Hurrá! Megszületett Leó!

Egy találmány, amely versenyt teremtett papírnak és a ceruzának

Hat évvel ezelőtt a budai Millenáris fogadóépületében rendezett fiatal tudósok versenyén egy lelkes középiskolás magyarázta fáradhatatlanul az érdeklődőknek levegőben mozgatott pálcikaszerkezetét, és azt, hogy rajzolhatunk vele csodát egy sík monitor előtt a térben.

hirdetés

Abban mindenki biztos lehetett, hogy az ifjú feltaláló majd felnő, de valószínűleg kevesen gondolták volna, hogy az ötlet egyszer olyan – Magyarországon fejlesztett és készülő – IT-termékké válik, amelyet polcról emelhetünk le, és egyaránt helye lehet egy gépészmérnök, egy dizájner vagy éppen egy gamer tinédzser asztalán. A most 24 éves Rátai Dániel óvodásként pontosan arról álmodozott, mint valószínűleg sok más gyerek abban az életkorban: rajzolás közben elhagyni a síkot, kilépni a szűkös dimenzióból.

Ceruzája ezért vagy átbökte a papírt, vagy elemelkedve arról, az utókor számára maradandó nyom nélkül folytatta alkotó útját a levegőben. Azért mégis megmaradt valami: a fojthatatlan vágyakozás a térben való tevékenységre, a térben való megjelenítésre. Nem csoda, hogy a következő cél a szobrászat és a feltalálás lett, amelyek a középiskolai pályaválasztáskor már az autók formatervezése iránti érdeklődéssé csiszolódtak.

Megszületett Leó

Rátai Dániel, a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola és párhuzamosan a varsói Kossuth Líceum diákja, egy repülőgép és egy madárraj találkozásának virtuális szimulációját bemutató videótól inspirálva, egyre közelebb került álmai megvalósításához. Karácsonyfaizzókból, hurkapálcákból, szívószálból, valamint webkamerákból és egy PC-ből, illetve az ahhoz tartozó monitorból felépítette Leonar3Do-t. „Leó” nem más, mint a számítógépünket 3D konfigurációvá kiegészítő, kompakt, akár egy kis PC-asztalon is gond nélkül elhelyezhető virtuális munkakörnyezet. Leó első változata elkészült, működött, és Dani konzulens tanára, Bálint György támogatásával benevezett a 2004-es Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyre.

Díjazott lett. Mehetett tovább Amerikába, Phoenixbe, 21 éven aluli tudósok és feltalálók 2005-ös világdöntőjére, ahol már nem „csak” nyert, hanem a hat első díjjal nyomatékosították, hogy itt valami olyan született, amire oda kell figyelni. Egy zsűritag Amerikából: „A világ számos nagyvállalata és kutatóintézete évtizedek óta milliárdokat költ egy probléma megoldására, miközben egy tizenkilenc éves suhanc szívószálakból, karácsonyfaizzókból és kerítésdrótokból összerakja a ketyerét.” – emlékezett vissza a kezdetekre a fiatal feltaláló, aki ma már családi vállalkozásuk, a 3Dfor All Számítástechnikai Fejlesztő Kft. alapítójaként, egy felkészült, programozókból, grafikusokból és hardverfejlesztőkből álló csapattal együtt munkálkodik tovább Leó sikerein. Mindezt nem egy amerikai hi-tech műhelyben, hanem Budapesten, Rákóczi úti irodájukban.

Ez már más

A kezdeti öröm, a találmány működőképességéből és sikereiből merített elszántság sok innováció esetében elkopik. Jönnek a munkás hétköznapok, az adminisztrációs terhek és adott esetben a pénztelenség. A feltaláló családja azonban még 2005-ben céget alapított, majd támogatók és partnerek után néztek. Végül is a családi befektetés és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kiírt pályázatokon elnyert és egyéb támogatások segítségével sikerült akkora összeget előteremteni, amely lehetővé tette, hogy a további fejlesztés háttere biztosítva legyen, méghozzá itthon. A munka pedig teljes erővel beindult, hiszen az első pillanattól egy termék létrehozása volt a cél, és az egyre több együttműködő partner is ebbe az irányba terelte a fejlesztőket.

A folyamatos fejlesztések eredményeképpen a Leó mára jócskán átalakult. „Amellett, hogy a rendszer elemei értelemszerűen már nem hurkapálcikákból, kerítésdrótból és karácsonyfaizzókból állnak, a működés összes alapelvét lecseréltük. Például már nem kamerákat alkalmazunk a pozíciódetektálásra, és a megjelenítőrendszer is megváltozott. A fejlesztői munka közben számos szabadalmat jegyeztettünk be” – jegyezte meg Rátai Dániel. A feltaláló a rendszert bemutatva elmondta, a Leónak négy alapvető alkotóeleme van: a szenzorok, amelyeket a monitor tetején lehet elhelyezni, a 3D-s szemüveg, továbbá az úgynevezett „madár”, ami tulajdonképpen nem más, mint egy hat szabadságfokú 3D egér, valamint egy, a számítógéppel összeköttetésben lévő vezérlődoboz, amely kommunikál az említett eszközök és a számítógép között.

A szenzorok detektálják a „madár” és a szemüveg (gyakorlatilag a szemünk) térben változó pozícióját, miközben a 3D-s szemüveggel a monitoron megjelenő rajzokat, formákat térben láthatjuk. Ezekkel a formákkal, vagyis a megjelenített virtuális valósággal a madár segítségével folyamatosan interakcióba léphetünk és maradhatunk. A Leó free form modeling engine-je valósidejű poligonoptimalizációval dolgozik, ezért a polgionstruktúra – mondhatni – kezes bárányként viselkedik a felhasználó akarata szerint, vagyis nincs számára lehetetlen, de törés vagy torzulás sem.

A Leóval, bár alapvetően a 3D világban teljesednek képességei, de 2D-ben is sok többletet ad. Ugyanakkor a Leónak nincs kizárólagos „gyári” szoftvere, vagyis a fejlesztők a munkakörnyezetet kívánták termékké formálni, még úgy is, hogy közben meglehetősen fejlett komplett, és folyamatosan bővített szoftveralkalmazásokat is készítettek hozzá, többek között szabadkézi modellezésre, illetve játékra is. A szoftverfüggetlen platformmal éppen a Leó szélesebb körben való megjelenését igyekeznek elérni. A 3D for All csapata arra is felhívta a figyelmet, hogy a Leóhoz könnyen lehet szoftvert írni, és bíznak abban is, hogy sok egyéb mellett például a mérnöki felhasználás területén a nagyobb és kisebb grafikai, illetve mérnöki tervezői, szimulációs, végeselem-analízis szoftverekhez is megjelennek majd azok a plugin-ek, amelyek révén zökkenőmentesen együttműködhetnek a Leóval.

„Az adatok – kompatibilis fájlformátumokban – már most is átvihetők az említett szoftverekre, de azt fontos tudni, hogy a Leó a jelenlegi szoftverrel alapvetően nem parametrikus modellezést használ” – fűzte hozzá Rátai Dániel, aki elmondta: számos kiegészítő funkció, illetve szabadon bővíthető funkciók még szabadabbá teszik a Leóval végzett munkát vagy játékot – mert ez a komplett munkakörnyezet minimum kettős célt szolgál.

A „gyurmázástól” a tervezői vázlatokig

„Soha nem szerettük volna játék-, grafikai vagy tervezői kategóriákba beskatulyázni a Leonar3Do-t, annál ez a platform sokkal sokrétűbb és szabadabb. Ezt mutatja az is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatócsoportja, az általuk fejlesztett, idegsejt-kutatási célú speciális mikroszkóp együttműködő társának választották a Leót, de éppen így molekula-modellezéshez is igénybe lehet venni, de számomra és számunkra ugyanilyen öröm, amikor iskolák oktatási céllal használják, vagy éppen egy szárnyaló fantáziájú gyermek rajzolja, gyurmázza meg saját világát egy PC monitorja előtt” – hangsúlyozta a Leó megálmodója.

A mérnöki tervezői munkában való alkalmazási lehetőségek kapcsán elmondta: a Leó jelenleg az alapvető formakoncepció felvázolásában kínálkozik eddig nem ismert és rendkívül gyors, rugalmas munkaeszközként. Helyettesíti, és értelemszerűen sokszor szükségtelenné is teszi a tervezés korai szakaszában a ma is rendkívül népszerű papír-ceruza párost. Pillanatok alatt felvázolható egy bonyolult formavilágú modell is, illetve éppen ilyen sebesen módosítható is. Sokkal gyorsabb, mintha ceruzával skiccelnénk egy papírra, ráadásul rögtön háromdimenziós, a tervezéshez felhasználható adatállományt kapunk.

Ez meggyorsítja a tervezés, ezáltal akár a piaci bevezetés folyamatát is a felhasználó számára, de olyan „apró”, mindennapi előnyökkel is szolgálhat, mint egy prezentáció alkalmával az adott, vitára vagy bírálatra bocsátott formaterv azonnali módosítása. „A Leó tehát a tervezési fázis intelligens és látványos eszköze lehet, de a metrikusság irányába való jelenlegi fejlesztéseink révén akár annál több is” – jegyezte meg Rátai Dániel.

Polcos termék?

A Leonar3Dót már születésekor jelentős figyelem övezte, és korai fázisában is sikeres volt. Az igazi bírálat persze mindig a piaci fogadtatás. Erre az ítéletre – legalábbis a fejlesztők reménye szerint – már nem sokat kell várni. Jó esély van rá, hogy még az idén az IT-termékeket forgalmazó boltok és áruházak polcaira kerülhet a Leó, amelyet a „pletykák” szerint 800 euró körüli áron lehet majd elvinni a kasszáktól. 

Szabó Márton
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Hurrá! Megszületett Leó!
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés