hirdetés
hirdetés

Ipar 4.0

IoT - Hol van ebben az üzlet?

A jövő biznisze az emberiség a technológia kapcsolatán alapul, ami az adatok intelligens feldolgozásával veszi kezdetét.

hirdetés

A digitális forradalom, amely évtizedek óta zajlik jelentős változást eredményezett a világban. A digitalizáció felgyorsulása nagymértékben befolyásolja az üzleti, a tudományos és a társadalmi életet is. A dolgok internetre kerülése megváltoztatja a körülöttünk lévő világ működését, az infrastruktúrától kezdve az iparon át az egészségügyig mindent átformál. A jövő biznisze az emberiség a technológia kapcsolatán alapul, ami az adatok intelligens feldolgozásával veszi kezdetét. Az ipar, a gazdaság fejlődéséhez szükséges irányvonal - Széchenyi után szabadon - digitálisan kiművelt emberek sokaságára van szükség ahhoz, hogy egy nemzet gazdasági ereje növelhető legyen.

Oktatás

Ennek első megvalósítási pontja, az alapvető oktatási rendszer megváltoztatásában van, hogy az alapkompetenciák elsajátítása, a felhasználói ismeretek bővítése és az informatikus képzés megújítása létrejöhessen. Az alap felhasználói tudáson túl, fontos a magasan képzett digitális szakemberek, informatikusok, mérnökök képzése is, hiszen a ismert statisztikai adatok szerint 30 ezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, ami az ipar 4.0 programot is lassítja, hiszen a digitalizáció az iparban is hiányos. Emellett a hozzáadott értékkel bíró termelés tekintetében is fontos a digitális készségek, tudás fejlesztése. A digitális kompetenciák fejlesztése jó hatással van a vállalkozói kultúrára, nem csak informatikusok szintjén, hiszen a gazdasági élet minden szegmensét átjárja a digitalizáció, így alacsonyabb képzettséggel rendelkezőknek is szükségük van digitális készségekre. Ha megnézzük, hogy a digitalizáció, milyen új technolóógiákat hoztak, amik a IV. ipari forradalmat kirobbantották, akkor azt látjuk, hogy ezeknek a használatához, továbbfejlesztéséhez bizony új szakemberekre van szükség. Vegyük akár a kiterjesztett, virtuális valóságot, a mesterséges intelligenciát, a szoftvereket, egyre bonyolultabb és újabb ismereteket kell megszereznünk, hogy prosperáljunk. Az automatizációval, a robotokkal kapcsolatban rendre felbukkan az az analógia, hogy miközben a robotok elveszik a munkánkat, új szakmákra is szükség lesz, olyanokra is, amiket ma még csak nagyjából tudunk elképzelni. A virtuális valóság mérnök munkája még behatárolható, virtuális valóságokat tervez, de mit csinál egy mood menedzser? Felel azért, hogy a vállalatnál mindenki jól érezze magát. A digitális transzformáció hatása az emberekre pont az, hogy egyre nehezebben dolgozzák fel a hétköznapokat, így coachokra, terapeutákra és mindenféle furcsa szakemberre lesz szükségük. Vagy épp az orvostudományban is lehetnek új szakmák, mint a bio-infomratikus - aki a testünkben lévő chipeket koordinálja, szervizeli -, vagy preventív orvos, aki már azelőtt megelőző terápiát javasol, hogy tüneteink lennének, esetleg egy 3D-szerv tervezőmérnök, aki új májat, tüdőt vagy épp végtagot tervez nekünk.

Jó lesz ez nekünk?

Pew Research Center kutatóintézet 2014-ben megkérdezett közel kettőezer, leginkább a digitális transzformációhoz értő embert, hogy mit gondolnak, inkább jó vagy inkább rossz lesz az emberek számára az automatizáció, robotok térhódítása. Nagyjából fele-fele arányban gondolják, hogy jó lesz, illetve, hogy rossz. Előbbiek szerint az emberiség történelme során már annyiszor volt technológiai forradalom, ami inkább több munkahelyet teremtett, mintsem elvette volna az emberek munkáját, míg akik szerint rosszabb lesz, azzal érvelnek, hogy a mostani technológiai fejlődés exponenciális ütemben zajlik és feldolgozhatatlan a változás üteme, túl gyors ahhoz, hogy a szabályozók és a gazdasági szereplők megfelelő ütemben reflektálhassanak. Azok a vállalatok, akik a legkorábban lehetőséget biztosítanak vásárlóiknak arra, hogy egyedi elképzeléseiket megvalósítsák, digitális platformjaikon keresztül, versenyelőnyre tesznek szert. Az ipari digitális transzformáció megteremti az intelligens gyárakat, üzemeket, termékeket és az innovatív üzleti modelleket. Magyarországon a GDP 21 százalékát a feldolgozó ipar adja, ahol különösen nagy üzleti jelentősége van az IoT-nek. Az IoT, az ipar 4.0 körüli hype gerjeszti az üzleti lehetőségeket, az ipari integrátorok elvárásai mind magasabbak a minőség, az ellenőrizhetőség és a nyomonkövethetőség szempontjából. Amellett, hogy a gyártási agilitás és a termelékenység növekszik. Az ipar 4.0 rendszerkomponensei jól mutatják, hogy milyen sok platformon bele lehet lépni a digitalizációs bizniszbe. A pénzügy, a gyártásmenedzsment, a kommunikáció, a karbantartás, a minőségmenedzsment, a raktározás és szállítmányozás területén. A gyártók az ipar 4.0 komponensekkel a legnagyobb értéket érik el a gyártási költségek (47 százalék) csökkentésével, a termékminőség javításával (43 százalék) és a műveletek gyorsaságával (42 százalék), ezen túl az ellátási lánc költségeinek csökkentésével (37 százalék), amely lehetővé teszi a termékinnováció (33 százalék) és a gyorsabb piacra jutási idő elérését (31 százalék).

Ennyit ér a fejlettség

Az ipar 4.0 érettségnek jelenleg 4 szintje állapítható meg, a belépő szint, amikor már 10 százalékos költség csökkenés érhető el, ha csak a pénzügyi rendszer digitális, minden más - gyártás tervezés, raktározás, szállítmányozás - szokás alapú, a megvalósító szint, amikor már 10 százalék humán erőforrás hatékonyság szintet is abszolvál a gyár, ekkor már a termelési cellák afatai online elérhetők, az adatgyűjtés minden erőforrásra és félkésztermékre kiterjed. Digitális transzformáció kiválósági szintje, amikor a termelés számítógép által automatikusan vezérelt és predektív információkat használnak a raktározás, szervizelés területén is. A legmagasabb szinten jelenleg már 15 százalékos költségcsökkenés, 10 százalékos átbocsátás növekedés és 30 százalékos raktárkészlet csökkenés érhető el.

Digitális invesztíció

A Price Waterhouse Coopers (PwC) kilenc iparágat felölelő, 26 országból több mint 2 ezer vállalat megkérdezésével készült „Industry 4.0: Building the Digital Enterprise” című globális tanulmányából kiderült, hogy a gyártó vállalatok világszerte minden szektorban készülnek az új ipari forradalom által nyújtott lehetőségek kiaknázására. A felkészülés már javában folyik: globálisan a vállalatok közel egyharmada – saját megítélésük szerint – magas szintet ért el a digitalizációban, és ez az arány a következő öt évben a jelenlegi 33 százalékról várhatóan 72 százalékra emelkedik. Az ipari vezetők a belső vertikális értékláncon belüli, és az ellátási lánc mentén a horizontális partnereikkel kapcsolatos alapvető funkciókat is digitalizálják. Ezenkívül termékportfóliójukat digitális funkciókkal bővítik, és innovatív, adatalapú szolgáltatásokat vezetnek be. A vállalatok világszerte a forgalmuk körülbelül 5 százalékát tervezik befektetni minden évben a digitalizációba. A felmérésben résztvevő iparágakban a forgalom 5 százaléka, összesen 907 milliárd dollár értékű beruházásnak felel meg. A beruházások főként az olyan digitális technológiákra irányulnak, mint például a szenzorok és hálózati elemek, a szoftverek és alkalmazások, például gyártási folyamatirányító rendszerek.

A terméknél fontosabb a szolgáltatás

Fontos megérteni, hogy a dolgok internete nem a dolgokról, hanem a szolgáltatásokról szól. Az IoT alapvető értéke, hogy a vállalatok statikus termékeit képes átalakítani dinamikus szolgáltatássá. A termelőtevékenységről szolgáltatásra való átálláshoz szükség van arra, hogy a vállalatok meghatározzák, milyen szolgáltatást kívánnak nyújtani. Kiváló példája ennek a Volkswagen Car-Net programja, ami elérhető iOS-re és Androidra, és 2014-es megjelenése óta egyre többet tud. Lekérhetjük a fedélzeti computer adatait, illetve az autó pontos helyzetét, illetve bekapcsolhatjuk a fényeket és a kürtöt és, ha nem találnánk a kocsit a parkolóházban. Az applikáción keresztül távolról indíthatunk ablakfűtést, klimatizálást, de akár előre beállíthatjuk a navigációt, kérhetünk ajánlott indulási időt a Google adatbázisai alapján kiszámított forgalom függvényében, végül pedig nyomon követhetjük az autó mozgását, ha éppen más használja azt.

A világ minden táján és minden iparágban vállalatok ezrei bizonyítják, hogy az IoT több mint hype, hiszen jelentős hatást gyakorol az összes iparágra, mint a mezőgazdaság, az egészségügyi ellátás, a szállítás, az oktatás, a közművek és még sok más.

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés