Javaslatok az európai autóipar támogatására

Ágazati stratégiai elemzés az ipari biztos előterjesztésében

Az európai autóipar a belátható jövőben aligha számíthat olyan, az egyes országok autópiacát ösztönző állami akciókra, mint amilyet a 2008/09. évi válság után az unió számos tagországában bevezettek. 

hirdetés

Emellett egyes, az üzemanyag-felhasználásra, valamint a széndioxid- és zajkibocsátásra vonatkozó előírások is szigorodhatnak, viszont a műszaki előírások szigorítása hozzájárulhat az európai piac tisztulásához, egyes Európán kívüli versenytársak térnyerése megfékezéséhez. A többek között a Daimler, a Fiat és a Peugeot elnökéből, az Európai Bizottság hét tagjából és a mindenkori német gazdasági miniszterből álló ún. Cars21-csoport által elfogadott és Antonio Tajani, a bizottság iparpolitikáért felelős biztosa által június első napjaiban nyilvánosságra hozott stratégiapapír tartalmának megvalósítása alapvetően az európai ipar versenyképessége javítását hivatott elősegíteni. Az ügy háttere a Dél-Koreából Európába irányuló személygépkocsi-export erőteljes növekedése, a távoli országban gyártott járművek versenytársként történő térnyerése.

Kétségtelen tény, hogy olyan német felsőkategóriás típusok termelésbővítése és nyereségének emelkedése mellett, mint az Audi, a BMW és a Daimler, a tömegtípusokat gyártó márkák (Fiat, Opel, Peugeot) az indokoltnál magasabb termelői kapacitásokkal rendelkeznek, s mindeközben számottevő veszteséget kénytelenek elkönyvelni. A Cars21-csoport várakozásai szerint az idén folytatódik az európai autópiac ötödik éve tartó zsugorodása, ez évben már csak 12,4 millió darab személygép-kocsit tudnak eladni, ami 3 millió darabbal kevesebb a 2007. évinél, s kevesebb, mint 1996 óta bármelyik évben volt. A foglalkoztatottak száma tavaly kereken 12 százalékkal, 12 millió főre mérséklődött; igaz, az export mindeközben rekordnagyságot ért el, 160 milliárd euróra növekedett.

Európa autóipara 12 millió főnek ad munkát
Európa autóipara 12 millió főnek ad munkát

Az ágazat vállalatai 2009-ben, egyetlen évben 28 milliárd eurót fordítottak elsősorban alacsonyabb károsanyag-kibocsátású motorok, illetve az elektromos meghajtás fejlesztésére. Egyes területeken, mint az akkumulátorok és a hibrid-technológia Európa ma már nincs vezető pozícióban, amin mindenképpen változtatni kellene. Ehhez „a kutatás és fejlesztés erőteljesebb támogatására lenne szükség” mind európai, mind nemzeti szinten. Emellett „a termékek megújításának jelentős pénzügyi szükséglete” is megfogalmazódott az anyagban.

A gazdasági és technológiai akadályok elhárítása

A Cars21-csoport által elfogadott dokumentumban nagy hangsúlyt kap az ágazatnak az európai jólét biztosításában betöltött szerepe, az a tény, hogy Európa autóipara 12 millió főnek ad munkát, s 70 milliárd euróval javítja az EU-országok kereskedelmi mérlegéhez. Mivel azonban az európai országok súlyos költségvetési nehézségekkel küszködnek, (azok sokkal súlyosabbak, mint 2009-ben voltak), nincs lehetőség az államilag támogatott piacélénkítés újbóli alkalmazására. (Emlékeztetőül: a pénzügyi válság kitörése után bevezetett intézkedések, többek között a „roncsprémium” néven ismert környezetvédelmi támogatások formájában Európa különböző országaiban kereken 30 milliárd euró támogatást kapott az ágazat.) A dokumentum szerint a pénzügyi források szűkössége miatt - a kutatási-fejlesztési tevékenység már futó, milliárdos nagyságrendű támogatása mellett -

• az Amerikába és Kínába irányuló export növelésének kereskedelem-politikai eszközökkel történő segítésére,

• olyan országokkal, mint India és Japán, további szabadkereskedelmi megállapodások létrehozására, s azon keresztül a vámsorompók lebontására, valamint

• a technikai követelmények harmonizálására van szükség.

A dokumentumban nagy hangsúlyt kapott a fogyasztás hiteles mérésének kérdése. Az anyag szerzői megjegyzik, hogy a hivatalos fogyasztási adatok meghatározásánál ez idő szerint az indokoltnál sokkal kevésbé veszik figyelembe a sok fékezéssel és újraindulással járó városi forgalmat, ezért a tényleges fogyasztás rendre nem egyezik a gyárak által megadott fogyasztással. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitungban a stratégiapapírt ismertető írás szerzője megjegyzi, ennek az autógyárak körében történő elismerése mindenképpen újdonságnak számít.

Az európai szervezetek a jövőben nagyobb figyelmet kívánnak fordítani a zajkibocsátás szabályozására, ami főként a drágább sportkocsik (Bugatti, Porsche) gyártóit érinti érzékenyen. A személygépkocsik esetében a széndioxid-kibocsátását 2015-ig kilométerenként 130 grammra, 2020-ig pedig 95 grammra kell csökkenteni; ami – bár nagyfokú rugalmasságot követel az autógyáraktól - műszakilag megoldható és a költségek jóval alacsonyabbak a korábban feltételezettnél. Emellett a szakértői csoport javasolja az alternatív meghajtású gépkocsik elterjedésének állami ösztönző akciókkal történő segítése európai léptékű koordinálását is.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[110293] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés