hirdetés
hirdetés

Hannoveri Vásár 2016

Integrált ipar Hannoverben

Ritkán fordul elő, hogy egy technológiai trend olyan rövid idő leforgása alatt akkora hatást gyakorol egy iparágra, mint a negyedik ipari forradalomként is ismert ipar 4.0, a gyártó vállalatok digitalizálása. Ez látszott idén Hannoverben.

hirdetés

Öt nap leforgása alatt azokat a trendeket mutatta be az április végén lezajlott Hannoveri Vásár, amelyek a gyártó- és az energiaipar következő öt évét fogják formálni. 

Az ipar 4.0 az informatikai és a műveleti rendszerek összekapcsolását, hatékonyabban üzemeltethető és a változásokhoz gyorsabban alkalmazkodó, kiber-fizikai környezetek létrehozását, a folyamatok és üzleti modellek átalakítását és a termékek testre szabását jelölő koncepció 2011-ben a Hannoveri Vásáron debütált. Az idei kiállítás közönsége azonban meggyőződhetett róla, hogy a megoldások, amelyek pár évvel ezelőtt még futurisztikusnak tűntek, ma már érettek arra, hogy a gyakorlatban, a gyártás folyamatában teljesítsenek.

Dübörög a negyedik ipari forradalom
Dübörög a negyedik ipari forradalom

Április 25–29. között több mint 5200 cég várta standjára az érdeklődőket a Hannoveri Vásáron. A kiállítók 58 százaléka külföldről, a világ 75 országából érkezett Alsó-Szászország fővárosába. A rendezvény idei partnere, az Egyesült Államok 465 céggel képviseltette magát, de – Németország mellett – a legnagyobb kiállítók között szerepelt Kína, Olaszország, Törökország és Hollandia is.

Minden eddiginél nagyobb érdeklődést vált ki a negyedik ipari forradalom a vállalatok körében a PricewaterhouseCoopers német leányvállalatának felmérése (Industry 4.0 – Opportunities and Challenges of the Industrial Internet) szerint is, amelyet a gyártóipar 235 szereplőjének megkérdezésével készített. A válaszok alapján adott előrejelzés szerint az európai gyártó vállalatok 2020-ig évi 140 milliárd eurót fognak költeni az ipari internetre épülő alkalmazások bevezetésére, ami az új tőkeberuházások csaknem 50 százalékának felel meg.

A piacelemző szerint az évtized végére a vállalatok több mint 80 százaléka digitalizálni fogja értékláncait. A felmérésben részt vevő vállalatok átlagosan évi 3,3 százalékos hatékonyságnövekedést várnak ipar 4.0 vonatkozású beruházásaiktól, ami a jelzett időszak végére 18 százalékos hatékonyságnövekedést vetít előre. A válaszadók várakozásaik szerint eközben költségeiket is csökkenteni tudják majd évi 2,6 százalékkal. A PricewaterhouseCoopers szerint a digitalizált termékek és szolgáltatások évi 110 milliárd euróval növelik az európai ipar teljesítményét. 

Mesterséges intelligencia kék gallérban

Emelte az idei Hannoveri Vásár fényét, hogy Angela Merkel német kancellár társaságában meglátogatta Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke is, az Európa Bizottság pedig egész napos konferenciát tartott a kiállítás területén, amely az unió iparának digitalizálásával foglalkozott. Ugyanerről tartott előadást a rendezvény előestéjén Jo Kaeser, a Siemens vezérigazgatója és Satya Nadella, a Microsoft első embere is, hangsúlyozva az informatika és a gyártóipar összefonódását.

A Microsoft számos partnerével népesítette be a Hannoveri Vásáron felállított standját. Az Avanade-del és az Accenture-rel közösen bemutatott ipari megoldás a Microsoft Azure számítási felhőjében, szolgáltatásként elérhető platform, amelyre a vállalatok a dolgok internetjének (Internet of things, IoT) lehetőségeit hasznosító alkalmazásokat építhetnek. Az átfogó megoldások a hálózatba kapcsolt eszközkezeléstől a bányafelügyeletig számos forgatókönyvet lefednek, és a biztonság, a méretezhetőség, valamint az innovatív üzleti modellek tekintetében egyaránt az adott vállalatra szabhatók.

Rengetegen érdeklődtek a vásár iránt
Rengetegen érdeklődtek a vásár iránt

Hannoverben mutatta be a Beckhoff a világ első, Windows 10-re épülő és az Azure IoT-szolgáltatásait használó, ipari automatizációs kontrollerét. A cég TwinCAT IoT szoftverével bármely személyi számítógép vagy ipari PC a dolgok és a szolgáltatások internetjét összekapcsoló IoT-kontrollerré alakítható. A megoldással a vállalatok az okosgyártás számos követelményének eleget tehetnek a státuselemzéstől és prediktív karbantartástól kezdve a mintafelismerésen át a gépoptimalizálásig és az adatarchiválásig.

A Fujitsu intelligens műszerfala (Intelligent Dashboard) az IoT- és analitikai megoldások széles körét integrálja a Microsoft Azure felhőplatformjával, így a több telephellyel rendelkező gyártó vállalatok is egyetlen felületen vizualizálhatják és elemezhetik az okosgyártás folyamatai mentén gyűjtött adatokat. A japán cég UBIQUITOUWARE termékcsaládjában olyan, ipari környezetbe szánt viselhető eszközöket is kínál, amelyekkel a munkások biztonsága menedzselhető.

Ugyancsak a Microsofttal közösen mutatta be a Thyssenkrupp Elevator a MAX-hálózatba kapcsolt, intelligens monitorozó rendszert, amellyel a felvonók minden funkciója valós időben figyelhető a számítási felhőben. A Microsoft Azure Machine Learning tanuló algoritmusait használó MAX segítségével az üzemeltetők proaktív karbantartást alakíthatnak ki, amely megelőzi a meghibásodásokat, és ezzel – a Thyssenkrupp becslése szerint – évi 95 millió óra várakozást takaríthatnak meg a felvonók utasainak.

Kiemelkedett a Hannover Messe kínálatából az IBM standja is, amely a Watson kognitív rendszerre épülő megoldásokat vonultatott fel. A több mint ötven mesterségesintelligencia-technológiát magában egyesítő Watson az emberi agyhoz hasonlóan működik, így a különböző formátumú – gépi, szöveges és képi – információk, a közöttük lévő összefüggések villámgyors átlátásával számos más területhez hasonlóan a gyártóiparban is segíti a döntéshozást. A kiállításon az IBM többek között bemutatta azt a próbaprojektet is, amely a John Deere mannheimi gyárában, német kutatóintézetek közreműködésével zajlik, és a traktorgyártás testre szabását célozza.

Önjáró villás targonca

Kész megoldások mellett számos kutatási-fejlesztési projekt eredményeivel is megismerkedhetett a kiállítás közönsége. Az OFFIS információtechnológiai intézet például eMIR (eMaritime Integrated Reference Platform) nyílt referenciaplatformjával szerepelt Hannoverben, amelyet német tengeri szállítmányozó vállalatokkal közösen fejlesztett. A platform navigációs, kormányzástámogató, monitorozó és ellenőrző szolgáltatásokat kínál, segíti a hatékonyabb tervezést és a szállítmányozás fenntarthatóságának növelését, továbbá alapul szolgál a jövőbeni rendszerarchitektúrák kifejlesztéséhez, amelyek lehetővé teszik majd az önjáró teherszállító hajók tengerre bocsátását.

Ugyancsak vezető nélküli, teherszállító eszközt, önjáró villás targoncát fejleszt az IPH (Institute of Integrated Production in Hannover) és a Jungheinrich AG, amely térlátó, 3D-kamerák segítségével tájékozódik a raktárban, ezért nem kell számára előre meghatározni a bejárható útvonalakat sem. Mi több, a villás targonca hangos utasításokkal és gesztusokkal is irányítható. Megérti például, ha azt mondják neki, hogy „ezt a raklapot helyezd az 5-ös polcra”, de azt is látja, hogy a munkás melyik raklapra mutat.

Kuka robotok akcióban
Kuka robotok akcióban

Az Audi az autógyártók körében az elsők között kezdett hasonló, önjáró teherszállító eszközöket tesztelni belső logisztikai rendszerében. Robotjai akár 600 kilogrammos terhet is megemelnek, és óránként 3,6 kilométeres sebességgel szállítják az alkatrészeket a gyártósorokhoz. Az önjáró teherszállító eszközök nagy előnye, hogy sokkal keskenyebb folyosókon is elboldogulnak, mint az emberek. Miután a polcok így egymáshoz közelebb is felállíthatók, az Audi negyedével csökkentette a tesztben részt vevő raktárakban felhasznált alapterületet.

Beltéri, légi tárgymozgató rendszert fejleszt a Festo. A drón testét egy pehelysúlyú, szénszálas gyűrű alkotja, amelyen nyolc, mozgatható propeller kapott helyet, a gyűrűn belül pedig egy héliummal töltött gömb található, a tárgyak megragadására szolgáló elemmel. A drónt egy beltéri GPS-re támaszkodó navigációs rendszer vezérli, de magán az eszközön is található két kamera, így amikor a szállítandó tárgyhoz közeledik, önjáró módra vált.  

Digitalizált energiagazdálkodás

Az integrált ipar mellett az energiagazdálkodás digitalizálása volt az idei Hannoveri Vásár másik fókusztémája. A hagyományos, statikus és erősen központosított hálózatokat rugalmas, elosztott, számos autonóm, de egymással összekapcsolt komponensből felépülő hálózatok váltják fel. Színre lépnek a megújuló energiaforrásokat hasznosító, energiát maguk is előállító fogyasztók, a digitalizáció hatására az energiatermelés összefonódik a létesítmények hűtésével és fűtésével, valamint az elektromos gépjárművek használatával, hogy egyetlen, integrált és intelligens energiahálózatot alkosson.

Ilyen hálózatokba szánt eszközöket mutatott be a Schneider Hannoverben. Az alacsony és magas feszültségű hálózatok összekapcsolására szolgáló Masterpact MTZ kapcsolóberendezés és a középfeszültségű Easergy P5 sorkapocs egyaránt fokozott védelmet ad a dolgok internetjére csatlakozó infrastruktúrákat fenyegető kibertámadásokkal szemben, távolról, okostelefonon futó alkalmazásból is monitorozható és helyreállítható. Az eszközök a fenntarthatóság jegyében digitálisan modulárisak, és működés közben frissíthetők, bővíthetők. Minden dokumentációjuk megtalálható a felhőben, így a javításhoz szükséges információkat a karbantartók az eszközökön elhelyezett QR-kód segítségével, okostelefonjukon vagy tabletjükön könnyen elérhetik.

A kiállítás szervezői idén egy új weboldallal is kiegészítették a rendezvényt. A www.integrated-industry.digital/en/ webcímen található, interaktív infografika segítségével azok is bejárhatják a jövő gyárát az energiatermeléstől kezdve a terméktervezésen és automatizált gyártáson át a kész termék leszállításáig, akik nem lehettek ott a Hannoveri Vásáron. 

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés