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés