hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Indulhat a beruházás!

Könnyebben juthatnak pénzügyi forráshoz a hazai vállalkozások

Garancia? Kikerülhetetlen kérdés a külső finanszírozás bevonásakor. A hazai vállalkozások jelentős részének pedig nehézség is annak biztosítása, és ez erősen fékezi az amúgy is gyenge lábakon álló hazai beruházási hajlandóságot és képességet. E helyzeten igyekszik segíteni az Európai Beruházási Alap a kkv-k forráshoz jutásának könnyítésével a beruházási hitelek és lízingkonstrukciók esetében. A részletekről Toldi Balázst, a Budapest Lízing vezetőjét kérdeztük.

hirdetés

A válság alatt a sajtó gyakran sütötte el a „Hitel nincs” vagy a „Hitel: alma” címet a finanszírozási források drasztikus beszűkülésére célozva. Magához tért-e már a hazai finanszírozási szektor?

Valószínűleg nem meglepő, ha azt mondom, Magyarország helyzete egyedi. A kkv-k beruházásai az elmúlt másfél évben a világ legtöbb országában növekedésnek indultak, itthon azonban ezt nem mondhatjuk el, vagy csak részben. A beruházási aktivitás erősödése Magyarországon inkább csak ott, illetve azoknál a vállalkozásoknál érezhető, ahol exportra termelnek, vagy szolgáltatásaikkal az exporthoz kapcsolódnak. Szűkítve a kört: a főként a felívelő gazdaságú Németország piacára „dolgozó” cégek, elsősorban nemzetközi nagyvállalatok és beszállítóik döntöttek beruházás mellett, vagy egyszerűen csak kénytelenek voltak beruházni a felpörgő felvevőpiacok megnövekedett igényei miatt.

Ez a folyamat volt képes növelni a magyar GDP-t is az elmúlt időszakban, mert a belső fogyasztás – kiváltképpen a tartós fogyasztási cikkek esetében – sajnos még mindig alacsony szinten áll. A nem exportra termelő magyar vállalkozások helyzete tehát cseppet sem könnyű, mert a válság utóhatásai, a gyenge belső fogyasztás és az árfolyamok ingadozása mellett egy másik, kifejezetten helyi tényező is nehezíti életüket. Ez pedig a környező országokhoz képest magasnak mondható jegybanki kamatszint, amely következtében a forintalapú finanszírozás drága, így versenyképtelenné teheti az új beruházást, illetve annak eredményét.

A vállalkozások tudják a legjobban, hogy beruházások nélkül hosszabb távon nem lehet talpon maradni
A vállalkozások tudják a legjobban, hogy beruházások nélkül nem lehet talpon maradni

A válság előtt és kezdetén sem volt ez másképpen, a vállalkozások éppen ezért finanszíroztatták beruházásaikat svájcifrank- vagy euróalapon. Az említett devizákban forrást felvevő cégek közül azok küzdenek nehézségekkel, amelyek bevételei nem svájci frankban vagy euróban képződnek részben vagy egészben. Szerencsére ez a helyzet – legalábbis a lízing esetében – nem olyan aggasztó, mint a lakossági hiteleknél, hiszen a lízingszerződések jellemzően nem egy vagy több évtizedre kötik a feleket, hanem csak néhány évre, tehát a beszerzett eszközök egészséges életciklusára.

Ezek a szerződések 1-3 év alatt, tehát 2013-ig kifutnak, így a Budapest Lízingnél nem látok rendszerkockázatokat. A lízingszektoron kívül azonban vannak olyan finanszírozó intézmények, amelyek többségében svájcifrank-alapon finanszíroztak, nemcsak lakossági, hanem vállalati területen is – ez még okozhat kellemetlen meglepetéseket. A magunk területén a jelek jók: az idei első fél évben az előző év azonos időszakához képest a teljes hazai lízingszektor 16, a Budapest Lízing pedig közel 300 százalékos kihelyezés-növekedést tudott elérni.

Ez alap lehet ahhoz, hogy a pénzügyi szolgáltatók, azon belül is a lízingcégek a külső finanszírozás bátrabb bevonására biztassák a vállalkozásokat?

A vállalkozások tudják a legjobban, hogy beruházások nélkül hosszabb távon nem lehet talpon maradni, így ez nem biztatás kérdése, hanem az üzleti realitásé. A labda természetesen a mi térfelünkön is pattog. Az elmúlt másfél évben azon dolgoztunk, hogy folyamatainkat, kockázatkezelésünket, portfóliónkat újrafogalmazzuk, és tanuljunk a korábbi évek tapasztalataiból. A válság nagy tanulsága a lízingcégek és bankok számára az, hogy nem szabad olyan devizában finanszírozni adott vállalkozást, amelyben annak a vállalkozásnak nem képződik bevétele.

Ugyanakkor ez még nem hozna megoldást, hiszen az is feladatunk, hogy a jelenlegi, kihívásokkal teli gazdasági, üzleti környezetben jó megoldásokat kínáljunk. Ezért fejlesztettünk ki egy olyan terméket, amely a korábbi problémákra, és az aktuális kihívásokra is választ ad, tehát felelősen és versenyképesen finanszírozhatunk, egyben az alacsony tőkeellátottságú, akár már 6 hónapja alakult kkv-kat is támogatni tudjuk.

Milyen megoldást találtak?

Az új konstrukció lényege, hogy a szerződéshez szükséges garanciát nem egyedül a beruházni kívánó vállalkozás mutatja fel, hanem az Európai Beruházási Alap és a finanszírozó pénzintézet is részt vállal a biztosítékadásban. Erre azt követően nyílt lehetőség, hogy az Európai Beruházási Alap is észrevette, a kkv-k finanszírozhatósági „állapotát” erősíteni kell, ezért jelentős keretösszeget csoportosított erre a célra.

A Budapest Bank csoport, azon belül a Budapest Bank és a Budapest Lízing azonnal reagált erre, és megkezdtük a tárgyalásokat az Alappal, majd mintegy félévnyi tárgyalási ciklust követően idén júniusban meg is állapodtunk. A lízingcégek közül – tudtommal – mi voltunk az elsők Európában, amire azért is büszkék vagyunk, mert nagyon szigorú követelményeknek kellett megfelelnünk.

A gyakorlat nyelvére lefordítva milyen előnyöket jelent mindez a magyar kkv-k számára?

Mind a banki beruházási hitelek, mind a lízingszerződések esetében jóval kisebb garanciát, biztosítékot kell felmutatniuk a vállalkozásoknak. Elegendő a sztenderdnek számító önerő fele, de legfeljebb 20, új vállalkozások esetében 30 százaléknyi rész. Ez önmagában is óriási előny, de nagyon lényeges az is, hogy a külső garancia automatikusan „jár” a feltételeknek megfelelő vállalkozási körnek, illetve beruházási célokra, méghozzá díjmentesen.

A szerződéshez szükséges garanciát nem egyedül a beruházni kívánó vállalkozás mutatja fel
A szerződéshez szükséges garanciát nem egyedül a beruházni kívánó vállalkozás mutatja fel

Tehát a külső garanciavállalásnak közvetlen és kamatba épített díja sincs. Nem nehéz kiszámolni, hogy egy öt évre szóló, több tíz vagy akár százmillió forintra kötött szerződés esetében a garanciavállalásért általában kifizetendő, a beruházás teljes összegének 1 százalékára rúgó díj megtakarítása milyen komoly tehermentesítést jelent egy hazai vállalkozás számára.

Fontos részletet említett: az alap által biztosított garanciát automatikusan felajánlják a feltételeknek megfelelő vállalkozásoknak. Melyek ezek a feltételek?

Értelemszerűen minden finanszírozásnál vannak „szokásos” feltételek, így például az, hogy a vállalkozásoknak cash-flow-alapon képesnek kell lenniük kifizetni a tervezett beruházást. Az új konstrukciónál arra érdemes figyelni, hogy a bérfuvarozásra használni kívánt eszközöknél, illetve uniós agrártámogatásokkal beszerezhető eszközöknél nem vehető igénybe az új konstrukció. Ugyanakkor egy termelő vagy kereskedő cég a saját termékeinek fuvarozására szolgáló haszongépjárművet beszerezhet az új konstrukcióban, ahogy egy fuvarozó cég is élhet a lehetőséggel, ha például targoncát vagy más logisztikai eszközt állítana munkába.

Örökzöld kérdés: hitel vagy lízing?

Ez a vállalkozások döntése. Az új finanszírozási lehetőség ára, feltételrendszere gyakorlatilag azonos, a beruházási célok köre pedig mindkét esetben nagyon széles. Ezt főként a lízing esetében érdemes hangsúlyozni, hiszen a lízing sokak számára még mindig csak a gépjárműbeszerzés esetében merül fel lehetőségként. Ez sajnos egy tévhit, amit folyamatosan igyekszünk eloszlatni. A hitel vagy lízing kérdésében való döntéshez támpont lehet az, hogy az adott vállalkozás a beruházáshoz igénybe akar, illetve képes-e venni uniós pályázati forrást.

Ha igen, úgy az elszámolási adminisztráció miatt a beruházási hitel optimálisabb, ugyanakkor a lízingnél – a konstrukcióból adódóan – előny lehet a gyorsabb ügyintézés, hiszen a beszerzett eszköz a lízingcég tulajdonába kerül. A döntésben az is szerepet játszhat, hogy a beruházás sztenderdnek tekinthető eszközre vonatkozik-e, vagy speciálisabb fejlesztésre. A sztenderd eszközöknél a lízing ésszerűbb lehet, de a vállalkozások számára az is mérlegelendő, hogy a beszerzendő eszköz a hitel- vagy a lízingkonstrukcióban jelent-e nagyobb értékű fedezetet.

Mekkora kosárból meríthetnek a vállalkozások, és meddig nyitott a lehetőség?

A Budapest Bank esetében 30 milliárd, a Budapest Lízingnél pedig 27 milliárd forint a keretösszeg. A garancia 3 éves befogadási periódusra vonatkozik, és minimum 12 hónap futamidejű, euróban és forintban folyósított ügyleteknél vehető igénybe. A lízing esetében – becslésem szerint – a keretösszeg 2 évre lesz elegendő, de bízunk benne, hogy menet közben bővíteni lehet a garanciaalap rendelkezésre álló forrását.

Elegendő összeg ez ahhoz, hogy belendítse a kkv-szektor beruházásait?

Ez egy nagyon kedvező konstrukció, de értelemszerűen a hazai kis- és középvállalkozások, illetve a magyar gazdaság gondjait nem önmagában oldhatja meg. Kedvező hatása mindenképpen érezhető lesz, sőt már most is jelentős az érdeklődés többek között az építőipari vállalkozások részéről, az egészségügyben, és a bővülési kényszerben dolgozó autóipari beszállítók körében is.

A finanszírozási és a kkv-szektor viszonya hosszú távon akkor válhat sokkal jobbá, ha a hazai kkv-k működése – a nyugat-európai mintákhoz hasonlóan – átláthatóbb lesz, vagyis a vállalkozások figyelnek az üzleti transzparenciájukra, pénzügyi imázsukra, ezzel párhuzamosan a pénzintézetek innovatív, a vállalkozásokat ténylegesen segítő konstrukciókat kínálnak. Mi ezen az úton járunk.

Szabó Márton
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[94933] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés