hirdetés
hirdetés

Javuló helyzet, változatos jövőkép

A Szövetségi Statisztikai Hivatal július végén nyilvánosságra hozott első, véglegesnek még nem tekinthető adatai szerint a német gazdaság teljesítménye április eleje és június vége között 1,5 százalékkal meghaladta az első negyedévit, ami – figyelembe véve a január és március közötti időszak 2,1 és a múlt évre számított 4,9 százalékos visszaesést – figyelemre méltó és optimizmust tápláló fordulatnak számít. A számottevő növekedés a felhasználás oldaláról elsősorban a magánháztartások és az állam fogyasztási kiadásai emelkedésének köszönhető. 

hirdetés

Emlékezetes, hogy a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés a múlt év második negyedévében volt a legsúlyosabb, ezek után az idei, április és június között előállított gazdasági teljesítménye az előzetes adatok szerint 9,6 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakáét.

A lakosság a koronavírus-járvány nyomán kialakult válságot megelőzően, az elmúlt nagyjából két és fél évtized során bevételei legfeljebb 11 százalékát takarította meg. Ez az arány, az ún. megtakarítási kvóta a koronavírus-járvány miatti leállások idején 16 százalékra emelkedett. Szakértők azzal számolnak, hogy a tavaly felgyülemlett megtakarítások egy részének a második félévben várható elköltése nyomán folytatódik a fogyasztásnak a konjunktúra élénkülésére gyakorolt serkentő hatása.

A német gazdaság még nem jutott el odáig, hogy elérte volna a válság előtti szintet: második negyedévi teljesítménye 3,4 százalékkal még mindig elmarad a 2019 negyedik negyedévitől; egyébként pedig az április és június közötti 1,5 százalékos növekedés elmarad attól a 2 százaléktól, amit a gazdaságkutató intézetek többsége a második negyedévre korábban prognosztizált.

A második negyedévi fejlődését elemezve Andreas Scheuerle, a Dekabank vezető közgazdásza a Handelsblatt által idézett nyilatkozatában a német gazdaság kettős irányú fejlődésében végbement fordulatra hívta fel a figyelmet. Arra, hogy míg a teljesítmény oldaláról „a közelmúltig az ipar volt

a fejlődés hordozó ereje és a szolgáltatók a korlátozások súlya alatt adtak szenvedtek, a korlátozások okozta béklyótól megszabadulva újra felvirágzott a kiskereskedelem, megteltek a vendéglők, a mozik, felfutottak az utazásszervezők rendelései”.

Fritzi Köhler-Geib, az Újjáépítési Hitelintézet (KfW) vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy „a megbetegedések számának újbóli növekedése valamelyest beárnyékolta a szolgáltatások kilátásait. …az oltásokkal, a tesztekkel és a maszkok következetes használatával azonban elkerülhető az üzletek, szállodák és éttermek újbóli bezárása”.

A gazdaság újbóli beindulása és a járvány miatti korlátozások feloldása összefüggésére hívta fel a figyelmet Jens-Oliver Niklasch, a baden-württembergi tartományi bank (LBBW) szakértője, aki a második negyedévi fejlődési dinamika ismeretében tartja magát korábbi, 3,2 százalékos éves növekedési előrejelzéséhez.

Peter Altmaier szövetségi gazdasági és energetikai miniszter szerint „a második negyedévi növekedés azt mutatja, hogy a német gazdaság túljutott a járvány harmadik hullámán”. Annál is fontosabb mindent megtenni azért, hogy az újraindulás lendületet kapjon. „Ehhez pedig még gyorsabban előre kell jutni az oltásoknál, egyben folytatni a gazdaság számára szükséges támogatási programokat.”

Joachim Lang, a Német Ipari Szövetség (BDI) főtitkára a német gazdaság aktuális helyzetét értékelve az anyaghiányra, különösen a chipseknek az autóipart sújtó hiányára figyelmeztetett, mondván: „a jó helyzet nem szabad, hogy elleplezze a fenyegető konjunkturális kockázatokat”. Carsten Brzeski, az ING Bank vezető közgazdásza pedig – vélhetően a július közepén Németország különböző térségein végig söprő ítéletidő és az annak nyomán bekövetkezett súlyos árvíz hatására – a hajóforgalomnak az erős esőzések miatti korlátozására hívta fel a figyelmet.

Emellett a megbetegedések számának újbóli emelkedése és az újabb járványhullám várható megjelenése nem csak Németországban okozhat gondokat, hanem az erősen exportfüggő német ipar szempontjából fontos más piacokon is újbóli visszaesésekhez vezethet, mondta a BDI főtitkára. Hangsúlyozva: „elsőszámú prioritás kell, hogy legyen az oltási tempó egyértelmű növelése és az elmaradott országoknak nyújtott segítség kiszélesítése”, mert – mint fogalmazott – ez szükséges a korona újbóli kitörése megakadályozásához és a stabil értékteremtési láncok fenntartásához. Jens Südekum, neves düsseldorfi közgazdász ezt annyiban pontosította: „számos olyan, Németország számára fontos értékesítési piac, mint India és Brazília, továbbra is a korona alatt szenved”.

Vállalati felmérések Münchenből és…

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet legfrissebb előrejelzésében a harmadik negyedévre a feldolgozóipart különösen érzékenyen érintő szállítási nehézségek miatt „gyönge fellendülést” valószínűsít.

A mintegy 9 ezer feldolgozóipari, kereskedelmi, szolgáltató és építőipari vállalat megkérdezésén alapuló ún. Ifo-index a júniusi 101,7 pontról júliusra 100,8 pontra mérséklődött. A két, az üzleti klíma számításához hozzájáruló ismérv közül a válaszadók aktuális üzleti helyzetének megítélése kis mértékben (99,7-ről 100,4 pontra) javult, a következő hónapok fejlődésére vonatkozó derűlátás azonban sokat romlott, (103,7-ről 101,2 pontra esett vissza), az egy hónappal korábbihoz képest. A várakozások romlásának oka részint a késztermékekbe beépítésre kerülő előgyártmányok, illetve alkatrészek beszerzése körüli nehézségekből, részint a koronavírus új hullámának megjelenéből adódó megbetegedések számának emelkedéséből adódik.

A gazdasági tevékenységek közül a feldolgozóipar üzleti légköre - megszakítás nélkül negyedik alkalommal – összességében ismét romlott, ami – miközben az aktuális helyzetmegítélés 2018 augusztusa óta a legkedvezőbb - a vállalatok jövővel kapcsolatos várakozásai figyelemre méltó romlására vezethető vissza. A kapacitások kihasználtsága a júniusi 85,9-ről 87,1 százalékra emelkedett, a korábbinál is jobban meghaladva a hosszútávra számított 83,5 százalékos átlagot. Az alkatrészellátás már említett hiányosságai mellett egyre több cég panaszkodik a szakképzett munkaerő hiányára, mint a tevékenységére fékező hatást gyakorló tényezőre.

A szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok körében hasonló a helyzet: miközben a cégek futó üzleteikkel általában elégedettek, a feldolgozóipari vállalatokhoz hasonlóan a közeljövőbe vetett várakozások az ő esetükben is romlottak a júniusihoz képest. Az általuk lebonyolított forgalom tovább bővül, még ha a növekedés üteme szerényebb is az egy hónappal korábban feltételezettnél. A kereskedelem területén az aktuális helyzet megítélését jelző mutató kis mértékben szintén javult, a közeljövővel kapcsolatban a korábbiakban tapasztalt mérsékelt optimizmus szintén romlott.

Ezzel szemben az építőipar területén a két tényező alapján üzleti légkör index kedvezőbb az egy hónappal korábbinál, mivel a vállalatoknak az aktuális helyzettel kapcsolatos elégedettségük javult és – immár a harmadik egymást követő hónapban – az üzleti várakozások alakulása is optimizmust sugall.

…Kölnből

A kölni IW gazdaságkutató intézet a júliusi müncheni Ifo-index nyilvánosságra hozatalával nagyjából egyidőben mutatta be a maga több mint kétezer ipari, szolgáltató és építőipari vállalat megkérdezésén alapuló nyári konjunktúrajelentését.

A Michael Grömling, az intézet kutatási csoportvezetője által szerkesztett felmérés szerint a koronavírustól elszenvedett csapások után a német vállalatok „ismét egyértelmúen jobb állapotba“ kerültek és egy –egy ágazattól, mint kivételtől eltekintve – a kilátásaik is túlnyomórészt pozitívak.

A felmérés tapasztalatait összegezve a kihívások sorában kiemelésre kívánkozik, hogy a német gazdaság továbbra, az oltási kampány előrehaladása ellenére sem szabadult meg a koronavírustól, illetve annak különböző, ez idő szerint még nehezen felbecsülhető hatásaitól, továbbá, hogy fontos előgyártmányok a globális logisztikai problémák miatt továbbra is csak nagy késedelmek árán vagy egyáltalán nem jutnak el a felhasználókhoz.

Mindent egybe vetve az IW által megkérdezett vállalatok 46 százaléka jobbnak ítéli meg termelése, 35 százaléka beruházásai és 38 százaléka a foglalkoztatási helyzet alakulását a múlt nyárival szemben, miközben a termelésnél 19, a beruházásoknál 20, a foglalkoztatás tekintetében pedig ugyancsak 19 százalék azok aránya, amelyek a múlt nyárihoz képest kedvezőtlenebbnek tartják az aktuális helyzetüket.

A 2021. évi összteljesítmény tekintetében ugyanezen vállalati kör 51 százaléka vár a múlt évit meghaladó mennyiségű termelést, 42 százalék számol a tavalyinál több beruházással és 43 százalék azok aránya, akik a
foglalkoztatás múlt évinél kedvezőbb alakulását valószínűsítik. A múlt évinél alacsonyabb össztermelést a válaszadók 15, kevesebb beruházást 16, míg alacsonyabb foglalkoztatást 13 százalékuk jelzett.

A német gazdaság általános helyzetének javulására utal, hogy ugyanezen vállalati/vállalkozói kör tavaszi megkérdezésénél az általános helyzet megítélését tekintve a pozitív véleményt megfogalmazó vállalatok aránya 6 százalékponttal még elmaradt a negatív helyzetet jelzőkétől.

Hasonlóan változtak, azaz javultak a vállalatoknak a beruházásokkal és a foglalkoztatás alakulásával kapcsolatos jelzései is úgy, hogy a pozitív irány változásban nagy szerepet játszott a keretfeltételeknek az állam által generált változása, valamint az a tény, hogy akkor még sokan voltak (szenvedtek) a leállások súlya alatt.

Tevékenységek szerinti csoportosításban érdekes (és részben nyilván a koronavírus-járvány hatásából adódó) különbségek figyelhetők meg:

  • Az iparvállalatok 59 százaléka vár a múlt évinél nagyobb forgalmat, 44 százalék több beruházást, a foglalkoztatás alakulása tekintetében pedig 43 százalék a javulást várók aránya, (úgy, hogy az alapanyagot, a beruházási javakat és a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok helyzetmegítélésében és éves várakozásaiban nincsenek számottevő különbségek);
  • a szolgáltatási tevékenységet végző vállalatok körében 49 százalék a forgalom, 45 a beruházások, s 50 százalék a foglalkoztatás bővülésére számítók aránya, míg
  • az építőiparban a felmérésben részt vevő vállalatok csupán 37 százalék várja teljesítménye, 32 százaléka a beruházások, s 29 százalék a foglalkoztatás bővülését, (megjegyezve, hogy a teljesítménye, beruházásai és a foglalkoztatás bővülésére számító vállalatok aránya az építőiparban is meghaladja a csökkenéstől tartókét, de a különbség nem annyira markáns, mint az az ipari és a szolgáltatási tevékenységet folytatók esetében tapasztalható).

Az alkalmazottak számának emelkedésére számító vállalatok körében a munkatársak száma emelkedését prognosztizáló vállalatok aránya megközelíti az 50 százalékot, ami magasabb, mint akár az iparban, akár az építőiparban, s ami a koronavírus-járványnak a szolgáltatások üzleti aktivitására gyakorolt hatásának logikus következménye. E jelenség van amögött, hogy abból a jó

450 ezer munkahelyből, amelyek a múlt évben az előző évhez képest megszűntek, több mint 260 ezer a szolgáltató szektort érintette. Az pedig, hogy sok szolgáltató-, s ezen belül különösen a vendéglátóiparból tavaly sokan távozásra kényszerültek, azzal jár, hogy ma a megszokottnál sokkal több hotel és étterem ajtaján látható a „Munkatársat keresünk“ kiírás.

A berlini DIW gazdaságkutató intézet július utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott gazdasági barométere szerint „a német gazdaság valószínűleg elveszíti a tempót a harmadik negyedévben. Az elmúlt negyedév erős növekedése a szolgáltatási szektor fellendülésének volt köszönhető, de ez lassan a befejezéséhez közeledik, fogalmazott Simon Junker, az intézet szakértője. … „Emellett „a harmadik negyedévben is sok iparág szenved a globális szállítási szűk keresztmetszetektől, az ipar továbbra is megingott" – tette hozzá a kutató.

Összességében a német gazdaság fellendülése tovább folytatódik. Az ipar nehézségei miatt a júliustól szeptemberig tartó növekedés azonban legfeljebb egy százalék lesz az előző negyedévhez képest. Ez azt jelenti, hogy a fellendülés valamivel szerényebb a korábban reméltnél, de ipar kilátásai arra engednek következtetni, hogy a gazdaság az év végén, illetve a jövő év elején új lendületet kap. A fellendülés a munkaerőpiacra is kihat, s egyre többen térnek vissza a rövid munkaidőből a rendszeres foglalkoztatásba. Valószínűleg a bérek is jelentősen növekednek. Németországban - legalábbis átlagban – számottevően emelkednek az emberek rendelkezésére álló jövedelmek, melynek nyomán valószínűleg a fogyasztás is tovább bővül.

A foglalkoztatási helyzet a korábban vártnál kedvezőbben alakul

A Szövetségi Munkaügyi Hivatal (BA) július végén nyilvánosságra hozott foglalkoztatási adatai alátámasztják a német gazdaság kibontakozásával kapcsolatos mérsékelt derűlátást, sőt 2021 júliusa 2006 óta az első olyan július volt, melyben a szezonális tényezők hatására nem csökkent, hanem a júniusihoz képest 24 ezerrel, (a múlt év júliusihoz képest pedig 320 ezerrel) emelkedett a foglalkoztatottak száma. A munkaügyi hatóság július végén 2,59 millió munkanélkülit tartott nyilván, ami 5,6 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg. A rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma az áprilisi 2,34 millióról májusra 2,23 millióra mérséklődött, ami a 2020 áprilisi csaknem hatmilliós létszám nem egészen két ötöde.

Magas szintet ért el az infláció

A járványveszély újbóli súlyosbodása és annak a gazdaságra gyakorolt hatása, valamint az alapanyagellátás nehézségei ellenére összességében pozitív képet negatívan befolyásolja az infláció csaknem három évtizede nem látott szintre emelkedése. A Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint 2021 júliusában a fogyasztói árak 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami a júniusi 2,3 százalékhoz képest is rendkívül magasnak számít.

A közgazdászok körében nincs egységes vélemény egy elhúzódó infláció veszélyéről. Kérdés, hogy a szokatlanul magas infláció csupán az értéktöbblet-adó év eleji, a megszokott szintre történő helyreállításának egyszeri következménye vagy egyéb beavatkozásra is szükség lehet.

Friedrich Heinemann, a mannheimi székhelyű ZEW európai gazdaságkutatási központ szakértője szerint Németországnak az elkövetkező hónapokban az elmúlt három évtized óta legmagasabb inflációját kell megélnie”, Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza pedig attól tart, hogy „második félévben a magas infláció alááshatja a fogyasztási kiadásokat”, s az fékezi a növekedést. A már idézett Jens Südekum ezzel szemben azt várja, hogy „bár a fellendülés még némileg ingatag, de a szállítási feszültségek a következő hónapokban enyhülhetnek”. Akkor pedig nem csak a növekedésre gyakorol serkentő hatást, hanem az infláció is számottevően mérséklődhet.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés