hirdetés
hirdetés

EOAT-trendek

Gyökeresen átalakítja az ipari automatizálást az OnRobot

Enrico Krog Iversennel, a dán, amerikai és magyar cégek összeolvadásával létrejött OnRobot vezérigazgatójával beszélgettünk a válallat jövőjéről, a robotikai szektor kilátásairól, járványhelyzetről, valamint a budapesti központról, ahol betekinthettünk a magyar mérnökök munkájába is.

hirdetés

Az EOAT-gyártással, azaz robotkarokra szerelhető szerszámok, gyártóeszközök fejlesztésével foglakozó OnRobot Dánia legismertebb robotikai vállalata. A pár év alatt globálissá növő cég egyik fő székhelye Odense, amit sokan a robotikai ipar epicentrumaként tartanak számon. Ha történetileg szemléljük, jól látszik, hogy Odense sok-sok éve nagyon aktív a robotikai területen. A dán város sikertörténete valamikor a hetvenes években kezdődött, a helyi hajógyárban, ahol először kezdtek ipari robotokat használni a hegesztéshez, aminek hatására az odense-i egyetem nagyon hamar bekapcsolódott az ezzel kapcsolatos fejlesztésekbe. Az első átütő piaci sikert az Universal Robots érte el, amivel igazán inspirálólag hatott rengeteg vállalkozó szellemű fiatalra, közvetve egy sor robotikai vállalkozást indítva be a térségben – mindez pedig mágnesként vonzotta magasan képzett és tapasztalt szakembereket. „Rengeteg pozitív energia szabadult fel ebben a közegben, megmutatva, hogy a lehetőségek csaknem végtelenek, nemcsak a tervezési, szoftver- és hardverfejlesztési, technológiai, de a befektetési oldalról is. Odensében minden feltétel adott volt, hogy sikeres legyen ez a szektor" – mondta a GyártásTrendnek Enrico Krog Iversen, az OnRobot vezérigazgatója, akivel legutóbbi budapesti látogatásakor váltottunk pár szót.

Mivel az OnRobotnak a magyar fővárosban is van irodája, Iversen gyakran jön Budapestre. „Nagyjából havonta egyszer megfordulok Magyarországon. Idén ez csak a negyedik utam, a járvány miatt sajnos nem olyan egyszerű most eljutni ide Dániából, és persze a lezárt határok hatással voltak, vannak a cég működésére, az egyes részlegek közös munkájára és természetesen az üzleti kapcsolatainkra is." Az OnRobot egy nagy kutató-fejlesztő központot üzemeltet itt Budapesten, az itt dolgozók szorosan együttműködnek a másik nagy R&D részleggel Odensében, a pandémiás helyzet miatt teljesen átálltak a digitális kapcsolattartásra, amivel minimálisra tudták csökkenteni a személyes találkozók számát. „E kényszerű átszervezés miatt néhány termékfejlesztési folyamat kis csúszást szenvedett, néhány projektet tovább tart tető alá hozni, de alapvetően sikerült jól megbirkóznunk a rendkívüli helyzettel. Szerencsére nem kellett fontolóra venni irodabezárást egyik helyszínen sem, normális körülmények között tudtuk és tudjuk folytatni a közös munkát" – számolt be a cég pandémiás helyzettel kapcsolatos lépéseiről.

Enrico Krog Iversen, az OnRobot vezérigazgatója
Enrico Krog Iversen, az OnRobot vezérigazgatója

Automatizálásban kell gondolkodni

Abból adódóan, hogy a cégnek egy igen fontos része Budapesten működik, nem mindegy, miképp látja az EOAT szektorban globális vezető pozícióra törő OnRobot a közép- és kelet-európai piac jelenlegi helyzetét. Iversen maga hatalmas potenciált lát a térségben: „Más piacok sokkal zsúfoltabbak, sokkal több a versengő gyártó, míg itt nagyobb a növekedési tér, főleg ha középtávon, a Covid-19-járvány utáni időszakra tekintünk előre. Sok vállalatnak újra kell gondolnia a beszállítói láncolatát, ami korábban nagyban függött néhány kínai partnertől." A vezérigazgató szerint a jelenlegi helyzetben komoly átszervezések várhatóak a legtöbb gyártónál, egy sor közép- és kelet-európai cég kerülhet előtérbe, de mindez csak akkor történhet meg, ha az automatizálás felgyorsul, ha a gyártó cégek közül mind több és több szervezi át a munkafolyamatait. „Februártól kezdődően drámaian megnőtt a munkanélküliség az iparban, jelenleg pedig hiába vennének fel újra embereket dolgozni a termelés újbóli felfuttatásában érdekelt cégek, nem áll rendelkezésre ugyanolyan volumenű képzett humán erőforrás, így ha egy cég szeretné megőrizni a versenyképességét, akkor a legjobban teszi, ha a gyártás automatizálásában gondolkodik. Nem utolsó sorban az automatizálás jelenti a munkahelyeken a járványügyi intézkedések, a távolságtartás legbiztonságosabb módját. Pillanatnyilag a helyzet tehát nem túl kellemes, de közép- és hosszú távon jók a kilátásai az olyan, ipari automatizálásban érdekelt cégeknek, mint mi is vagyunk" – magyarázta Iversen.

Az OnRobot történetét kevéssé ismerőkben felmerülhet a kérdés, hogy miért nem Bécsben vagy Prágában van az OnRobot térségi központja? A válasz egyszerű. „Az OptoForce-t, az OnRobotba a kezdetekkor beolvadt startupcéget itt alapították eredetileg, és igazán remek mérnökök dolgoztak és dolgoznak itt, olyan magasan képzett emberek, akik hasonló munkakultúrát képviselnek, mint amit én is, mint amit a globális céggé vált OnRobot. Ha, mondjuk Béccsel hasonlítjuk össze, Budapest semmiben nem marad alul, sem versenyképességi, sem innovációs szempontból, tehát igazából semmi okunk nem volt máshol kialakítani a közép- és kelet-európai főhadiszállásunkat" – hangsúlyozta a vezérigazgató a budapesti központ fontosságát, ahol több mint huszonöt robotikai szakember dolgozik. Hogy kik ők? Min dolgoznak? Hogyan kerülhet be egy fiatal magyar mérnök ebbe a csapatba? „A budapesti központban magasan képzett elektromérnökök, gépészmérnökök, szoftverfejlesztők dolgoznak, akik mind kiemelkedően tehetségesek a maguk területén. Ha egy fiatal mérnök szeretne olyan cégnél dolgozni, mint a miénk, akkor sztárnak kell lennie. Nem titok, én a legjobbakat keresem, mert az OnRobot sikerének egy kulcsa van: az emberek, akik itt dolgoznak. Ha én nem a legjobbakat alkalmaznám, akkor nem az OnRobot lenne a legjobb cég a mezőnyben. Szóval, aki nálunk szeretne dolgozni, nagyon-nagyon jó kell, hogy legyen abban, amit csinál. Ezen kívül kell még valami, amit úgy tudnék megfogalmazni, hogy nemzetközi szemlélet. Az ideális OnRobot-csapattag nyitott más kultúrákra, jól tud együtt dolgozni a külföldi kollégákkal, legyenek azok bárhol is a világban. A cégünkben 19 nemzet képviselteti magát, ezért igazán szükség van a nyitottságra, a kooperációs képességre, a határok nélküli kollegialitásra, ami cégünk működésének egyik alapja."

Merre tovább OnRobot?

Az OnRobot egyik egyik legérdekesebb felhasznált technológiája az úgynevezett Gecko technológia ami az amerikai űrkutatási hivatallal, a NASA-val való együttműködés eredménye. A Gecko elven működő megfogást eredendően az OnRobotba beolvadó Los Angeles-i cég, a Perception Robotics fejlesztette ki. A cég alapítója már évek óta együtt dolgozott a NASA-val, aminek szüksége volt egy olyan különleges megfogó technológiára, ami légüres térben is működik. Ez pedig olyan sokrétű kihívás volt, hogy szüksége volt a NASA-nak külső fejlesztési erőforrásokra is. „Amikor megszületett a prototípus, akkor döntöttem el, hogy befektetek a cégbe, és sikerült megállapodni a NASA-val, hogy ők természetesen szabadon használhatják a technológiát a maguk űrkutatási céljaira, mi pedig megkapjuk a globális exkluzív jogokat az ipari automatizálás piacán. Az ezen az elven működő legújabb termékünk a Single Pad Gecko fejlesztése és a Pad-ek gyártása jelenleg is Kaliforniában történik, igaz, hogy ehhez ma már nincs szükségünk a NASA közreműködésére, a Gecko teljes mértékben OnRobot termék" – mondta Iversen a Gyártástrendnek.

Figyelemreméltó OnRobot termék az RG2-FT okosmegfogó, ami sokak szerint csaknem olyan ügyes, mint az emberi kéz, de pont emiatt vetődik fel a kérdés, hogy mik lehetnek a határai az effajta eszközöknek, hogy hová lehet még továbbfejleszteni ezeket. Iversen szerint hardveres oldalról nézve nincsenek különösebb korlátai a technológiának: „A következő években azon dolgozunk majd, hogy minél kifinomultabbak legyenek az eszközeink, és hogy fel legyenek vértezve tulajdonképp mindazokkal az érzékszervekkel, azaz szenzorokkal, amikkel az emberek is. Sokkal bonyolultabb kérdés a rendszerek szoftveres oldala. Ezen a téren azt szeretnénk elérni, hogy az általunk kínált szoftverek olyan élményt nyújtsanak a felhasználóknak, ami a lehető legkevesebb programozási feladatot kívánja meg tőlük az automatizálás során. Ma még viszonylag sok időt kell eltölteni programozással az eszközök üzembe állítása során – ha ezt sikerül tizedére lecsökkenteni, akkor a rendszerintegrátorok sokkal több eszközt tudnak beüzemelni adott idő alatt, ezzel pedig jelentősen megnő az eszközök piaci értéke is." Ami az emberi kézhez való hasonlítást illeti, Iversen nem hiszi, hogy ezen az úton kellene továbbmenni: „Nem lesz olyan termékünk, ami öt ujjú emberi kézhez hasonlítana. Hiszen ha manapság benézünk egy gyárba, milyen gyakran látunk olyan munkafolyamatot, amihez kifejezetten öt ujj szükséges? Alig-alig. Egyszóval automatizálási szempontból nézve nincs igazán szükségünk arra, hogy a roboteszközeink emberi kézhez hasonlítsanak." Mint azt az OnRobot igazgatója kifejtette, sokkal inkább a minél változatosabb hardverek kitalálása a cél: a megfogókon túl nagy szükség van csiszoló, csavarhúzó, összeragasztó, szigetelő, tömítő, hegesztő eszközökre, amik mind a különféle ipari applikációkhoz igazodnak. Idén és jövőre ilyenekkel szeretnének előrukkolni, miközben a programozási fejlesztésekre, a minél felhasználóbarátabb és gyorsabb szoftverek írására is fókuszálnak. Mindezeken túl a biztonságosság szempontjából is fontos fejlesztéseken dolgoznak, ami a hagyományos ipari robotokkal való együttműködés tekintetében elengedhetetlen, és ez ugyancsak olyan terület, ahol nagy hozzáadott értéket tudnak teremteni a felhasználók és rendszerintegrátorok számára egyaránt.

Az kétségtelen tény, hogy az OnRobot évek óta töretlenül növekszik, több kisebb-nagyobb robotikai, EOAT céget is magába olvasztott már, de ahogy a világgazdaság számos szereplőjére, úgy a dán-amerikai-magyar cégre is hatással volt a világjárvány, a 2020-as növekedési tervek módosítására kényszerítve a cégvezetést. Ettől függetlenül Iversen optimista: „Erős növekedéssel számoltunk erre az évre, és ennek valóban keresztbe tett a pandémiás helyzet. A tervezett növekedési számoktól kétségkívül el vagyunk maradva, de ez nem jelenti azt, hogy letértünk volna a magunk számára kijelölt pályáról, és nyugodtan mondhatom: sok versenytársunkhoz képest a vártnál jobb kondícióban tudunk kikeveredni ebből a nehéz időszakból." Hogy mi a globális és regionális túlélési stratégiája a cégnek? Igazából ez régiónként eltérő, mivel a világon nem mindenütt alakultak ki ugyanolyan mértékű lezárások és korlátozások, mint például Európában. Iversen szerint Kínában ismét erőre kapott a piac, Japánban is tudott az OnRobot erősíteni az üzleti kapcsolatokon, csakúgy, mint Dél-Koreában. Persze vannak göröngyös országok: Szingapúr mondhatni vesztegzár alatt van, Thaiföld és Malajzia is nehéz terep most. „Rugalmasnak kell lennünk, igazodni az eltérő, ugyanakkor folyamatosan változó körülményekhez, a saleseseinkenk nagyon proaktívan kell viszonyulni például a kiállításszervezőkhöz, éberen figyelni a megnyíló üzleti lehetőségeket. Szerencsénkre a befektetőink nagyon türelmesek, a pénzügyeink miatt nem kell aggódnunk" – mondta ezzel kapcsolatban az OnRobot vezérigazgatója, aki nem mellesleg maga is befektető, és ebből a szempontból is nézi a cég helyzetét a közeljövőben, a globális piacon, a világ robotikai szereplői közt.

„Egy éven belül az élmezőnyben szeretnénk lenni a világ rendszerintegrátorai szemében és élen járni a kollaboratív alkalmazások területén. Három éven belül mi leszünk a vezetők ezen a téren, és a terveink szerint 3-4 éven belül gyökeresen átalakítjuk az ipari automatizálás gyakorlatát. És ami a számomra legfontosabb: folytatjuk a felhasználók számára leghasznosabb, legtöbb hozzáadott értéket teremteni képes eszközök fejlesztését, gyártását. Ebből a szempontból nem a technológiai fejlődés az igazán fontos, mert nem igazán számít, hogy egy Mikronnal precízebb-e vagy sem egy eszköz, vagy egy Newtonnal nagyobb vagy kisebb erőt tud kifejteni egy fogó, ezek ugyanis csak folyamatosan változó specifikációk. A mi filozófiánk szerint sokkal jobban számít, hogy mi az, amivel partnereink radikálisan fejleszteni tudják eszközeiket, minél többet kihozva az automatizálás lehetőségéből. A legfontosabb világtrend ezzel kapcsolatban pedig az, hogy a felhasználók kezdik felismerni, hogy nem pusztán ipari robotokban, hanem komplex robotikai rendszerekben, mélységi integrációban kell gondolkodniuk, ha igazán sikeresek akarnak lenni az automatizálásban" – hangsúlyozta Iversen.

Az Odense–Budapest-tengely

Az OnRobotnál jelenleg olyan új megfogók fejlesztésén van a fókusz, amik gyorsabbak, nagyobb teherbírásúak lesznek, mint elődjeik. Zajlanak a fejlesztések a logisztikai területekhez illeszkedő eszközeikkel kapcsolatban is, valamint számítani lehet még idén tőlük szigetelő- és tömítőanyagok adagolásában és szerelésében használható EOAT-szerszámokra is. Ősz végén adják ki az első igazán letisztult szoftvercsomagukat is, amivel a felhasználók a gyártási folyamat egészét képesek lesznek a távolból ellenőrizni, a minőségellenőrzéssel és karbantartással egyetemben.

A Budapesten folyó munkáról Balázs István, az OnRobot regionális technikai támogatásért felelős mérnökét kérdeztük, aki mesélt kicsit a magyar központ történetéről is. Talán nem mindenki tudja, de az OnRobot hivatalosan 2018 júniusában jött létre több cég összeolvadásával, magyar részről pedig egy startup cég, az OptoForce volt úgymond az elődje. A dán és amerikai oldallal Enrico volt a közös pont, aki mindhárom cégben, mint befektető volt jelen. Jelenleg is ez a három, az odense-i, a Los Angeles-i és a budapesti iroda alkotják a cég magját, a fejlesztések, a gyártások ezekben zajlanak, ami a magyarokat illeti, az Újpesten található központ az OnRobot legnagyobb fejlesztő irodája. „Az összeolvadás időszaka nagyon izgalmas volt, látni, ahogy három kisebb cégből egyszer csak kialakul valami nagyobb, valami más, igazán extenzíven, robbanásszerűen növekedve. Én még a szenzorfejlesztéssel foglalkozó OptoForce Kft-ben kezdtem 2017 januárjában, tizenöten voltunk összesen, mondhatni láttam az egész céget nulláról felnőni, egy pici magyar startupból globális robotikai szereplővé válni" – elevenítette fel a nem is olyan régen történteket Balázs István. Most az OnRobotnál közel kétszázan dolgoznak, csak a budapesti központban háromszor annyian, mint a kezdetek kezdetén. „Közben két év alatt kialakult egy olyan, funkcionalitásában rendkívül sokszínű termékpaletta, ami többféle technológiát olvaszt magába, közös platformot nyújtva a megrendelőknek – ez a közös platform volt egyébként Enrico ideája, ami alapján az OnRobot közép és hosszútávú terveit megalkotta" – tette hozzá Balázs István.
„Az összeolvadáskor egy elég sűrű roadmap lett kialakítva, amiben még javában benne vagyunk: átlag 2-3 havonta kijön egy-egy újabb termék – legutóbb a polírozó-csiszoló szerszám, és várhatóan jövő év első negyedében jön ki a tervezett termékpalettát teljesen lefedő utolsó EOAT-eszközünk, azt követően fogunk átállni a meglévő termékek szoros támogatására, -fejlesztésére" – mesélt a magyar mérnök az OnRobot közeljövőben várható lépéseiről.

A budapesti központban járva láthattuk, hogy legalább akkora, ha nem nagyobb csapat dolgozik, mint a dániai irodában. Az újpesti telephelyen számos részleg dolgozik: itt folyik a hardver-, szoftver- és firmwarefejlesztés oroszlánrésze, és a cégen belül itt dolgozik a legnagyobb robotintegrációs csapat, azaz javarészt itt integrálják a robotkarokra az elkészülő fejlesztéseket, és ha kijön egy adott funkciókészletű termék, azt itt igazítják a gyártóspecifikus robotok funkcióihoz. Gyártásoldalról is kiveszi a részét a munkából a budapesti részleg: itt készülnek az erő- és nyomatékmérő szenzorok, a kompakt vezérlőegységek, az úgynevezett compute boxok, amik az eszközök vezérléséért, integrációjáért felelnek bármilyen robotplatformon, és itt zajlik az eszközök teljes tesztciklusa is, nullától a piacra kerülésig. Sales oldalról is fontos a budapesti központ, a közép-európai régióban Magyarországon, illetve az iparilag erős V4-országokon van az egyik fókusz, illetve fontos piac még Románia és Oroszország is, ahonnan a legtöbb bevételt várja a cég, ezért partnerkapcsolatok fejlesztése, marketing és értékesítés szempontjából is erős az itt dolgozó csapat.

Központban a vevői igények és a minőség

A termékfejlesztés egy úgynevezett „stage gate modell” alapján történik, ami az ötlettől a termék piacról való kivezetéséig fölöleli egy adott termék életútját, tudtuk meg Szoboszlai Imrétől, a budapesti R&D osztály vezetőjétől. „Ennek a segítségével tudjuk azt garantálni, hogy az adott pontokon megszülessenek a szükséges döntések és az ezeket előkészítő információk, tervek, specifikációk rendelkezésre álljanak." Jelenleg hét ilyen gate van, és épp tárgyalás alatt van egy nyolcadik. Az első két fázis a gate 1 és gate 2, amikor megszületik a döntés a piac visszajelzései, széles körű piackutatás alapján, hogy a szükség lenne valamilyen új termékre vagy egy meglévő termék továbbfejlesztésére. „Ebben a fázisban el kell döntenünk, hogy pontosan mik legyenek a termék fő jellemzői, specifikációi, mekkora legyen az eszköz, mekkorára nyíljon a gripper, mekkora erővel tudjon valamit megfogni, megszorítani, mekkora súlyt bírjon el, milyen szinten álljon ellen a szennyeződéseknek, folyadékoknak. Gate 2-től gate 6-ig tart maga a fejlesztés, a köztes mérföldköveknél (3-4-5) pedig azt is nézzük, hogy például a szoftveres specifikációk megfelelőek-e, lehet-e továbblépni, definiáltuk-e a piac felé, hogy a leendő új termék miképp fog értéket teremteni a felhasználók számára." A belső tesztelés, a külső partnereknél zajló bétatesztelés, a visszajelzések begyűjtése és az azok alapján történő javítások után a gate 6 az a pont, amikor piacra kerül a termék. Ekkorra természetesen elkészül a teljes dokumentáció is, a tréning a belső munkatársaknak, hogy el tudják adni a terméket, a felhasználói kézikönyv pedig a vevők számára, hogy tudják azt használni. „A gate 7 a termék piaci követése, a visszajelzések fogadása, amik alapján mérlegelni tudjuk, hogy szükség van-e esetleg további fejlesztésre, elég érett-e a termék, maradhat-e a piacon. A gate 8, amiről jelenleg zajlanak az egyeztetések, pedig arról szól majd, hogy mi a teendő, ha valami okból ki kell vezetni egy terméket a piacról. Ez a modell egy keretet ad a fejlesztésünknek, ami a tehetséges és elhivatott mérnökeinknek köszönhetően, kiváló minőségű és a vevőink igényeit és visszajelzéseit kielégítő termékeket eredményez.

A XXI. század első évtizedeiben nyilvánvalóvá vált, hogy nem nagyon akad olyan iparág, ahol ne lenne nagy szükség automatizálásra. Ezzel természetesen Iversen is egyetért, aki szerint rövid távon az élelmiszeripar és az italgyártás, valamint a gyógyszergyártás tudna azonnal profitálni a robotizálásból, különös tekintettel a jelenlegi, Covid-19-járvánnyal súlyosbított időkre. Az OnRobot vezérigazgatója úgy véli, hogy komplett gyárakat lehetne megmenteni a bezárástól, mert a dolgozók nem betegednének meg, és be lehetne tartani a járványügyi intézkedéseket is. „A következő nagy csoportot azok a vállalatok alkotják, amik Ázsiából visszatelepülnek Európába vagy az Egyesült Államokba" – tette hozzá. „Ezek leginkább autóipari szereplők, amik nem mellesleg most kóstolnak bele az elektromos járművek fejlesztésébe és gyártásába, és az ezzel járó gyökeresen más, szinte minden aspektusában automatizált technológiák kipróbálásába. Ha mindezek a vállalatok képesek felmérni a helyzetet és időben tudnak lépni, akkor látni fogják, hogy viszonylag kis befektetésekkel meg lehet oldani ezt a nehéznek látszó átmenetet."

(forrás: OnRobot/GyártásTrend)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés