hirdetés
hirdetés

Hidrogén szövetség

Az EU létrehozta hidrogénstratégiáját, ezzel megnyitva az utat egy hatékonyabb és fokozottan integrált energiaágazat felé, amelyet bolygónk tisztábbá tételének és a gazdaság megerősítésének kettős célja vezérel. 

hirdetés

Ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges területévé váljon, át kell alakítania energiarendszerét, amely az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75 százalékáért felelős.  

A Messer, a világ egyik legnagyobb családi irányítású iparigázgyártója is csatlakozott az Európai Tiszta Hidrogén Szövetséghez, amelyen keresztül partnereivel segíti a zöld hidrogén hatékony integrálását Európában. Az Európai Tiszta Hidrogén Szövetség célja a hidrogénenergia beruházások elősegítése Európában és a hidrogéntechnológiák térnyerése 2030-ig. A stratégiai tervek szerint olyan megújuló és alacsony CO2-kibocsátás melletti hidrogéntermelést kell elérni, amely képes kiszolgálni az iparban és a közlekedésben jelentkező keresletet.

5 éve értékesítették az első Toyota Mirai hidrogén  üzemanyagcellás járművet
5 éve értékesítették az első Toyota Mirai hidrogén üzemanyagcellás járművet

A fenntarthatóság a Messer jövőképében központi szerepet játszik, ezt támasztotta alá Stefan Messer, a Messer Group tulajdonosa is: „Fejlesztéseink olyan technológiákon alapulnak, amelyek az ügyfelek gyártási folyamatait és működését hatékonyabbá és környezetkímélőbbé teszik." A Messer fontos beszállítója az ipar különböző szereplőinek, akik egyre inkább érdeklődnek az iránt, miként lehet a hidrogént megújuló energiaforrásként beépíteni a gyártási folyamataikba, hogy eredményesebbek legyenek a szén-dioxid lábnyom csökkentésében.

A hidrogénstratégia
  1. Az első a fokozottabban körforgásos energiarendszer, amelynek középpontjában az energiahatékonyság áll. A stratégia konkrét intézkedéseket határoz meg, amelyekkel a gyakorlatban alkalmazható lesz az energiahatékonyság elsődlegességének elve, és a helyi energiaforrások hatékonyabban használhatók épületeinkben, illetve közösségeinkben. Jelentős potenciál rejlik az ipari létesítményekből, adatközpontokból és más forrásokból származó hulladékhő, illetve a biohulladékból előállított energia és a szennyvíztisztító telepeken előállított energia újrafelhasználásában. Az „Épület-korszerűsítési program” kezdeményezés e reformok fontos részét fogja képezni.
  2. A stratégia második eleme a végfelhasználói ágazatok nagyobb mértékű közvetlen villamosítása. Mivel a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia-ágazatban a legnagyobb, lehetőség szerint növekvő mértékben kell használnunk a villamos energiát: ilyen felhasználási módok például az épületekben alkalmazott hőszivattyúk, a közlekedésben használt elektromos járművek vagy egyes iparágakban az elektromos ívkemencék. A kézzel fogható eredmények között kell megemlíteni az elektromos járművek töltésére szolgáló egymillió töltőállomásból álló hálózatot, valamint a nap- és szélenergia térnyerését.
  3. Azokban az ágazatokban, ahol a villamosítás nehéz, a stratégia ösztönzi a tiszta üzemanyagok, többek között a megújuló hidrogén, valamint a fenntartható bioüzemanyagok és a biogáz használatát. A Bizottság javaslatot fog tenni a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok új osztályozási és tanúsítási rendszerére.

A hidrogén-meghajtású járművek jelentős szerepet játszanak a CO2-kibocsátás csökkentésben. A Messer különböző mobilitási alkalmazásokhoz is szállít hidrogént, töltőállomásokat üzemeltet a világ különböző pontjain, hidrogénbuszok, villástargoncák és más raktári járművek flottáját támogatva. A Messer hidrogén megoldásai segítik az ipari fogyasztókat és a hidrogén-mobilitás szereplőit abban, hogy Európában elérjük a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célokat.

Az energiarendszer integrációjára vonatkozó uniós stratégia keretet biztosít a zöld energiára való átálláshoz. Az energiarendszer jelenlegi modelljével - amelyben a közlekedés, az ipar, a földgázágazat és az épületek energiafogyasztása egymástól elkülönülő elemeket képez, és mindegyik külön értéklánccal, szabályokkal, infrastruktúrával, tervezéssel és üzemeltetéssel rendelkezik -, 2050-ig nem lehet költséghatékony módon megvalósítani a klímasemlegességet; az innovatív megoldások változó költségeit be kell építeni energiarendszerünk működésébe. Új kapcsolatokat kell kialakítani az ágazatok között, és ki kell aknázni a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségeket.

Trapp Henci
a szerző cikkei

(forrás: Messer Hungarogáz)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés