hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Fékezett habzású élénkülés

2013-ban három markáns tényező együttes hatása negatívan befolyásolja a világgazdaság fejlődését. Ezek: az európai élénkülés visszafogottsága, egyes, korábban kimondottan magas növekedési ütemet produkáló felzárkózó országok fejlődési dinamikájának megtörése, valamint az amerikai költségvetési válság.

hirdetés

E három tényező hatására a kölni IW gazdaságkutató intézet szakértői szerint a világ országainak gazdasági teljesítménye 2013-ban csupán 3, míg a világkereskedelem mindössze 2,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Erőteljesebb, az európai, s ezen belül a német gazdaság exportesélyeire nézve markáns növekedési impulzusokra csak a későbbi években, egy-két évtizedben lehet számítani, ami főként egyes nagy, elsősorban ázsiai felzárkózó országok infrastrukturális fejlesztéseiből fog táplálkozni.

A kölni IW és a Zöldekhez közeli, düsseldorfi székhelyű IMK makrogazdasági intézet jövő évi előrejelzése október első napjaiban Berlinben egyszerre került bemutatásra. Michael Hüther, az IW és Gustav Horn, az IMK elnöke egyetértett abban, hogy a német gazdaság elindult a felfelé vezető úton, de még távol áll a megelőző évek növekedési dinamikájától; a kölni kutatók szóhasználatát kölcsönvéve egyelőre csak „fékezett habzású élénkülésről” lehet beszélni. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a 2013-ra a kölni intézet által – némi derűlátással - 0,5, a düsseldorfi szerint 0,4 százalékban meghatározott várható fejlődési ütemet követően jövőre a kölni kutatók szerint másfél, a düsseldorfiak szerint mindössze 1,2 százalékos gazdasági növekedésre van kilátás.

A gépi beruházások volumene a múlt évi visszaesés után az idén 2,5 százalékkal tovább mérséklődik, de jövőre a trend várhatóan megfordul
A gépi beruházások volumene a múlt évi visszaesés után az idén 2,5 százalékkal tovább mérséklődik, de jövőre a trend várhatóan megfordul

A növekedési kilátások visszafogottságának okai elsősorban a világgazdaság gyöngélkedésében keresendőek: számos fontos európai partnerország recessziója olyan felzárkózó országok fejlődésének megtorpanásával párosult, mint Kína, Oroszország, India és Brazília. A német konjunktúra lehűlése az elmúlt két évben a hazai tényezőket illetően elsősorban a beruházások lassulásában, sőt egyes esetekben és időszakokban azok visszaesésében jutott kifejezésre.

Egyes válság sújtotta országok konjunkturális kilátásainak javulása nyomán a német export – az ez évben várható stagnálást követően – 2014-ben 3,5 százalékkal is meghaladhatja az ideit. Az IW kutatói felhívják a figyelmet arra: mivel az import az exporttal várhatóan azonos dinamikával bővül, a külkereskedelmi kapcsolatok érdemben nem fognak hozzájárulni a GDP növekedéséhez.

A foglalkoztatottak száma 2013-ban – részben a nők és idősebb emberek munkába állása, illetve ott maradása, részben pedig a bevándorlók számának növekedése folytán – 200 ezer fővel, azaz mintegy fél százalékkal emelkedik, s így - előreláthatóan 30 ezer fővel - a munkanélküliek száma is növekszik. 2014-ben a gazdasági élénkülés hatására a foglalkoztatási helyzet kismértékben javul, a munkanélküliségi ráta 6,75 százalékról 6,5 százalékra mérséklődik. A foglalkoztatási helyzet javulása nyomán a magánfogyasztás jövőre várhatóan 1 százalékkal meghaladja az ideit.

A gépi beruházások volumene a múlt évi visszaesés után az idén 2,5 százalékkal tovább mérséklődik, de jövőre a trend várhatóan megfordul, s már 3,5 százalékos növekedés valószínűsíthető. Ennek előfeltétele, hogy az új szövetségi kormány megbízható keretfeltételeket teremt, s célkitűzéseinek megvalósításánál nem nyúl az adóemelés eszközéhez. Az építési beruházások az idén minimális mértékben csökkennek, majd jövőre – elsősorban a magánerős lakásépítések élénkülése folytán – 2 százalékkal bővülnek.

A gazdasági fejlődés élénkülésével a költségvetési bevételek több mint 3 százalékkal emelkednek, a költségvetési többlet elérheti a 15 milliárd eurót, a GDP 0,5 százalékát. Előrejelzéseik berlini bemutatóján ugyanakkor mindkét kutatóintézeti vezető több, az utak, a vasutak és a vízi utak korszerűsítését szolgáló infrastrukturális beruházást sürgetett. Gustav Horn, az IMK elnöke idézte a DIW berlini gazdaságkutató intézet azon számítását, mely szerint az infrastrukturális beruházások költségigénye eléri a 300 milliárd eurót, ami adóemelés esetén is 10-15 év alatt biztosítható.

A szövetségi parlamenti választások eredménye „igen”-t jelent Európára, s elutasítást az adóemelésekre, hangsúlyozzák előrejelzésükben a kölni gazdaságkutatók. A növekedést elősegítendő az új kormánynak – ahogy a nagy gazdasági szervezetek, mint az ipari és a kamarai szövetség is követelik – meggyőző koncepciót kell kidolgoznia és előterjesztenie egy energiafordulat végrehajtása érdekében. Ezzel egyidejűleg az adó- és járulékterheknek úgy kell csökkenniük, hogy az államháztartás konszolidációja se vesszen szem elől.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[138521] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés