hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Javult a vállalatok közérzete

Az elmúlt 10 nap során ismét történt néhány olyan esemény – statisztikai adatok nyilvánosságra hozatala, illetve korrigálása, az Ifo havi jelentése, kormányzati ígéretek –, amelyek indokolttá tették a német gazdaság „újbóli elővételét”.

hirdetés

A Szövetségi Statisztikai Hivatal május végén nyilvánosságra hozott, az első, néhány héttel korábbi becsléshez képest némileg korrigált számítása szerint 2021 első negyedévében a német gazdaság teljesítménye a 2020 negyedik negyedévihez képest nem 1,7, hanem 1,8 százalékkal mérséklődött; miközben – az ár- és naptárhatástól megtisztítva – az előző év azonos időszakához képest 3,1 százalékkal csökkent. A 2019 negyedik negyedévihez képest a visszaesés mértéke még számottevőbb: eléri az 5,0 százalékot.

Az Eurostat adatai szerint a német gazdaság lefelé húzta az Európai Közösség, s ezen belül az euró-övezet országai fejlődési mutatóját, mivel a „huszonhetek” viszonylatában összességében 0,4, ezen belül az euró-övezet országaiban 0,6 százalékkal mérséklődött a GDP a 2020 utolsó negyedévihez képest. Ráadásul – tekintettel arra, hogy a huszonhetek közössége esetében 0,5, ezen belül az euró-övezeti országok esetében 0,7 százalékkal már a múlt év utolsó három hónapjában is csökkent a GDP az előző, 2020 harmadik negyedévihez képest -, két egymást követő negyedév visszaesése alapján nem túlzó a megállapítás: a német gazdaság múlt év utolsó és ez év első negyedévi gyönge teljesítménye recesszióba taszította az Európai Közösség, s ezen belül az euró-övezet gazdaságát.

Az export nagyban hozzájárul a gazdasági növekedéshez

A külkereskedelmi forgalom alakulására vonatkozó első negyedévi adatok ugyanakkor utalnak, hogy amennyiben az export nem alakul olyan kedvezően, mint ahogy alakult, Európa legnagyobb nemzetgazdaságának a visszaesése még nagyobb lett volna a ténylegesnél. Az exportban a volumenhordozónak számító termékek sorában – az egyes fontosabb alkatrészeknél tapasztalható hiányhelyzet ellenére – kiemelkedik az autóipari kivitel, ami a magyar autóipar szempontjából is kedvezőnek nevezhető.

A német vállalatok márciusban összességében 126,5 milliárd euró értékű exportot teljesítettek, 16,1 százalékkal többet, 2020 harmadik hónapjában, ráadásul ez magasabb, mint egy adott hónapban korábban bármikor volt. A január és március közötti 332,6 milliárd eurós forgalom 2,4 százalékkal ugyan meghaladja a 2020 első negyedévit, a 2019 első háromhavi 335,9 milliárd eurós kivitelt azonban még nem sikerült elérni.

A Deutsche Bank májusi havi jelentése – megerősítve más szakmai és kutatói műhelyek várakozását – úgy fogalmaz, hogy „a gazdaság kibocsátása valószínűleg jelentősen megnő 2021 második negyedévében”, sőt a bruttó hazai termék mennyisége akár már az ősszel meghaladhatja a válság előtti szintet. (Emlékezetes, hogy a koronavírus-járvány nyomán a múlt év második negyedévében különösen nagy veszteségek érték az európai, s ezen belül a német gazdaságot, az április és június között elért gazdasági teljesítmény mintegy 10 százalékkal csökkent az első negyedévihez képest, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig csaknem 12 százalékot zuhant a gazdasági teljesítmény, rendkívül szolid bázist teremtve a majdani, 2021 második negyedévivel történő összehasonlításhoz.)

Kormány, kamarák, kutatók – mindenki derűlátóbbá vált

Április végén nyilvánosságra hozott előrejelzésében a szövetségi kormány 3,0-ról 3,5 százalékra emelte éves növekedési várakozását, (ami év/év összevetésben még nem elég a 2019. évi szint „beéréséhez”); s hasonló lépésre szánta el magát az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége is, bár annak az éves növekedési előrejelzése jóval visszafogottabb, az év eleji 2,8 százalékkal szemben még mindig csak 3,0 százalék.

A kamarai szervezet 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló késő tavaszi/kora nyári felmérése alapján ellentmondásos, (bár a korábbi év eleji felmérésnél összességében kedvezőbb) kép rajzolódott ki a német gazdaság főbb ágazatai aktuális helyzetmegítéléséről és a következő tizenkét hónapra vonatkozó várakozásairól. A legelégedettebbek és legbizakodóbbak a jórészt exportra termelő feldolgozóipari vállalatok, miközben a kereskedelmet és a szolgáltatásokat még mindig – finoman fogalmazva – ellentmondásos várakozások jellemezték.

Az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet legutóbbi felmérése május utolsó hetében nyilvánosságra hozott eredményei már egységesebb, egységesen pozitívabb hangulatot tükrözött. „A német gazdaság elindult felfelé”, mondta a felmérés eredményei nyilvános bemutatásakor Clemens Fuest, az intézet elnöke, megjegyezve, hogy „a vállalatok elégedettebbek aktuális üzleti helyzetükkel és a következő hónapokat illetően egyértelműen optimistán tekintenek a jövőbe.

A több mint 9 ezer vállalatvezető válaszai alapján kialakított ún. Ifo üzleti index az áprilisi 96,6 pontról 99,2 pontra emelkedett, ami 2019 májusa óta a legmagasabb érték. A két év óta legmagasabb szint azt sejteti, hogy erősödött mind a német vállalati/vállalkozói körnek az aktuális üzleti helyzetével kapcsolatos elégedettsége, mind pedig a következő hónapokra vonatkozó várakozásaik, s ez azon tevékenységekre is igaz, melyekben korábban még a borúlátás dominált.

A feldolgozóipar helyzetmegítélése és a következő hat hónapra vonatkozó várakozásai enyhén javultak. A megrendelések volumene nőtt, közben a vállalatok áremelkedésekre számítanak.

A szolgáltató szektorban az üzleti légkört jellemző jelzőszám 2020 februárja óta a legmagasabb szintre emelkedett. Ennek oka a korábbiaknál lényegesen optimistább, a járványhelyzet javulására és a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítésére vezethető vissza, a vendéglátást és az idegenforgalmat is beleértve.

Aktuális helyzetükkel a kereskedelmi vállalatok is elégedettebbek a korábbaknál és a jövővel kapcsolatos várakozásaikat tekintve is mérsékelt derűlátás tapasztalható. Megjegyezve, hogy miközben a nagykereskedők hangsúlyosan az ipari konjunktúra immáron kedvező alakulásából profitálnak, a kiskereskedők válaszaiban markánsabban jelenik meg a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések további enyhítéséből adódó bizakodás.

Az építőiparban is javult a légkör, mind az aktuális helyzet, mind a várakozások megítélését illetően. Az anyaghiányból fakadó problémák azonban egyre nagyobb terhet jelentenek az ágazat vállalatai számára.

Meghosszabbítják az állami segítségnyújtást

Aligha vitatható, a szeptember 26-ára kiírt parlamenti választások közeledtének bizonyára nagy szerepe van abban, hogy a szövetségi kormány a megszokottnál nagyvonalúbban viszonyul a gazdaság koronavírus-járvány által megtépázott szereplőihez, legyen szó akár a CDU (és bajor partnere), akár a pártok támogatottságában a Zöldek által is megelőzött szociáldemokraták vezette tárcákról.

Hubertus Heil (SPD) munkaügyi miniszter a pünkösdi hétvégén bejelentette, hogy a rövidített munkaidő kapcsán bevezetett könnyítéseket néhány hónappal, azaz legalább szeptember végéig meghosszabbítják. Ami – mivel Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) rendelkezésére álló források ezt már nem fedezik – további 2,6 milliárd euró többletterhet jelent a kincstárnak.

S bár a gazdaság teljesítménye az elmúlt időszakban egyértelmű növekedésnek indult, a termelés pedig emelkedett, Peter Altmaier (CDU) gazdasági és energetikai miniszter röviddel SPD-s kollégája nyilatkozatának nyilvánosságra kerülése után ígéretet tett arra, hogy a koronavírus-járvány nyomán bevezetett és eredetileg június 30-ig biztosított áthidaló segítséget néhány hónapra szintén meghosszabbítják. „Megígérem Önöknek, hogy ezt olyan sokáig fogjuk fenntartani, amíg említésre méltó számban vannak olyan vállalatok, amelyek továbbra is megszenvedik a korona kései következményeit”, mondta Altmaier egy, a „Bild Zeitung”-nak adott interjúban. Az áthidaló segítség meghosszabbításának konkrét dátumáról még folyik a vita a szövetségi kormányban, mondta, de nyilvánvaló, hogy az állami segítségnyújtás időtartamának meghosszabbítása meghaladná a szövetségi választások időpontját.

„Én tulajdonképpen szívesen meghosszabbítanám az év végéig, mert tudom, hogy sok üzlethez időre van szükség, hogy az újra felzárkózzon”, fogalmazott Altmaier. Aki szerint az áthidaló segítség igénybe vételének továbbra is előfeltétele, hogy az adott vállalat forgalma legalább 30 százalékkal elmarad az előző évitől. Egy, a Spiegel hírmagazinban megjelent írás szerzője megjegyzi, hogy a vonatkozó kérelmek feldolgozásának elhúzódása elbátortalanítja a vállalatokat, amelyek azt tapasztalják, hogy az egyes tartományok között nagyok a különbségek a kérelmek feldolgozási idejét illetően. A folyamat a tapasztalatok szerint Berlinben és Alsó-Szászországban tart legtovább.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés