hirdetés
hirdetés

Fordulat az energiatermelésben

A múlt évet azzal a jóleső érzéssel zárták a német energiapolitika vezető tisztségviselői, hogy újabb lépést tettek a megújuló forrásoknak az ország energiafogyasztásában elfoglalt helyének megerősítése útján: a baden-württembergi napenergia-  és hidrogénkutatási központ (ZSW) és a Szövetségi Energetkai és Vízgazdálkodási Szövetség (BDEW) adatai szerint a szélkerekeknek, a napkollektoroknak és más megújuló energiaforrásoknak a teljes áramfelhasználásban elért részaránya megközelítette az 50 százalékot.

hirdetés

Ez valóban nagy és tiszteletre méltó, a klímavédelem irányába tett lépésként értékelhető eredmény: a megújuló források részaránya 4 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, s több mint 8 százalékponttal a 2018. évit. Ugyanakkor tény, hogy a megújuló források részaránya növekedésében meghatározó szerepet játszott az áramfogyasztás abszolút mennyiségben történő csökkenése, ami a keresletnek a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett visszaesésével magyarázható.

Ha nincs a pandémia és az áramfogyasztás az egy évvel korábbi szinten stabilizálódik, a megújuló források aránya nem éri a 46 százalékot, hanem 44 százalék körül alakult volna. Mindemellett a megújuló energiaforrások térnyeréséhez a kedvező időjárás, azaz „a napsütéses órák szokatlanul magas száma“ is nagyban hozzájárult.

A német gazdaság energiafogyasztása – Kerstin Andreae, a BDEW főtitkára szerint – 2030-ig “minden valószínűség szerint“ tovább növekszik, ezért folytatni kell a megújuló energiák termelésének kiépítését. De ha az építés nem gyorsul, hanem „továbbra is befhúzott kézifékkel folytatódik, a klímacélokat aligha fogjuk elérni“, figyelmeztetett a főtitkár. „Ahhoz, hogy a megújulók kiépítése újabb lendületet kapjon, a szövetségi kormánynak minden sürgősen szükséges intézkedést késlekedés nélkül meg kell tennie.“

2021-ben emelkedett a széndioxid-kibocsátás

Ez év első felében többé-kevésbé váratlan, a korábbi évekkel szemben mindenképpen ellentétes irányú változás következett be: a német gazdaság és társadalom energiaigénye ismét növekedett, ami – a viszonylag hideg tél és a szélenergia-termelés visszaesése következtében – a szén- és gázfelhasználás erőteljes, az Energiamérlegek Munkacsoportja (AGEB) számítása szerint 4,3 százalékos emelkedésével párosult.
Miközben a szélenergia részaránya visszaesett, a légkört szennyező széndioxid-kibocsátás 6,2 százalékával emelkedett, ami a barnaszén-felhasználás kereken egy harmadával és a kőszén-felhasználás csaknem 23 százalékos növekedéséből adódik.

2021 első félévében először fordult elő, hogy a 16 százalékos fogyasztásnövekedés hatására a teljes német energiamérlegben elért 30,6 százalékos részaránnyal a földgáz Németország elsőszámú energiaforrásává „lépett elő“. (Megjegyezve, hogy a gázfűtésnek az olajfűtés rovására történő bővülése több évtizede tartó folyamat, ami azért is jó, mert a gáz elégetése kevésbé káros a légkörre, mint a fűtőolajé.)

Az ásványolaj felhasználása a múlt év első félévihez képest 12, ezen belül a kerozinfelhasználás 20 százalékkal csökkent, melynek hatására az ásványolaj 28,6 százalékos, (azaz első esetben 30 százalék alatti) részesedéssel a 2. helyre csúszott vissza az energiaforrások sorában.

A megújuló energiák részaránya a múlt évi 17,7-ről az idén 16,8 százalékra, ezen belül a kedvezőtlen széljárás hatására maga a szélenergia-termelés egy ötödével esett vissza. S mivel a szélenergia-termelői kapacitások kiépítése is elakadt, az előző évinél is kevesebb ökoáram-mennyiséget csak a fosszilis energiahordozók felhasználása növelésével lehetett kiváltani. Ebbe a képbe illik bele, hogy a barna- és kőszénnek a teljes energiafelhasználásban elért részaránya 16,6 százalékra emelkedett.

Bővüljön a szélenergia-termelés, javuljon az energia-takarékosság és a -hatékonyság

A szeptember végén, pár nappal a szövetségi parlamenti választások után nyilvánosságra hozott legfrissebb adatok szerint a megújuló energiáknak az áramfogyasztásban elért részaránya a 2020 első háromnegyed évi 48 százalékról az idén 43 százalékra esett vissza. A csökkenésben nagy szerepet játszott a 2020 első negyedévi szeles időjárásból adódó magas bázis, valamint a fogyasztásnak a lezárásokból adódó számottevő visszaesése.

Ez év júniusában a szélenergia-termelés különösen csalódást keltően alakult: a 3,4 milliárd kilowattórás termelés annyi volt, mint a 2015. augusztusi. A napenergiával előállított 7,8 milliárd kilowattóra ugyanakkor 11 százalékkal haladja meg a 7 milliárd kilowattórás valaha elért legmagasabb havi mennyiséget.

Egy, az SWR közszolgálati média aktuális hírműsorában idézett nyilatkozata szerint Kerstin Andreae, a BDEW főtitkára úgy fogalmazott, hogy „az energiafordulatnak vezető helyen kell lennie a leendő szövetségi kormány tennivalói sorában”; s ezen belül „különösen a szélenergia-termelés bővítésénél kell nagyobb sebességet elérni”. Frithjof Staiß, a ZSW ügyvezetője pedig ugyanebben a műsorban azt hangsúlyozta, hogy „a majdani szövetségi kormánynak intenzívebben kell gondoskodnia az energiatakarékosság és az energia-hatékonyság javításáról, ha 2030-ig el akarja érni az ambiciózus éghajlatvédelmi célkitűzést, üvegházhatású gáz kibocsátásának 65 százalékos csökkentését az 1990. évihez képest".

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés