hirdetés
hirdetés

Szimulációs trükkök

Helyettesítő megoldások a modern autókban

Az autóipar fejlődésével és a környezeti kihívások erősödésével néhány korábban megszokott jellemző eltűnik majd a járművekből. Persze nagy részükre akad helyettesítő megoldás, ezekből szedtünk össze párat.

hirdetés

4 liter 100 kilométerenként. Ennyit fogyaszthat egy átlagos új autó 2021-től, azaz kilométerenként mindössze 95 grammos szén-dioxid-kibocsátás engedélyezett. A tavalyi érték a nyugat-európai országokban 125-130 gramm közötti volt, azaz még több mint a negyedével csökkenteni kell az autók emisszióját, annak ellenére, hogy a szén-dioxid-őrület már így is gyökeresen átalakította a modern autókat. Olyan megoldások tűntek el vagy jelentek meg, amelyeket korábban elképzelni sem lehetett volna, és ha a szigorodás tovább folytatódik – márpedig tovább folytatódik, mert a 95 g/km már egy előirányzott érték, ráadásul eredetileg 80 grammról volt szó –, akkor ez még csak a kezdet.

A drasztikus megoldásoknak – az autókonzervatívok bánatára – valószínűleg több olyan megoldás is áldozatul esik majd, amelyek nélkül el se tudnánk ma képzelni az autónkat. Persze néhányat újragondoltak a fejlesztők.

Pótkerék

A múlt század közepéig a pótkerék nemcsak hogy alaptartozéka volt minden autónak, de sok esetben az autódizájn részét is képezte esztétikus elhelyezése, kinézete. Persze akkor sem csak azért adták a gyártók az autók mellé, mert jól nézett ki, vagy mert ez volt a szokás, igazából egy „szükséges rossz” volt a pótkerék. A régebbi abroncsok a rossz utakon hamar tönkremehettek, és hajlamosak voltak minden előjel nélkül defektet kapni. Mivel akkoriban sokkal kisebb volt a forgalom, és nem voltak mobiltelefonok sem, egy ilyen incidens akár egy napra is mozgásképtelenné tehetett egy autót. Ennek fényében érthető, miért volt fontos a pótkerék.

Az ötödik kerék még 20-30 éve is járt a modern autók többségéhez, bár a légellenállás, az esztétikum és a helykínálat erősebb szerepe miatt idővel az autó oldaláról/hátuljáról/csomagtartóból beköltözött az autó alá. Ezzel egy időben kezdtek megjelenni az úgynevezett nem teljes értékű pótkerekek (mankókerekek), amelyek átmérőben (és osztókörben) megegyeznek az adott autó többi kerekével, épp csak sokkal keskenyebbek, így egyrészt tömeget, másrészt értékes tárolóhelyet lehet megtakarítani az amúgy eléggé helyrabló teljes értékű pótkerekekhez képest. A mankókerekek nem alkalmasak a tartós használatra, ha fent vannak, az autó eleve csak csökkentett (általában 80 km/h) sebességgel haladhat, és elméletileg csak az első szervizig, vagy az adott út befejezéséig ajánlják őket.

Defektjavító készlet

Ennek a takarékoskodásnak a következő lépése a pótkerék teljes elhagyása, helyette a defekttűrő abroncsok és/vagy a defektjavító készlet bevezetése. Előbbi megoldásnál – bár nagyon drága gumik kellenek hozzá – az autó csökkentett sebességgel továbbhaladhat (a gumi erősített oldalfala elbírja), ha baj van. A defektjavító készlettel pedig a kisebb gumisérülések javíthatók (akár a kerék leszerelése nélkül is), illetve olcsók (pótkerekes autókhoz is jók), ráadásul a szivargyújtóra csatlakoztatható kompresszorral, kerékfújó patronokkal újra felfújható az abroncs. Természetesen a szétrobbant, szétszakadt, megsemmisült abroncsokkal nem tud mit kezdeni, de a fejlődésnek köszönhetően szerencsére egyre kevesebb az ilyen baleset napjainkban.

Aktív zajcsökkentő hifi mikrofonokkal, motorjeladóval és hangszórókkal
Aktív zajcsökkentő hifi mikrofonokkal, motorjeladóval és hangszórókkal

A végső megoldás pedig talán az autós hírekben már most is időről időre felbukkanó fúvott gumiabroncsok nélküli, teljesen rugalmas kerekek használata lesz (amelyek nemcsak a gumikat, de akár az autó felfüggesztését is kiválthatják), de ez egyelőre még várat magára.

Hangszigetelés

A modern autónak nemcsak gyorsnak, erősnek, kényelmesnek és takarékosnak kell lennie, hanem csendesnek is. Ehhez elengedhetetlen a jó hangszigetelés, ami a szó szoros és átvitt értelmében is egyre nagyobb teher az autóknak (és az autógyártóknak), ugyanis minél csendesebb autót akarunk, annál több szigetelést kell használni. Persze lehet csökkenteni magának az autónak a zaját is, és így kevesebb tompításra van szükség, de vannak olyan zörejek, hangok, amelyeket nem vagy csak nagyon nehezen lehetne elnémítani.

Teljes defektjavító készlet a tömlőkkel („defektjavító kukac”), szigetelőanyaggal és kompresszorral
Teljes defektjavító készlet a tömlőkkel („defektjavító kukac”), szigetelőanyaggal és kompresszorral

Erre lehet megoldás az aktív zajcsökkentő hifi, amely már most is megtalálható néhány autóban. Lényege, hogy érzékeli az utastérbe beszűrődő zajokat, és ezeket ugyanolyan (vagy hasonló) intenzitású (amplitúdójú), de ellentétes fázisú hanghullámokkal egyszerűen kioltja. Ez persze a valóságban bonyolultabb, mint ahogy hangzik, de mivel így a hangszigetelés nagy része elhagyható (ez pedig értékes megtakarított tömeget jelent), egy bizonyos szint felett megérheti a bevezetése. Igaz, a zajcsökkentő hifi jelenleg még csak a drágább autókban található meg, idővel az alsóbb kategóriába is leszivároghat a megoldás, véget vetve a nehéz hangszigetelők alkalmazásának.

Motorhang

Az igazán csendes motorok megjelenésével derült ki, hogy sok autóvezető igenis kívánja azt, hogy az autója hangos legyen (persze itt inkább a motor hangjára kell gondolni, az egyéb zavaró tényezők – menetzaj, gördülési zaj – itt sem kívánatosak). Ennek megfelelően nem egy mai autóban találkozhatunk olyan kipufogó-, sőt motorhangrendszerrel, amely az egyébként „vérszegény” hangú, kis lökettérfogatú motorok hangjából is képes igazi vérpezsdítő szólamot „komponálni”. Többféle megoldás is elterjedt, van olyan, hogy a kipufogóban levő szelepekkel érik el ezt a hatást, de olyan is, hogy bizonyos fordulatszám felett egyszerűen beengedik az utastérbe a motor hangját (előbbi megoldást egyébként igazi sportautókban is használják, de ott sokszor nem csak a motorhangra, a teljesítményre is hatással vannak a szelepek).

A motorhangnak racionális okai is vannak
A motorhangnak racionális okai is vannak

Hasonló érzelmi okok miatt félnek egyesek az elektromos autók elterjedésétől. Az aggódók attól tartanak, hogy a hagyományos belső égésű motorok kiszorulásával az igazi, „dögös” motorhangoknak is búcsút mondhatnak. Vannak olyan gyártók, tuningműhelyek és weboldalak, amelyek már külön letölthető motorhangokat árulnak a villanyautókhoz, amelyek a fordulatszám és a sebesség függvényében képesek az autónak „hangot adni” (igaz, az autóhangokra a modern elektromos autógyártók is odafigyelnek, így ez a megoldás inkább egy hóbortos extrának tűnik egyelőre).

A „hangos” autók fontosságának egyébként nemcsak érzelmi, de racionális, biztonsági okai is vannak. Az új generációs, elektromos módban szinte teljesen néma hibrid autók bemutatásakor jött elő az a probléma, hogy a hagyományos autók hangjához szokott gyalogosok és biciklisek egyszerűen meg se hallották, ha egy ilyen jármű közeledett feléjük (ez főleg vak gyalogosoknál volt probléma), ez pedig potenciális veszélyforrást jelent. Japánban és Amerikában is előírják, hogy elektromos módban az ilyen autóknak figyelmeztető hangjelzést kell adniuk (ennek a bevezetését az EU-ban is tervezik), ha gyalogost érzékelnek.

Veit András
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés