hirdetés
hirdetés

Történelem

Hidrogénbombák estek Washingtonra

Titkos dokumentum bizonyítja, hogy csak az utolsó pillanatban sikerült hatástalanítani a bombákat 1961-ben.

hirdetés

Az amerikai légierő drámaian közel került ahhoz, hogy a Hirosima fölött felrobbantott atombombánál 260-szor nagyobb hatóerejű bombát robbantson fel Észak-Karolina felett. A dokumentumot Eric Schlosser oknyomozó újságíró fedezte fel, ebből egyértelműen kiderül, hogy a két Mark 39-hidrogénbomba egy baleset miatt esett ki Goldsboro felett 1961. január 23-án. A bombák akkor estek a földre, amikor egy B-52-es bombázó a levegőben meghibásodott, majd nem sokkal később a földbe csapódott.

Az egyik kapcsoló, amit arra terveztek, hogy háborúban működésbe hozza a nukleáris rendszert, kiengedte a bombákat, melyek felrobbanását csak egy kapcsoló alacsony feszültsége akadályozta meg – írja a Guardian. Az egyik bomba Faro közelében faágakba akadt, a másik a Big Daddy út közelében egy mezőre esett. Mindegyik bomba robbanóereje 4 millió tonna TNT volt. Ha felrobbannak, halálos csapást mértek volna Washingtonra, Baltimore-ra, Philadelphiára, de hatásuk elérte volna New York városát is, milliók életét oltva ki.

Nyolc évvel az eset után foglalta össze titkosított vizsgálati eredményét Parker F Jones vizsgálóbiztos, a Sandia Nemzeti Laboratórium főmérnöke, amiben megállapította, hogy a tervezett bombázást iránytó négy elektromos kapcsoló közül három rosszul működött és a nukleáris katasztrófát mindössze egyetlen kapcsoló akadályozta meg. Az utolsó kapcsoló ugyanis tüzelési jelet küldött és ezt állították le végül. Jones összefoglalójának a következő címet adta Felülvizsgált Goldsboro, avagy Hogyan jöttem rá arra, hogy nem kell bízni a H-bombában, amivel Stanley Kubrick 1964-ben forgatott szatirikus, Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című filmjére utalt – keserű iróniával.

Karosszékben

Egyre több adat kerül napvilágra arról, hogy a hidegháború idején milyen kevésen múlott, hogy atomtámadást intézzen egymás ellen Amerika és a Szovjetunió és a nagy fegyverkezési versenyben ezek szerint saját népük ellen is.

A Guardian írása szerint jelenleg Amerikában 700 olyan 1950 és 1968 között bekövetkezett balesetről lehet tudni, amelyben 1250 nukleáris fegyver is érintett volt. Gondolom, a szovjet adatok még hátborzongatóbbak.

Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[137614] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés