hirdetés
hirdetés

Világgazdaság

Hiányzik a lendület

A világ országaiban működő több mint négy és fél ezer német érdekeltségű vállalat, képviselet és leányvállalat, továbbá a német gazdasághoz szorosan kötődő nem német érdekeltségű vállalkozás a tavasz folyamán felmért és a közelmúltban feldolgozott véleménye alapján az ipari és kereskedelmi szövetség (DIHK) szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy a világ országainak gazdasági teljesítménye, illetve a világkereskedelem volumene mind az idén, mind pedig jövőre alig több mint 3 százalékkal haladja meg az előző évit.

hirdetés

A változás, pontosabban a romlás rendkívül gyors: figyelembe véve, hogy 2018 tavaszán a konjunkturális feltételek javulására számító vállalatok aránya még 30 százalékponttal meghaladta a már akkor romlásra számítókét. Ez az arány a múlt év őszére 2 százalékpontra esett vissza, az idén pedig – mint jeleztük – a romlásra számítók aránya már meghaladja a javulást várókét. A romlás okai a világ nagy részére kiterjedő és egyre erősödő kereskedelmi vitákban, a növekvő protekcionizmusban, egyes nagy súlyú kérdések megoldatlanságában (brit EU-kiválás) és némely nagy gazdasági erőt képviselő partnerek helyzetében (pl. Kína) keresendő. 

A világgazdaság jelene és jövője rendkívül differenciált képet mutat. Az Európai Unió tagországaiban és Észak-Amerikában működő vállalatokat a konjunkturális feltételekkel kapcsolatos várakozások az átlagost meghaladó romlása jellemzi, valamivel jobb a helyzet számos fejlődő- és küszöbországban, míg Délkelet-Ázsia egyes országaiban, Indiában és egyes afrikai államokban kimondottan kedvezőek a felmérésben részt vevő német érdekeltségű vállalatok (és persze más országok velük együttműködő vállalatai) üzleti kilátásai.

A világgazdaság jelene és jövője rendkívül eltérő képet mutat
A világgazdaság jelene és jövője rendkívül eltérő képet mutat

Az üzleti tevékenység kockázatai

A felmérésben részt vevő vállalatok

  • több mint fele az üzleti-, s ezen belül az exporttevékenység szempontjából fontos kockázati tényezőnek jelölte meg a gazdaságpolitikai keretfeltételeket,
  • 46 százaléka (a múlt év őszi felmérésnél 9 százalékponttal több) a kereslet alakulását,
  • mintegy harmada a szakemberhiányt,
  • csaknem 30 százalék az árfolyamok változását,
  • míg a felmérésben részt vevő vállalatok 27 százaléka a kereskedelempolitikai akadályokat és a hazai vállalatok előnyben részesítését jelölte meg.

Ez utolsó pont első ízben került be az érintett vállalati kör által megnevezett öt legfontosabb kockázati tényező közé. 

A kereskedelempolitikai akadályok súlyosbodásában meghatározó szerepet játszik az Egyesült Államok és Kína közötti nézeteltérések erősödése, valamint az Egyesült Államok által az Európai Unióval szemben érvényesített vámemelések. Az idén kicsúcsosodó kereskedelmi konfliktusok elvezethetnek meglévő szállítói struktúrák megkérdőjelezéséhez és a világgazdaságban tapasztalható befektetői légkör fékezéséhez – a német vállalatok és termelési-értékesítési telephelyeik kárára.

Európai Unió: az átlagnál rosszabb kilátások

A vállalati várakozások lehűlése különösen jellemző az Európai Unió országaira, ahol a mindenkori fogadó ország konjunkturális helyzetét pozitívan, illetve negatívan megítélő vállalatok arányának különbsége a világ összes országára jellemző átlagnál jóval kedvezőtlenebb (12 százalékpont). A gazdasági tevékenység kockázatai között a felmérésben részt vevő vállalatok elsősorban a kereslet lanyhulását (52 százalék), a gazdaságpolitikai keret-feltételek alakulását (50 százalék) és a szakemberhiányt (39 százalék) említették.

A közép- és kelet-európai országok közül Lengyelországban átlagon felül kedvező a német vállalatok helyzete, a konjunkturális kilátások megítélése azonban annál már jóval kedvezőtlenebb. Magyarországon és Szlovákiában a gazdasági növekedés üteme ugyancsak elmarad a korábbi évekétől; ugyanakkor míg hazánkban a konjunkturális helyzettel elégedetlen vállalatok aránya csak 3 százalékponttal haladja meg az elégedettekét, addig Lengyelországban (11 százalékpont), Szlovákiában (24 százalékpont), Csehországban (25 százalékpont) és Romániában (53 százalékpont) ennél jóval kedvezőtlenebb képet mutatnak a felmérésben részt vevő vállalatok.     

Magyarországon a gazdasági növekedés üteme ugyancsak elmarad a korábbi évekétől
Magyarországon a gazdasági növekedés üteme ugyancsak elmarad a korábbi évekétől

Külön bekezdést érdemel az Európai Unióból a közeljövőben nagy valószínűség szerint távozó Egyesült Királyság esete, ahol a konjunkturális helyzettel elégedetlen vállalatok aránya 18 százalékponttal magasabb az elégedetteknél. Ez a markáns pesszimizmus a vállalatok beruházási szándékainak visszafogottságában és a német vállalatok üzleti lehetőségeinek korlátozottságában fog testet ölteni; ráadásul ha a britek megállapodás nélkül távoznak az unióból, az súlyos vámterhek és pótlólagos bürokrácia megjelenésével jár majd a britek és az EU-tagországok kereskedelmi forgalmában.      

Európa határához érve – Törökországban az árfolyamváltozások kiszámíthatatlansága mellett a gazdasági feltételrendszer és az üzletek finanszírozása számít fontos kockázati tényezőnek. Oroszországban folytatódik a gazdaság „inkább erőtlen” fellendülése; megjegyezve, hogy az orosz piacon működő, összességében egyébként jó helyzetben lévő német érdekeltségű vállalatoknak a strukturális problémákon keresztül a gazdasági szankciók következményeivel is meg kell küzdeniük.    

Az Egyesült Államokban a felmérésben részt vevő vállalatok – hála a foglalkoztatási piac és a kereslet kedvező alakulásában – jónak ítélik meg a maguk helyzetét; ugyanakkor a fogadó ország és a világ számos más országa között kialakult kereskedelmi viták és a NAFTA-térség kereskedelmi szabályainak bizonytalan jövője teljesen bizonytalanná teszi az ott működő és az oda exportáló vállalatok helyzetét. 

Ázsia továbbra is a fejlődés hajtóereje 

A világgazdaság növekedésének motorja továbbra is Ázsiában és a csendes-óceáni térségben keresendő: itt a felmérésben részt vevő vállalatok 34 százaléka számít az adott partnerország gazdasági helyzetének javulására, s csak 17 százalék a növekedés mérséklődésére. Ezen belül Kínában a növekedési dinamika tovább lassul, bár a növekedés mértéke nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas marad.

A japán gazdaság ezzel szemben – más országokkal ellentétben – lassabban fejlődik és a Kínához és az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok szoros volta folytán indirekt módon a kereskedelempolitikai vitáknak is megvan a maguk, a felkelő nap országa gazdasági fejlődésére és a kereskedelmi forgalmára gyakorolt fékező hatása. A délkelet-ázsiai térség többi országát – India, Fülöp-szigetek és az Európai Unióval szabadkereskedelmi megállapodást kötött Vietnam – általában magas növekedési dinamika és a konjunkturális feltételek kedvező alakulása jellemzi.

A Dél-Amerikában tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok számára legfőbb fejlemény, hogy Brazília végérvényesen maga mögött hagyta a recessziót, ugyanakkor a felmérésben részt vevő vállalatok több mint két harmada a gazdaságpolitikai keretfeltételek alakulását nevezte meg üzleti tevékenysége elsőszámú kockázati tényezőjeként.   

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[241353] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés