hirdetés
hirdetés

Zöld hidrogén

Hatalmas, klímabarát acélgyár épül Svédországban

Az „első nagyszabású” tökéletesen kibocsátás mentes acélüzem megépítését tűzte ki célul egy svédországi konzorcium. A remények szerint a termelés akár már 2024-ben elkezdődhet az egységben.

hirdetés

2020-ban a világon mintegy 1864 millió tonna acélt állítottak elő. Mivel az ebben az eljárásban felhasznált energia mintegy 75 százaléka szén alapú, a fém legyártása tonnánként 1,9 tonna szén-dioxidot ereszt a levegőbe.

Ami azt illeti, a globális szén-dioxid-kibocsátás 7-8 százalékáért éppen az acéltermelés a felelős.

Éppen emiatt ez az ipari szegmens a dekarbonizációs törekvések kulcsfontosságú célpontjai között szerepel, és így nem kizárt, hogy például a fém hidrogén üzemű előállítása már akár egy évtizeden belül is költségversenyképes alternatívává válhat.

Hagyományosan az acélt nagyolvasztókban vagy elektromos ívkemencékben vasércet, mészkövet és kokszot egymásnak eresztve hozzák létre. A vas tiszta fém formájában csak nagyon ritkán szokott előfordulni a természetben, általában vasoxidok elegyeként létező vasércekből, az oxigén száműzésével (redukálásával) szokták előállítani. A redukálószer szerepét leggyakrabban a koksz tölti be a procedúrában, amely egyben tüzelőanyag is, és az acélgyártás károsanyag-emissziójáért elsősorban ez az anyag a felelős.

Acéltekercsek (Forrás: 123rf)
Acéltekercsek (Forrás: 123rf)

Mint kiderült, a koksz feladatát a hidrogén is el tudja végezni, ráadásul ilyenkor szén-dioxid helyett csak víz keletkezik a reakció folyamán. Az már csak hab a tortán, hogy a hidrogén akár az elektromos ívkemencék energiaellátását is biztosítani tudja, vagyis alkalmazásával a gyártás folyamata töviről-hegyire kibocsátásmentessé tehető.

Egy észak-svédországi, új kezdeményezés célkitűzése, hogy az ilyen módon létrehozott „környezetbarát acélból” valamennyit minél hamarabb bevezessen a piacra. A projektet jegyző konzorcium számára mintegy 3 milliárd amerikai dollár áll rendelkezésre a H2 Green Steel nevet viselő üzem megvalósítására. A gyár a várhatóan 2024-ben elinduló termeléshez a svédországi Boden-Luleå-régióból származó megújuló energiával előállított hidrogént fog felhasználni.

2030-ra a létesítmény évente akár ötmillió tonna kiváló minőségű, „szénsemleges” acélt is előállíthat majd.

Az építtetők szerint ez lesz az első nagyszabású, fosszilis tüzelőanyagoktól mentes acélgyár, és az egységben melegen hengerelt, hidegen hengerelt és horganyzott tekercseket fognak előállítani. A gyártó a tervek szerint a végtermékeket egyebek mellett gépjármű- és építőipari szereplők számára fogja értékesíteni.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: New Atlas)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[267933] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés