hirdetés
hirdetés

Energetika

Itthon még méregetik

Nyugat-Európában pozitív fogadtatásra leltek a mindenkori aktuális fogyasztási adatokat kimutató mérőórák, és ezek közvetve a 2020-ra kitűzött, uniós energiatakarékossági célok elérését is elősegíthetik. Magyarországon árnyaltabb a kép.

hirdetés

A megfontoltabban vezetett háztartások reményében az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU Irányelve egyebek mellett az okos mérőórákat is hasznos eszköznek tekinti ahhoz, hogy „2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig minden évben […] a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5%-ának legalább megfelelő új megtakarítást” lehessen elérni. A cselekvési terv éppen ezért előírja, hogy amelyik országban ez megtérülő beruházás, 2020-ra a fogyasztók 80%-ánál fel kell szerelni az újfajta apparátusokat. A fő törekvés, hogy az Európai Unió tagállamai a 2010-es értékhez képest 2020-ra 20%-os energiamegtakarítást könyvelhessenek el.

Forrás: Shutterstock
Forrás: Shutterstock

Nem véletlen, hogy a döntéshozó testület direktívája a zöldítés fontos pilléreként tekint az intelligens mérőeszközökre. Az erőforrások pazarlásának egyik fő mozgatórugója a fogyasztás pillanatnyi mértékének átláthatatlansága. Az idáig gyűjtött tapasztalatok szerint például a villamosenergia-felhasználók szívesen változtatnának az életvitelükön, ha látnák, hogy csúcsidőben a háztartási nagygépek szimultán üzemeltetetése pontosan mekkora kiadásként is jelenik meg a hónap végi villanyszámlán. Nyilvánvaló, hogy az akár negyedórás időközökre lebontott (tehát gyakorlatilag valós idejű) adatszolgáltatás – a legtöbb esetben – a háztartások működésének jelentős racionalizálására, vagyis takarékosabb életvitelre készteti a felhasználókat.

Gyorsreagálás

Éppen ezt, az aktuális fogyasztást hűen tükröző információáradatot kínálja az okosmérés (smart metering) technológiája, amelynek rendszerét az úgynevezett okosmérőórák és az okoshálózatok alkotják. Az ilyen, elektronikus elven működő intelligens készülékek erősáramú vezetékhálózaton vagy mobilkommunikációs csatornán (például PLC, GSM/GPRS vagy kis hatótávolságú rádióhálózat) folyamatos és kétirányú összeköttetésben állnak egy számítógép vezérelte központtal. Az adatok továbbítására és fogadására egyaránt alkalmas szerkezetek a rendszerirányító, a szolgáltató és (például egy internetes felületen keresztül) a végfelhasználó számára is egzakt fogyasztási információkkal szolgálhatnak. Az úttörő megoldás feleslegessé teszi, hogy az elosztói engedélyeseknek évente hitelesítő embereket kelljen kiküldeniük a mechanikus mérőórák („forgó morgók”) leolvasásához. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a megszakítatlan nyomon követhetőség miatt a becslésekre építő díjszedés napjai meg vannak „számlálva”.

Az új rendszer alkalmazásából – például a villamos energia esetében – elméletileg a végfelhasználó, a szolgáltató, a rendszerirányító és a termelő is profitálhat. Értelemszerűen a fogyasztóknak kedvez, hogy az állandó adatszolgáltatásnak köszönhetően rendkívül pontos információkkal rendelkező közműcégek immár ideális tarifacsomagokat állíthatnak össze a számukra. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy a közüzemi szolgáltatások (víz, gáz, villamos energia, távközlés) előre megtervezhető, tudatosabb és visszafogottabb igénybevételéből az elosztói engedélyesek ugyan milyen hasznot is húzhatnának. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy időközben a vállalatok tulajdonában is értékes adatbázisok keletkeznek, amelyek révén a mostani, intuíciókon alapuló beavatkozások helyett sokkal célirányosabb, indokoltabb és így költséghatékonyabb hálózatfejlesztéseket (és egyéb intervenciókat) foganatosíthatnak. A társaságok számára az sem elhanyagolható szempont, hogy az automatizált információfolyam értelemszerűen a mérőóra-leolvasók foglakoztatását is feleslegessé teszi (ami természetesen az alkalmazottak számára ugyanakkor rossz hír). „Up-to-date” tájékozottságával a rendszer a lopásokat szintén könnyebben felderítheti. A rendszerirányítók számára nagy előny, hogy a fogyasztói átterelések miatt a fogyasztási görbék kisimíthatóbbak lesznek, és ez a megnövekedett kiszámíthatóság az energia előállítói számára is egyenletesebb termelést tesz lehetővé.

Egy élmény volt

Az okosmérők bevezetését illetően a külföldi tapasztalatok meglehetősen kedvezőek. A Nyugat-Európában telepített rendszerek felhasználói körében csökkentek a számlareklamációk és a rendszerszintű veszteség is. Amellett, hogy a megfigyelések szerint egy-három százalékos energiamegtakarítás várható a hálózatok installációjától, az egy napon belüli fogyasztási görbék is „lankásabbak” lettek. A csúcsidőszaki fogyasztás dinamikája helyenként akár 10%-ot is visszaeshetett a hagyományosan bágyadtabb periódusok javára, vagyis az erőforrások felhasználása egyenletesebbé és így kiszámíthatóbbá vált.

Az okosmérőkkel kapcsolatos külföldi tapasztalatok kedvezőek
Az okosmérőkkel kapcsolatos külföldi tapasztalatok kedvezőek

A hazai villamosenergia-elosztók (EDF Démász, Elmű, Émász, E.ON) 2012 nyarán közösen országos pilotprojektet indítottak, hogy kiderítsék: hazánkban mennyire kifizetődő az okosmérőrendszerek telepítése, és hogy a kiépítésnek megvannak-e a szükséges műszaki előfeltételei. A program keretében az ország 550 településén összesen 12 000 háztartásban 20 000 újgenerációs fogyasztásmérőt szereltek fel a vállalatok. A ténylegesen a rezsicsökkentési hullámmal egyidejűleg elinduló, 2013–14-ben lefolytatott projekt tanulságait összegző beszámolót elméletileg 2015 elején publikálták, ám cikkünk megjelenéséig nem sikerült ráakadnunk. Az E.ON 2014 áprilisában a mérési adatok előzetes elemzésének bemutatásában mindamellett arra a következtetésre jutott, hogy az okosmérőrendszerek telepítése nem változtatta meg érdemben a magyarországi energiafogyasztói szokásokat. Hazánkban a spórolás és a felhasználásnak a völgyidőszakokra való átterelése sem volt jelentős. Az életmódváltás elmaradása többek között valószínűsíthetően a központilag mesterségesen alacsonyan tartott tarifáknak volt köszönhető, hiszen a kliensek kevésbé voltak érdekeltek energiafelhasználásuk mérséklésében.

2011 szeptemberében a kormány úgy döntött, hogy a nagy ívű szolgáltatói kezdeményezéssel párhuzamosan „egy független, nagy léptékű okoshálózati mintaprojekt” kidolgozásának is nekilát. A munkaterv kivitelezéséhez egy derogációs kérelem formájában a kabinetnek 20,89 millió eurós támogatást sikerült kieszközölnie az Európai Bizottságnál. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Mavir Zrt.) 2013-ban kimondottan a pilotprogram megvalósításának irányításához megalapította a Központi Okoshálózati Operátor Zrt. (KOO) projekttársaságot, amelyet aztán 2014-ben átkereszteltek KOM Központi Okos Mérés Zrt.-nek. 2016. április 25-én telt le a jelentkezési határidő arra a pályázatra, amelynek keretében a vállalat a pilotprojekt keresztülviteléhez a mintegy 20 000 villamosenergia-, földgáz- és vízfogyasztásmérő berendezés helyének meghatározása érdekében állami és versenypiaci partnereket keresett. A közvetítésükkel a készülékeket iskolákban, önkormányzati létesítményekben, a kkv-szektorban vagy akár lakossági környezetben is fel lehet szerelni, hogy aztán az egyéves tesztidőszak alatt a rendszerirányító számára visszatükrözzék az általuk is befolyásolt felhasználói szokásokat. A kormány az így kapott eredmények birtokában tájékozódhat arról, hogy nálunk mennyire kifizetődő az egész országra kiterjeszteni az intelligens mérőórák hálózatát.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés