hirdetés
hirdetés

IT megoldások a felhőből

Saját beruházás helyett használatarányos díjfizetés

Ha egy vállalkozás a cloud computing mellett teszi le a voksát, csak azt az alkalmazást, platformot vagy infrastruktúrát használja, amire ténylegesen szüksége van. Egy olyan vállalatnál tehát, amelynek üzlete erősen növekvő (vagy esetleg csökkenő) fázisban van, feltétlenül megfontolandó a korszerű, skálázható, használatarányosan díjazott erőforrások igénybe vétele. Természetesen minden esetben alaposan körül kell járni a biztonsági kérdéseket is.

hirdetés

Cloud computing vagy felhőalapú szolgáltatások – lépten-nyomon hallani manapság ezeket a kifejezéseket, amelyek valójában több mindent takarhatnak. Nagy általánosságban olyan, magas fokon skálázható számítástechnikai erőforrásokat kell ezeken érteni, amelyek az interneten keresztül, szolgáltatásként, használatarányos díjazásért vehetők igénybe.

Gazdaságilag a cloud computing legfőbb vonzereje, hogy a felhasználók csak azt használják, amire szükségük van, és csak azért fizetnek, amit valójában használnak. További előny, hogy az erőforrások a felhőből az interneten keresztül bármikor és bárhonnan elérhetők.

A felhasználónak nincs más dolga, mint – a közüzemi szolgáltatásokhoz hasonlóan – megvásárolni és használni az igényelt IT szolgáltatást. A cloud computing hátterében rendkívül magas biztonsági besorolású adatközpontok állnak. Ott működnek azok a robusztus szerverek, amelyek az adatok és alkalmazások tárolását, menedzselését végzik.

Alkalmazás, platform, infrastruktúra

A felhőalapú szolgáltatások alapvetően három kategóriába sorolhatók. A piramis csúcsán az alkalmazások állnak; ezt a változatot általában Software as a Service-ként (SaaS) vagy Application as a Service-ként emlegetik. Az SaaS-t igénybe vevő felhasználóknak nem kell megvásárolniuk a szoftverlicenceket, pusztán előfizetési díjat kell fizetniük az alkalmazásokért. Ezen túlmenően elmaradnak a szoftver folyamatos üzemeltetésének, frissítésének és támogatásának terhei. A felhőpiramis középső rétegét a Platform as a Service (PaaS) képviseli.

Az erőforrások a felhőből az interneten keresztül bármikor és bárhonnan elérhetők
Az erőforrások a felhőből az interneten keresztül bármikor és bárhonnan elérhetők

A PaaS számítástechnikai platformot, illetve keretet nyújt szolgáltatás formájában. A cloud computing platform dinamikusan bocsátja rendelkezésre, konfigurálja, rekonfigurálja és vonja vissza a szervereket a felhasználói igények növekedése és csökkenése függvényében. Valójában olyan elosztott számítási modellről van szó, ahol sok szolgáltatás működik együtt azért, hogy az infrastruktúra vagy az alkalmazás iránti igényt továbbítsa. A felhőpiramis alapját a virtualizáció révén megvalósított IT infrastruktúra képezi.

A virtualizáció lehetővé teszi, hogy egyetlen fizikai hardvert egymástól független, önszabályozó környezetekké válasszanak szét, amelyeknek a különböző elemei (központi vezérlő, RAM, merevlemez stb.) skálázhatóak. Az infrastruktúra szervereket, hálózatokat és más hardvereszközöket tartalmaz, amelyek infrastruktúra-webszolgáltatások, -farmok vagy -felhőközpontok formájában állnak a felhasználók rendelkezésére. Ezen központokat a nagyobb rugalmasság és kapacitás érdekében össze is kapcsolják.

Nyilvános, privát és hibrid

Attól függően, hogy milyen felhasználói kör férhet hozzá a számítási felhőhöz, megkülönböztethetünk nyilvános, privát és hibrid cloudokat. A cloud computing hagyományos értelmezése tulajdonképpen a nyilvános (vagy külső) felhő, amikor skálázható, dinamikusan szétosztott, többnyire virtualizált erőforrások állnak az interneten keresztül egy távoli szolgáltató rendelkezésére, amely szétosztja az erőforrásokat, és a használat alapján számláz a felhasználóknak. A privát (vállalati vagy belső) felhő mögött saját, vállalati számítógépes architektúra áll, amely privát hálózaton keresztül nyújt szolgáltatásokat a cég munkatársainak.

Ezt a felhőmodellt jellemzően a nagyvállalatok alkalmazzák. Ilyenkor tulajdonképpen egy belső szolgáltatóközpont működik a vállalatnál, és az szolgálja ki a felhasználókat. Ennél a megoldásnál a vállalatnak számolnia kell azzal, hogy nem élvezheti a cloud computing minden előnyét, hiszen a szervezetnek magának kell gondoskodnia a privát felhőben működő eszközök beszerzéséről, menedzseléséről, továbbá a felhasználók hatékony kiszolgálásáról.

A nyilvános és a privát cloud erőforrásainak egyesítésekor hibrid felhőről beszélünk. Előfordulhat például, hogy egy vállalat a nyilvános felhőt használja az általános számítástechnikai feladatok elvégzésére, de üzletileg kritikus adatait saját adatközpontjában tárolja. Ennek hátterében általában két fő ok áll: egyrészt a nagy szervezetek az évek során jellemzően hatalmas összegeket ruháztak be saját IT infrastruktúrájuk kiépítésébe, másrészt biztonsági okokból kerülik a nyilvános felhőt.

Desktop, levelezés és telefon

Számos olyan szolgáltatás van, amely adott esetben előnyösen vehető igénybe a felhőből. Kezdjük a sort az úgynevezett hostolt desktopokkal, amelyek gyakorlatilag ugyanúgy viselkednek, mint egy hagyományos asztali számítógép. A kétféle megoldás között van azonban egy alapvető különbség: míg egy szokványos asztali PC saját maga tárolja a szoftvereket és a szükséges adatokat, addig a hostolt desktop esetében mindez távoli, nagy biztonságú adatközpontokban történik. A felhasználók az interneten keresztül férhetnek hozzá a hostolt desktopjukhoz.

A felhasználók az interneten keresztül bárhonnan elérhetik elektronikus leveleiket, naptárukat, névjegyeiket, valamint megosztott állományaikat
A felhasználók az interneten keresztül bárhonnan elérhetik elektronikus leveleiket, naptárukat, névjegyeiket, valamint megosztott állományaikat

Ezzel a megoldással egyrészt csökkenthetők a költségek, másrészt a felhasználó gyakorlatilag a világon bárhonnan elérheti saját, megszokott számítógépes környezetét egy tetszőleges PC-vel vagy laptoppal, illetve egy speciális eszközzel, úgynevezett vékonyklienssel. A vállalatok (kicsik és nagyok egyaránt) dönthetnek úgy, hogy nem ruháznak be saját levelező-infrastruktúrába, hanem a felhőből veszik igénybe a platformot.

Ez utóbbi esetben az e-maileket menedzselt, biztonságos, redundáns szervereken, központilag tárolják. A felhasználók az interneten keresztül bárhonnan elérhetik elektronikus leveleiket, naptárukat, névjegyeiket, valamint megosztott állományaikat. Manapság egyre többet hallani az IP-alapú telefóniáról, a VoIP-ról (Voice over IP). A VoIP alapvető használatában és funkcióiban nem különbözik a hagyományos telefóniától.

Lényege, hogy a hangot IP csomagokká alakítva továbbítja – valamilyen privát hálózaton vagy a nyilvános interneten keresztül. A havi előfizetési díjért igénybe vehető hostolt VoIP rendszerekkel kiválthatók a hagyományos, saját telefonrendszerek beruházási, telepítési és egyéb fix költségei. A szélessávú hálózathoz csatlakoztatott IP telefonokkal az alapszolgáltatáson kívül különféle értéknövelt szolgáltatásokat (például hangposta) is igénybe lehet venni.

Felhőtároló és dinamikus szerver

Egyre jobban nő a felhőalapú tárolók népszerűsége. Alkalmazásuk nagy vonzereje, hogy a vállalat tőkebefektetés nélkül juthat nagy kapacitású tárolóhoz. A cloud storage további előnye, hogy a tárolt adatokhoz bárhonnan hozzá lehet férni, valamint a szervezet megszabadul a házon belüli karbantartás és menedzsment terhétől. A felhőalapú tárolószolgáltatásokat az interneten keresztül lehet igénybe venni, a fizetendő díjat a szolgáltató egy bizonyos idő (például egy hónap) alatt lekötött tárolókapacitás alapján számítja ki.

A szerverkörnyezet következő generációját a dedikált szerverek hagyományos koncepcióját felváltó dinamikus kiszolgálók jelentik. A felhasználók úgy férhetnek hozzá a szolgáltatók erőforrásaihoz, mintha azok saját, dedikált szervereik volnának. Az egyetlen, ám nagyon lényeges különbség, hogy a dinamikus szerverek skálázhatók. A felhasználó közvetlenül vezérelheti a feldolgozási teljesítményt és helyet, azaz csak a ténylegesen igénybe vett hardverért kell fizetni. A dinamikus szerver bármikor, menet közben is módosítható. Az igények változásával tehát nem kell szervert váltani, így számottevő költségek takaríthatók meg.

Biztonsági megfontolások

Gyakori félelem a vállalatok körében, hogy a felhőben tárolt, illetve az interneten keresztül elért adatok nincsenek kellő biztonságban. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az igazán csúcskategóriás szolgáltatók szigorú adatvédelmi politikát folytatnak, továbbá rendkívül kifinomult biztonsági intézkedéseket foganatosítanak. A vállalatok például úgy is dönthetnek, hogy az adatokat még a szolgáltató szerverein történő elhelyezés előtt titkosítják. Szakértői vélemények szerint így az is előfordulhat, hogy nagyobb biztonságban vannak az adatok a felhőben, mint a vállalat saját, házon belüli szerverein. Mindazonáltal az is tény, hogy nem minden szolgáltató kínál azonos szintű biztonságot. Ajánlatos tehát a szolgáltató kiválasztása előtt annak biztonsági politikáját alaposan áttanulmányozni.

A felhasználók úgy férhetnek hozzá a szolgáltatók erőforrásaihoz, mintha azok saját, dedikált szervereik volnának
A felhasználók úgy férhetnek hozzá a szolgáltatók erőforrásaihoz, mintha azok saját, dedikált szervereik volnának

A Gartner szerint a következő fő szempontokat célszerű szem előtt tartani: kiváltságos felhasználói hozzáférés; a szabályok követése (külső ellenőrzések, biztonsági tanúsítványok); az adatok elhelyezése (beleszólhat-e maga a felhasználó); az adatok elkülönítése (megoldott-e a titkosítás minden szakaszban; a titkosítási sémákat tapasztalt szakemberek tervezték-e és tesztelték-e); az adatok helyreállítása (mi történik katasztrófa esetén; kínál-e a szolgáltató teljes helyreállítást, illetve mennyi időt vesz a folyamat igénybe); nyomozati támogatás (illegális tevékenység esetén); hosszú távú életképesség (mi történik az adatokkal, ha a szolgáltató cég megszűnik).

Felhőben a GE
A General Electric jó ideje vizsgálja a cloud computing ipari alkalmazásának lehetőségeit. Az évek során számos innovatív IT modellel folytatott kísérleteket, amelyek részeként 2009-ben az adatközpont hatékonyságának növelése érdekében privát felhőszolgáltatást indított. Több olyan figyelemre méltó projektet is folytatott, amelynek célja az adatközpontok energiafogyasztásának csökkentése.
 
A GE egyike volt azon nagyvállalatoknak, amelyek elsőként alkalmaztak SaaS modellt kritikus ellátásilánc-menedzsment műveleteikhez. Abba az irányba is tettek már lépéseket, hogy a termékközpontú kutatás-fejlesztési tevékenység során is ki tudják használni a felhő adta előnyöket. Mindezen túlmenően a GE különféle IT támogatási funkciók ellátásakor, bizonyos nehéz mérnöki problémák megoldásakor és számos egyéb esetben is szem előtt tartja a felhő adta lehetőségeket.
Mallász Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[110560] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés