hirdetés
hirdetés

Ipari szövetség az innovációért

A szövetségi parlamenti választások közeledte, majd pedig az újonnan megalakuló kormány a következő törvénykezési időszakra szóló programjának összeállítása különös aktualitást kölcsönöz a német gazdaság fejlesztési irányai és azokhoz vezető út meghatározásának.

hirdetés

A 40 szakmai szövetség, (s azon keresztül mintegy 100 ezer iparvállalat) csúcsszerveként működő Német Ipari Szövetség (BDI) a közelmúltban egy hétpontos dokumentumban foglalta össze a majdani szövetségi kormány innovációs politikájával kapcsolatos javaslatait. Amely szerint a szeptember végi választások után megalakuló új szövetségi kormánynak – többek között – nagyobb támogatást kellene biztosítania a nagyvállalatok kutatási tevékenységéhez úgy, hogy közben a kancellári hivatal aktívabb, saját költségvetési forrásokkal alátámasztott szerepet vállal a szövetségi kormány innovációs politikájának koordinálásában.

„Németország korona utáni társadalma nem fogja megőrizni a jólétét és a jól fizetett munkahelyeket, ha nem változik meg gyökeresen az innovációs rendszere“, olvasható a BDI által javasolt hét pont összefoglalójának bevezetőjében. Ami úgy folytatódik, hogy az ország „gazdasági és technológiai sikerét nem a rendelkezésére álló nyersanyagkincs, a piac nagysága vagy a földrajzi helyzet, hanem elsődlegesen az innovációs képessége fogja meghatározni“, már pedig „az innováció motorja tartósan a gazdaság kíván maradni akár a felelősség, akár az alapvető kompetenciák tekintetében“.

Az innováció motorja a gazdaságban keresendő

„Németországban az innováció jelenti a ma és a holnap jólétének alapjait”, fogalmazott Siegfried Russwurm, a szervezet elnöke a BDI honlapján elérhető dokumentum nyilvános bemutatásakor. „A gazdaság az innováció fő motorja”, de „a túlzott bürokrácia, az adatvédelmi előírások kötöttségei és a közigazgatásnak a digitalizáció területén kialakult elmaradottsága fékezi Németország innovációs erejét.”

„A locsolókanna elv alapján hozott intézkedések sokasága helyett a német politikának célzottan kiválasztott technológiai projekteket kellene áttöréshez segítenie. Szükség van egy olyan, a tudománnyal és a gazdasággal közösen kialakított világos innovációs irányvonalra, melyben helyet kap többek között az autonóm vezetés, a repülés- és űrtechnika, valamint a 6G-telekommunikáció. A jövőben a szövetségi kancellári hivatalnak nagyobb, az egyes tárcákon átnyúló koordinációt kell vállalnia úgy, hogy az egyes innovációs projektek megerősítsék az ország, illetve az adott térség telephelyi pozícióit.

A kutatásból adódó tudás piacképes innovációkba történő átültetése kulcsfontosságú Németország technológiai versenyképessége növeléséhez. Az innováció támogatásának az ötlettől a piacra lépésig agilisabbá és rugalmasabbá kell válnia, különben Németország elveszíti a magas szintű technológiák területén elért helyét, különösen a Kínával és az Egyesült Államokkal folytatott versenyben”, figyelmeztetett a német ipar első számú reprezentánsa.

A BDI által javasolt áttöréshez tehát „saját költségvetéssel és személyzettel rendelkező, a megbízatás teljesítését előre vívő és azt biztosító intézményre van szükség. Ez a „küldetésorientáció“ megfelel az EFI, a kancellár kutatási és innovációs tanácsadó testülete által javasolt irányvonalnak. Uwe Canter, a testület elnöke egy, az év elején a Handelsblatt gazdasági-üzleti napilapnak adott interjúban „egyértelműen megfogalmazott küldetésekre, technológiai szempontból nyitott megoldásokra és a minisztériumok közötti sokkal szorosabb koordinációra” szólított fel. Korábban elegendőek lettek volna egyedi finanszírozási programok, de ma az innovációs politikának „előrelátóbb módon egymással egyeztetett támogatási programokat kell útjukra bocsátani”.
A nagyobb vállalatok innovációs tevékenységét elősegítendő a BDI kezdeményezi a kutatási támogatások erőteljesebb támogatását; ezzel szemben a Zöldek támogatási politikájukban ezzel szemben inkább a kis- és középvállalkozások segítésére kívánnak koncentrálni. Mindez érdekes vitapontot és egyeztetési kényszert von maga után a koalíciós egyeztetések és a kormányprogram kidolgozása során abban az esetben, ha a választások nyomán az iparszövetségi véleményhez közelebb álló CDU és CSU a Zöldekkel hozná létre Németország leendő kormányát.

Az ipar nagyobb hozzáférést sürget a nyilvánosan elérhető adatokhoz

Russwurm szerint „jobb hozzáférést kellene biztosítani a nyilvános adatokhoz a német vállalatok részére annak érdekében, hogy azok több digitális innovációt fejlesszenek ki ezen az alapon”. „A nagyszámú, értékes adat számos innováció számára szolgál döntő jelentőségű alapanyagként.” A BDI felajánlja a szövetségi kormánynak egy olyan, a kutatási adatokkal foglalkozó munkacsoport felállítását, amely „még az új törvénykezési időszak előtt felmérné a felmerülő igényeket és a rendelkezésre álló lehetőségeket”.

Végül, de nem utolsósorban a BDI szükségesnek tartja egy olyan „nemzeti kompetencia monitoring” létrehozását, amely azt vizsgálná: milyen kompetenciákra van szüksége Németországnak a jövőben ahhoz, hogy hosszú távon versenyképes maradjon.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés