hirdetés
hirdetés

Meditech

Itt ér véget az ember, és kezdődik a gép

A neuroprotézisek korában hamarosan nem is lesz olyan egyszerű meghúzni a határvonalat. A neuroprotézisek a testbe beültetett, az agyat és az idegrendszer más részeit stimuláló parányi elektronikus eszközök, amelyek új terápiás lehetőségeket nyithatnak meg a neurológiai sérülésekben vagy betegségekben szenvedők számára.

hirdetés

Január elején például a Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet kutatói olyan rugalmas idegimplantátumot mutattak be, amely az elektromos és a kémiai ingereket közvetlenül az idegrendszerbe juttatja. A korai kísérletekben azt tapasztalták, hogy a lebénult patkányok az implantátum segítségével kevesebb mellékhatás mellett tudtak újra járni, mint más kezelések esetén.

– Az eszköz új terápiás lehetőségeket nyit meg a neurológiai sérülésekben vagy betegségekben szenvedők számára, különösen az olyanok esetében, akik gerincvelő-sérülés következtében bénultak le – mondta el Stéphanie Lacour, a munkát irányító villamosmérnök.  A kutatásról a Science című tudományos folyóirat is beszámolt.

Az e-Dura névre hallgató eszköz a kemény agyhártyát (dura mater), azaz az agyat és a gerincvelőt védő vastag hártyát utánzó anyagból készült. Ez lehet az első olyan neuroprotézis, amely akár 10 éven át is bennmaradhat az emberi testben (forrás: Lausanne-i Technológiai Intézet videója)
Az e-Dura névre hallgató eszköz a kemény agyhártyát (dura mater), azaz az agyat és a gerincvelőt védő vastag hártyát utánzó anyagból készült. Ez lehet az első olyan neuroprotézis, amely akár 10 éven át is bennmaradhat az emberi testben (forrás: Lausanne-i Technológiai Intézet videója)

Az agy és a gépek közötti interfészek jövőbeli sikerének egyik kulcsa annak elérése, hogy ezek az eszközök több évtizeden át kompatibilisek tudjanak lenni az emberi testtel – tette hozzá Jeff Ashe, a GE Global Research kutatóközpont villamosmérnöke, a GE agykutatással foglalkozó projektjének résztvevője. Ashe most a Brown Egyetemen dolgozik együtt John Donoghue neurotudóssal és csapatával: céljuk az agy által a test irányítására használt jelzések dekódolása. Ha megértik az agy által használt nyelvet, akkor megértik az egyes betegségek bizonyos funkciókra gyakorolt hatásának természetét is – mondja.

A neuroimplantátumok a depresszióban vagy a neurológiai betegségekben – pl. Alzheimer- vagy Parkinson-kórban - szenvedőkön segíthetnek (forrás: GE Healthcare)
A neuroimplantátumok a depresszióban vagy a neurológiai betegségekben – például Alzheimer- vagy Parkinson-kórban – szenvedőkön segíthetnek (forrás: GE Healthcare)

A partnerek olyan aprócska szenzorok fejlesztésén dolgoznak, amelyekkel fogni lehet majd az egyes neuronok által kibocsátott elektromos jeleket. Ashe szerint a kutatók közel járnak annak megértéséhez, hogy a neuroncsoportok együttműködése miként képes az agyi funkciók irányítására. A cél egy olyan külső eszköz kifejlesztése, amely az agyi jelzéseket utánozza és helyreállítja a motoros irányítást. A GE már régóta törekszik az agy alaposabb megértésére; az erre irányuló kutatásokban a cég orvosi képalkotó, szoftverfejlesztő és analitikai részlege is részt vesz.

Rohamosan fejlődő piac
Az előrejelzések szerint a neuroprotézisek globális piacának forgalma évi 15 százalékos átlagos növekedési ütem mellett 2020-ra elérheti a 14 milliárd dollárt. A leggyorsabban növekvő szegmens a retinaimplantátumok piaca, valamint a Parkinson-kór, az epilepszia és a hiperaktív hólyag szindróma tüneteinek enyhítését segítő eszközök piaca lesz. A súlyos egészségkárosodással járó kognitív és pszichológiai zavarokban szenvedő betegek többsége semmivel sem kezelhető, ám a neuroprotézisek megoldást jelenthetnek a problémára.
(forrás: GE Healthcare)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[162598] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés