hirdetés
hirdetés

Művelt Mérnök

Földradarral keresik Cervantest

A madridi trinitáriusok kolostorának padlója alatt sejtik a Don Quijote írójának, Miguel de Cervantesnek földi maradványait.

hirdetés

Fernando Prado történész a Reutersnek elmondta, az 1547-ben született Cervantes ugyanazon év ugyanazon hetében hunyt el, mint a tőle északabbra élő drámaszerző, William Shakespeare. Utolsó kívánsága az volt, hogy Madridban a trinitáriusok kolostorában (Convento de San Ildefonso de las Trinitarias Descalzas) temessék el, annak a rendnek a konventjébe, amely több év fogság után kiváltotta a mórok fogságából.

A kolostor ma is áll, ám többször is átépítették és nem tudni, hol nyugszik az író. Ha sikerül megtalálni a csontokat, nem lesz nehéz az azonosítás, mivel Cervantes bal karja olyan súlyosan megsérült az 1571. évi lepantói csatában, hogy a keze megbénult és 45 éven át nem tudta használni. A karon az izmok elsorvadtak és ez csontelváltozást is okozott. – Ha ezen a helyen, ahol olyan kevés ember van eltemetve, egynél több olyan 50 évesnél idősebb férfi tetemét találjuk meg, akinek a bal karja sérült és a mellkasán lőfegyver okozta elváltozás látható, megeszem a bibliámat – mondta Prado a Reutersnek.

A modern regény megteremtőjeként számon tartott és ma is nagy népszerűségnek örvendő író szegényen halt meg Madridban, habár műveit már életében több nyelvre lefordították és számos helyen kiadták. A források szerint április 22-én halt meg, másnap eltemették a kolostorban, de a pontos helyet már akkor sem jelölték meg vagy nem maradt fenn ez az adat. – Egy logikusnak tetsző helyet jelöltünk ki kutatási területként – mondta el Francisco Etxeberria törvényszéki antropológus a Reutersnek. A földradar azt persze nem tudja megmutatni, hogy az író maradványai vannak-e a padlózat alatt, de azt igen, hogy van-e temetkezési hely adott ponton. A terület feltárása után következik a régészek és az antropológusok nyomozása – mondta el Luis Avial, a radar kezelője.

Prado szerint a kutatási költségek 100 ezer eurót (31 millió Ft-t) tesznek ki. Ha megtalálják Cervantes sírját, táblával jelölik a pontos helyet – a turisták és irodalomkedvelők örömére. A kolostorban ma is él néhány apáca.

Karosszékben

Cervantes élete is regénybe illő, és olykor hősies. 1569-ben egy párbajban megsebesített egy építőmestert, aki belehalt a sérülésbe, ezért az író Rómába menekült, ahol előbb Acquaviva kardinális felszolgálója lett, majd katonának állt. A törökök ellen vívott lepantói csatában muskétalövés érte a mellkasán és a bal kezén. 1575-ben kalózok fogságba ejtették és Algírba hurcolták. Többször próbált megszökni, sikertelenül, de minden alkalommal magára vállalta a szervezkedést, ezért újabb büntetéseket kapott.

Öt év rabság után a trinitárius atyáknak sikerült kiváltaniuk. 1587-ben Cervantes terménybehajtó lett. Mivel lefoglalta néhány kanonok gabonáját is, Sevilla fővikáriusa kiátkozta. 1592-ben bebörtönözték, mert lefoglalta egy kanonokok búzáját. 1594-ben adószedő lett. Egy kereskedőnél helyezte letétbe a beszedett adókat, aki csődbe ment. Cervantest azzal vádolták, hogy ellopta a beszedett pénzt, és bebörtönözték.

Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés