hirdetés
hirdetés

Művelt Mérnök

Felfedték a Homérosz-bejegyzések titkát

Fény derült a rejtélyes bejegyzésekre, melyeket Homérosz Odüsszeiájának egyik kiadásában fedeztek fel.

hirdetés

M. C. Lang gyűjtő 2007-ben a Chicago Egyetem Könyvtárának adományozta igazi ritkaságokat is tartalmazó Homérosz-gyűjteményét. Ennek egyik darabja volt az Odüsszeia 1504. évi velencei kiadása, amiben a kutatók rejtélyes nyelven, 150 éve kézírással írt széljegyzeteket találtak. Úgy gondolták, hogy a bejegyzéseket valamikor a 19. század közepén írták, de valójában nem sokat tudtak az egészről.

Hogy feltörjék a kódot, a Library's Special Collections Kutatási Központja felhívást tett közzé, Lang pedig 1000 dollár (224 000 Ft.) díjat ajánlott fel annak, aki elsőként fejti meg a szöveget. A felhívást óriási érdeklődés övezte, számtalan megfejtő jelentkezett a világ minden tájáról. A győztes végül Daniele Metilli egyetemi hallgató lett, aki közösen törte fel a kódot az olasz gyorsírásban jártas Giulia Accettával. Metilli a szöveget a 18. század végén a Jean-Félicité Coulon de Thévénot által kifejlesztett rövidítési rendszerrel azonosította. A bejegyzések pedig többnyire a görög nyelvű kötet franciára fordított egyes szavai, illetve mondatai.

Metilli megfejtési módszerének bemutatásában kifejtette, hogy mivel a töredékszavak a francia nyelvre emlékeztettek, valamint azonosítani lehetett az 1854. április 25-i dátumot, abból indultak ki, hogy a széljegyzeteket valamilyen, a 19. század közepén Franciaországban használt gyorsírással írták. Miközben átnéztek néhány olyan gyorsírási rendszert, amit a 19. században Franciaországban használtak, rátaláltak Thévenot rendszerére, amit Méthode tachygraphique, ou l'art d'écrire aussi vite que la parole (1789) című könyvében publikált. Ennek egy N. Patey által 1819-ben elvégzett átdolgozása egyébként on-line is elérhető bárki számára. Ezek után kerestek két, francia nyelvre lefordított Odüsszeia-kiadást, az egyik 1842-es, a másik 1854-66-os, és elkezdték a széljegyzetek lefordítását.

A Thévenot-rendszerben minden mással- és magánhangzónak van egy kezdő alakja, majd azok új jelekkel kombinálódnak, amik a szótagokat jelzik. A jelek függőleges elhelyezése nagyon fontos a rendszerben, mivel jelentésük aszerint változik, hogy vonal alatt vagy fölött vannak-e, ezért található a Homérosz-bejegyzésekben sok helyen vonal – idézi a UChicagoNews Metilli megfejtését, aminek részletes kifejtése a könyvtár honlapján érhető el. Metilli és Accetta folytatja a kutatást, szeretnék azonosítani a széljegyzetek szerzőjét és megtalálni a kérdésre a választ: miért csak a kötet bizonyos részén vannak bejegyzések.

Karosszékben
Jean-Félicité  Coulon de Thévenot úgy vélte, lehet a beszéd tempójához hasonló gyorsasággal írni is. Gyorsírási rendszere szíves fogadtatásra talált a forradalmak korának Franciaországában, amikor igencsak sok rendelet és törvény látott napvilágot rövid idő alatt. Thévenot-t csakhamar beválasztották a Feltalálók és Felfedezők Társaságába, részt vett a napóleoni harcokban, van, aki szerint a Lipcsei csatában szerzett sebesülésében, mások szerint fagyási sebek elfertőződésétől, megint mások szerint ideglázban halt meg 59 évesen 1813-ban Dél-Csehországban.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés