Gyöngülő dinamika, mérsékelt derűlátás

A szövetségi köztársaság történetében először 2011-ben sikerül elérni, sőt meghaladni az ezer milliárd eurós éves exportforgalmat: a BGA – az év egészére 12 százalékos nominális forgalombővüléssel számolva – 1075 milliárd eurós éves kivitelt valószínűsít. Az import az exportot is meghaladó mértékben, 14 százalékkal, 919 milliárd euróra, míg a kiviteli többlet a múlt évi 153 milliárd euróról 156 milliárdra emelkedik, Mivel a világkereskedelemben ugyancsak 2011-re 8 százalékos növekedést prognosztizálnak, nyilvánvaló, hogy a német exportőröknek sikerül megerősíteniük 9,5 százalék körüli világpiaci részesedésüket.

Jövő évi kilátások

Figyelembe véve, hogy 2012-ben a világgazdaságot általános lanyhulás fogja jellemezni, a BGA az idei forgalomhoz képest a német export újabb 6, míg az import 7 százalékos további emelkedését, azaz 1139 milliárd eurós export- és 983 milliárd eurós importforgalmat, továbbá a 2011. évihez hasonló nagyságú, 156 milliárd eurós kiviteli többletet prognosztizál. E talán meglepő derűlátás alapja a német export össze-tételében keresendő: a BGA szakértői abból indulnak ki, hogy a fejlett technológiák fejlődését alig fogja érinteni az adósságválság, a felzárkózó országok pedig továbbra is érdekeltek – egyebek között - az energia- és nyersanyag-hatékonyság javítását szolgáló technológiák, illetve a közlekedési, építési és távközlési infrastruktúra javítását szolgáló javak iránt.

A BGA továbbra előnyösnek, s szükségesnek tartja a valutauniót, mert az átváltási költségek megtakarítása és az árfolyam-kockázatoktól való mentesség, nem mellesleg termékei magas minőségével és versenyképességével komoly előnyöket jelent a német exportőrök számára. - Az a tény, hogy komolyan profitálunk az euróból, nem jelenti azt, hogy beleegyeznénk bármiféle elvtelen, a közös valuta állítólagos megmentését szolgáló politikai alkuba - figyelmeztetett Börner, aki szerint továbbra is harcolni kell az euróért, mert annak kudarca masszív gazdasági kárt okozna és kiszámíthatatlan politikai következményekhez vezetne. Ez nem jelent kevesebbet, mint hogy megakadályozzuk a renacionalizálás és protekcionizmus irányába történő csúszást, ami végül Európa balkanizálódásához és marginalizálódásához vezetne.

A nagy- és külkereskedők szövetsége támogatja Angela Merkel szövetségi kancellár az euró megmentését és a pénzügyi válság leküzdését szolgáló erőfeszítéseit. Külön felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy amennyiben a Mario Monti vezette új olasz kormánynak nem sikerül nagyon gyorsan kihasználnia a megalakulása nyomán keletkezett bizalmat, megtennie a legsürgetőbb reformlépéseket, a pénzpiacok kirobbantanák Olaszországot az euró-övezetből, melynek közvetlen folytatása lenne egy Franciaország elleni támadás és elkerülhetetlen lenne az euró övezet széttöredezése. - Ennek tükrében abszurd az az EU és a G20-ak körében gyakran felmerülő vád, mely szerint Németország a maga fizetésimérleg-többletét európai szomszédjai kárára érte volna el - hangsúlyozta a BGA elnöke.

Ezek a többletek nem a német politika céljain, hanem a piacgazdaság minden ország számára érvényes olyan törvényein alapszanak, amelyeket nem Németország állított elő. Éppen ellenkezőleg: Németország kész arra, hogy különösen a délkelet-európai országokat segítse versenyképességük növeléséhez, szolidaritásérzettől vezérelve, saját érdekei figyelembe vételével és sok pénzzel. De világos az is, hogy Európát gyöngítenénk, ha egy feneketlen kútba dobálnánk a pénzt. A régi Európa nem felel meg a jövő kihívásainak és ez Németország számára nem is opció, mondta november utolsó napjaiban, (tehát az uniós állam- és kormányfői december 8-9-i találkozója előtt) tartott sajtótájékoztatóján a német nagy- és külkereskedők elsőszámú reprezentánsa.

Lassul az export és import növekedési üteme

Az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) őszi, 28 ezer ipari, továbbá építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat körében végzett konjunktúra-felmérése alapján az ideinél jóval szerényebb növekedési dinamikával számol a külkereskedelmi forgalom 2012. évi alakulását illetően. Mint Dirk Schlotböller, a szövetség közgazdasági osztályának munkatársa a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) december 12-i konjunktúra-rendezvényén elmondta, 2012-re a kamarai szövetség szakértői a beérkezett vállalati jelzések alapján az export mennyiségét illetően 4, míg az importnál 5 százalékos növekedést valószínűsítenek.

A napokban nyilvánosságra legfrissebb forgalmi adatok valóban bizonyos óvatosságra sarkallnak - októberben ugyanis a német kivitel értéke 3,6, míg a behozatal 1,0 százalékkal alacsonyabb volt a szeptemberinél. Az előző év októberihez képest is mindössze 3,8 százalékos exportnövekedést regisztráltak, miközben a behozatal 8,6 százalékkal haladta meg a 2010. októberit. Hosszabb időszakra visszatekintve világosan nyomon követhető a német export- és importdinamika fokozatos lassulása. A január és október között lebonyolított export 12,5 százalékkal haladta meg az előző év első tíz hónapjában elért forgalmat, (szemben az első félévben elért 14,7 százalékos exportdinamikával, amely augusztus végére 14,0, szeptember végére pedig 13,5 százalékra mérséklődött, ami október végére ezek szerint további egy százalékponttal mérséklődött).

Az importnál hasonló tendencia, bár a forgalom bővülésének az exportnál mérsékeltebb ütemű lendületvesztése tapasztalható: míg a 2011 első félévi forgalom alapján 16,4 százalékos bővülést regisztráltak a 2010 első hat havihoz képest, augusztus végére a januártól számított export-dinamika 16,1, szeptember végére 15,3, október végére pedig 14,6 százalékra mérséklődött.

A külkereskedelem szerepe a gazdasági növekedésben

A külkereskedelemi forgalom dinamikájának fokozatos mérséklődése a 2012. évi növekedési prognózisok fokozatos mérséklődésével párosult. E kettős jelenség oka az adósságválság hatásában keresendő, megjegyezve, hogy 2011 utolsó heteiben valamennyi kutatói műhely visszavett 2012-re vonatkozó növekedési előrejelzéséből. A növekedési kilátások nagyfokú bizonytalanságára utal, hogy a legderűlátóbb és a legborúlátóbb előrejelzés közötti különbség megközelíti a másfél százalékpontot.

A legderűlátóbb a Kiel Economics kutatói műhely, amely december közepén is 1,2 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál, a szövetségi kormány 1,0, az esseni RWI gazdaságkutató intézet legfrissebb előrejelzésében 0,6, a kieli IfW 0,5 százalékos növekedést, miközben a szakszervezetekhez közeli IMK gazdaságkutató a GDP 0,1 százalékos csökkenését valószínűsíti. Ha az adósságválság viszonylag gyorsan, már az év első felében feloldódik, legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnerországunkban magasabb, ha a válság elhúzódik, alacsonyabb mértékű gazdasági növekedés várható.

Magyar-német forgalom

Hazánk azon, viszonylag kisszámú ország közé tartozik, amelyek exporttöbbletet érnek el a Németországgal lebonyolított áruforgalomban. A Szövetségi Statisztikai Hivatal e sorok írásakor rendelkezésre álló adatai azt mutatják, hogy a január és október között a kétoldalú áruforgalomban elért magyar kiviteli többlet a 2009., illetve 2010. évben elért 1,7 milliárd euróról 2011-re 2,03 milliárd euróra emelkedett. A magyar-német áruforgalom dinamikája ugyanakkor kis mértékben elmaradt a teljes német külkereskedelem növekedése mögött, melynek következtében hazánknak a teljes német forgalomban elért részaránya minimális mértékű csökkenést mutat.

Január és október között a Németországba irányuló magyar kivitel – a teljes német behozatalban elért 2,0 százalékos piaci részesedés mellett – 12,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, (a teljes német behozatal 14,7 százalékos növekedésével szemben); míg a Németországból származó behozatal – a teljes német kivitelben elért 1,5 százalékos részesedésünk mellett – 11,5 százalékkal növekedett, ami egy százalékponttal alacsonyabb a teljes német kivitel január és október közötti növekedési üteménél. A rendelkezésre álló statisztikai adatok elemzésekor még két érdekes jelenségre érdemes felhívni a figyelmet.

Az egyik – Magyarország első tíz havi exportdinamikája (12,6 százalék) nagyjából öt százalékponttal alacsonyabb a három másik Visegrád-ország, azaz Csehország, Lengyelország és Szlovákia német viszonylatba irányuló exportjának 17-18 százalékos növekedésétől, (s így e három országnak a teljes német behozatalban elért részaránya nem csökkent, hanem kis mértékben tovább növekedett); a másik – mind a négy Visegrád-ország esetében megfigyelhető a növekedési dinamika fokozatos visszaesése; ezen belül a Németországba irányuló magyar kivitel 2011 októberében már csak 1,7 százalékkal haladta meg a 2010 októberit, (szemben Csehország 8,6, Lengyelország 7,9 és Szlovákia 6,0 százalékos növekedési mutatójával).