hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Így növekszik a német gazdaság

A képlet egyszerű: a belföldi fellendülés stabilabb, mint az exporton alapuló fellendülés; a foglalkoztatás és a béremelések serkentik a fogyasztást, az üzleti várakozásokat és a beruházási szándékokat.

hirdetés

A múlt évre számított 0,4 százalékos éves gazdasági növekedési mutatót a wiesbadeni hivatal 0,5 százalékra módosította.A bruttó hazai termék mennyisége január és március között – az ár-, a szezonális- és a naptárhatás figyelembe vételével – 0,8 százalékkal haladta meg az előző negyedévit, ami 2011 első negyedéve óta, (amikor a válságot követően egyik negyedévről a másikra 1,5 százalékos növekedést regisztráltak) a leggyorsabb negyedéves gazdasági növekedésnek felel meg. A múlt év első negyedévivel összehasonlítva a gazdasági növekedés eléri a 2,5 százalékot, (szemben a 2013 negyedik negyedévi 1,3 százalékos mutatóval, a 2012 utolsó negyedévihez képest).

Az első negyedévi növekedési adatot megismerve Sigmar Gabriel alkancellár, szövetségi gazdasági és energetikai miniszter „erőteljes évkezdetről” beszélt, s kifejezte meggyőződését, hogy „a stabil bázison alapuló növekedés” az év további részében is folytatódik. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter Gabrieltől jóval visszafogottabban fogalmazott, amikor azt mondta, hogy „Németország viszonylag jó helyzetben van”.

Bővült a gépi és építési beruházások volumene is
Bővült a gépi és építési beruházások volumene is

Az első negyedév fejlődése megerősítette azon várakozásokat, hogy a német gazdaság teljesítménye az idén legalább 2 százalékkal meg fogja haladni a múlt évit, de Andreas Rees, a Unicredit vezető közgazdásza most már 2,5, Carsen-Patrick Meier, a Kiel Economic gazdaságkutató intézet ügyvezetője „a 3 százalék feletti növekedés” lehetőségéről beszélt.

Az első negyedév fejlődése alapján Németország továbbra is az európai gazdaság motorjának számít. Az euró-övezet gazdasági növekedése a megelőző negyedévhez képest nem volt több 0,2 százaléknál; ezen belül az euró-zónában újoncnak számító Lettország teljesítménye 0,7, Belgiumé és Spanyolországé pedig egyaránt 0,4 százalékkal növekedett, Franciaországé viszont stagnált, Olaszországé 0,1, Portugáliáé 0,7, Hollandiáé pedig 1,4 százalékkal mérséklődött.

Az erőteljes német gazdasági növekedéshez nagyban hozzájárult a munkaerőpiaci helyzet kedvező alakulása: április végéig a munkanélküliek száma 84 ezer fővel csökkent, a be nem öltött állások száma 1 millió fölé emelkedett, (125 ezerrel, azaz 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt); a gazdaság és a magánszemélyek az év első három hónapjában még sosem fizettek be annyi adót, mint amennyit 2014 első három hónapjában befizettek.

A növekedés hajtóereje ellentétben a korábbi fellendülésekkel mindenek előtt a magánháztartások és az állam fogyasztási kiadásainak növekedésében keresendő, de bővült a gépi és építési beruházások volumene is. A külkereskedelem ezzel szemben inkább fékezte, mint serkentette a gazdasági növekedést, mert a német gazdaság szereplői az év első negyedévében többet importáltak, s kevesebbet exportáltak az előző negyedévinél.

A képlet egyszerű: a belföldi fellendülés stabilabb, mint az exporton alapuló fellendülés; a foglalkoztatás és a béremelések serkentik a fogyasztást, az üzleti várakozásokat és a beruházási szándékokat. Egy, a közelmúltban végzett felmérés tapasztalatai azt mutatják, hogy az elkövetkező egy évre minden negyedik üzem saját foglalkoztatottjai létszámának emelkedését valószínűsíti, miközben a vállalatok nem egészen egy tizede tart létszámcsökkenéstől. Az első negyedévi adatok objektív megítélésénél azt is figyelembe kell venni, (amire a statisztikai hivatal is felhívta a figyelmet), hogy a gazdasági növekedés kedvező alakulásához az első negyedévi időjárás enyhe volta is nagyban hozzájárult.

A magyar kapcsolat
A német gazdaság első negyedévi erőteljes fejlődése kedvező keretfeltételeket kölcsönöz a német piachoz erősen kötődő magyar export növeléséhez. 
 
A magyar gazdaság szereplői – úgy tűnik – kihasználják a kedvező lehetőségeket: a Szövetségi Statisztikai Hivatal januárra és februárra rendelkezésre álló előzetes tényadatai szerint 
• a Németországba irányuló magyar kivitel – a teljes német behozatal 4,0 százalékos növekedésével szemben – 17,6, 
• az onnan származó behozatal – a teljes német kivitel 3,8 százalékos növekedésével szemben – 15,1 százalékkal haladta meg a 2013. első kéthavit,
• míg a Németországgal szembeni magyar exporttöbblet a 2013 I-II. havi 189 millió euróval szemben 294 millió euróra növekedett.
Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés