Német gazdaság
Gyöngülő dinamika, mérsékelt derűlátás
Európa vezető gazdasága a közös valuta stabilitásában érdekelt
A pénzpiacokon tapasztalható viharos idők a reálgazdaságban figyelemre méltóan stabil fejlődéssel párosulnak, fogalmazott Anton F. Börner, a német nagy- és külkereskedők szövetsége (BGA) elnöke a szövetség november utolsó napjaiban tartott sajtótájékoztatóján. Az export alakulását tekintve a dinamikus fejlődéssel járó 2011 után a német külkereskedők mérsékelt derűlátással tekintenek a jövőbe.
A szövetségi köztársaság történetében először 2011-ben sikerül elérni, sőt meghaladni az ezer milliárd eurós éves exportforgalmat: a BGA – az év egészére 12 százalékos nominális forgalombővüléssel számolva – 1075 milliárd eurós éves kivitelt valószínűsít. Az import az exportot is meghaladó mértékben, 14 százalékkal, 919 milliárd euróra, míg a kiviteli többlet a múlt évi 153 milliárd euróról 156 milliárdra emelkedik, Mivel a világkereskedelemben ugyancsak 2011-re 8 százalékos növekedést prognosztizálnak, nyilvánvaló, hogy a német exportőröknek sikerül megerősíteniük 9,5 százalék körüli világpiaci részesedésüket.
Jövő évi kilátások
Figyelembe véve, hogy 2012-ben a világgazdaságot általános lanyhulás fogja jellemezni, a BGA az idei forgalomhoz képest a német export újabb 6, míg az import 7 százalékos további emelkedését, azaz 1139 milliárd eurós export- és 983 milliárd eurós importforgalmat, továbbá a 2011. évihez hasonló nagyságú, 156 milliárd eurós kiviteli többletet prognosztizál. E talán meglepő derűlátás alapja a német export össze-tételében keresendő: a BGA szakértői abból indulnak ki, hogy a fejlett technológiák fejlődését alig fogja érinteni az adósságválság, a felzárkózó országok pedig továbbra is érdekeltek – egyebek között - az energia- és nyersanyag-hatékonyság javítását szolgáló technológiák, illetve a közlekedési, építési és távközlési infrastruktúra javítását szolgáló javak iránt.

A BGA továbbra előnyösnek, s szükségesnek tartja a valutauniót, mert az átváltási költségek megtakarítása és az árfolyam-kockázatoktól való mentesség, nem mellesleg termékei magas minőségével és versenyképességével komoly előnyöket jelent a német exportőrök számára. - Az a tény, hogy komolyan profitálunk az euróból, nem jelenti azt, hogy beleegyeznénk bármiféle elvtelen, a közös valuta állítólagos megmentését szolgáló politikai alkuba - figyelmeztetett Börner, aki szerint továbbra is harcolni kell az euróért, mert annak kudarca masszív gazdasági kárt okozna és kiszámíthatatlan politikai következményekhez vezetne. Ez nem jelent kevesebbet, mint hogy megakadályozzuk a renacionalizálás és protekcionizmus irányába történő csúszást, ami végül Európa balkanizálódásához és marginalizálódásához vezetne.
A nagy- és külkereskedők szövetsége támogatja Angela Merkel szövetségi kancellár az euró megmentését és a pénzügyi válság leküzdését szolgáló erőfeszítéseit. Külön felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy amennyiben a Mario Monti vezette új olasz kormánynak nem sikerül nagyon gyorsan kihasználnia a megalakulása nyomán keletkezett bizalmat, megtennie a legsürgetőbb reformlépéseket, a pénzpiacok kirobbantanák Olaszországot az euró-övezetből, melynek közvetlen folytatása lenne egy Franciaország elleni támadás és elkerülhetetlen lenne az euró övezet széttöredezése. - Ennek tükrében abszurd az az EU és a G20-ak körében gyakran felmerülő vád, mely szerint Németország a maga fizetésimérleg-többletét európai szomszédjai kárára érte volna el - hangsúlyozta a BGA elnöke.
Ezek a többletek nem a német politika céljain, hanem a piacgazdaság minden ország számára érvényes olyan törvényein alapszanak, amelyeket nem Németország állított elő. Éppen ellenkezőleg: Németország kész arra, hogy különösen a délkelet-európai országokat segítse versenyképességük növeléséhez, szolidaritásérzettől vezérelve, saját érdekei figyelembe vételével és sok pénzzel. De világos az is, hogy Európát gyöngítenénk, ha egy feneketlen kútba dobálnánk a pénzt. A régi Európa nem felel meg a jövő kihívásainak és ez Németország számára nem is opció, mondta november utolsó napjaiban, (tehát az uniós állam- és kormányfői december 8-9-i találkozója előtt) tartott sajtótájékoztatóján a német nagy- és külkereskedők elsőszámú reprezentánsa.
Lassul az export és import növekedési üteme
Az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) őszi, 28 ezer ipari, továbbá építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat körében végzett konjunktúra-felmérése alapján az ideinél jóval szerényebb növekedési dinamikával számol a külkereskedelmi forgalom 2012. évi alakulását illetően. Mint Dirk Schlotböller, a szövetség közgazdasági osztályának munkatársa a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) december 12-i konjunktúra-rendezvényén elmondta, 2012-re a kamarai szövetség szakértői a beérkezett vállalati jelzések alapján az export mennyiségét illetően 4, míg az importnál 5 százalékos növekedést valószínűsítenek.

Az importnál hasonló tendencia, bár a forgalom bővülésének az exportnál mérsékeltebb ütemű lendületvesztése tapasztalható: míg a 2011 első félévi forgalom alapján 16,4 százalékos bővülést regisztráltak a 2010 első hat havihoz képest, augusztus végére a januártól számított export-dinamika 16,1, szeptember végére 15,3, október végére pedig 14,6 százalékra mérséklődött.
A külkereskedelem szerepe a gazdasági növekedésben
A külkereskedelemi forgalom dinamikájának fokozatos mérséklődése a 2012. évi növekedési prognózisok fokozatos mérséklődésével párosult. E kettős jelenség oka az adósságválság hatásában keresendő, megjegyezve, hogy 2011 utolsó heteiben valamennyi kutatói műhely visszavett 2012-re vonatkozó növekedési előrejelzéséből. A növekedési kilátások nagyfokú bizonytalanságára utal, hogy a legderűlátóbb és a legborúlátóbb előrejelzés közötti különbség megközelíti a másfél százalékpontot.
A legderűlátóbb a Kiel Economics kutatói műhely, amely december közepén is 1,2 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál, a szövetségi kormány 1,0, az esseni RWI gazdaságkutató intézet legfrissebb előrejelzésében 0,6, a kieli IfW 0,5 százalékos növekedést, miközben a szakszervezetekhez közeli IMK gazdaságkutató a GDP 0,1 százalékos csökkenését valószínűsíti. Ha az adósságválság viszonylag gyorsan, már az év első felében feloldódik, legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnerországunkban magasabb, ha a válság elhúzódik, alacsonyabb mértékű gazdasági növekedés várható.
Magyar-német forgalom
Hazánk azon, viszonylag kisszámú ország közé tartozik, amelyek exporttöbbletet érnek el a Németországgal lebonyolított áruforgalomban. A Szövetségi Statisztikai Hivatal e sorok írásakor rendelkezésre álló adatai azt mutatják, hogy a január és október között a kétoldalú áruforgalomban elért magyar kiviteli többlet a 2009., illetve 2010. évben elért 1,7 milliárd euróról 2011-re 2,03 milliárd euróra emelkedett. A magyar-német áruforgalom dinamikája ugyanakkor kis mértékben elmaradt a teljes német külkereskedelem növekedése mögött, melynek következtében hazánknak a teljes német forgalomban elért részaránya minimális mértékű csökkenést mutat.

Az egyik – Magyarország első tíz havi exportdinamikája (12,6 százalék) nagyjából öt százalékponttal alacsonyabb a három másik Visegrád-ország, azaz Csehország, Lengyelország és Szlovákia német viszonylatba irányuló exportjának 17-18 százalékos növekedésétől, (s így e három országnak a teljes német behozatalban elért részaránya nem csökkent, hanem kis mértékben tovább növekedett); a másik – mind a négy Visegrád-ország esetében megfigyelhető a növekedési dinamika fokozatos visszaesése; ezen belül a Németországba irányuló magyar kivitel 2011 októberében már csak 1,7 százalékkal haladta meg a 2010 októberit, (szemben Csehország 8,6, Lengyelország 7,9 és Szlovákia 6,0 százalékos növekedési mutatójával).