hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Erősödő német államkassza

Az utolsó negyedév rontotta le a német gazdaság növekedési mutatóit tavaly, az első három negyedév tapasztalatai alapján ugyanis az előrejelzések készítésével foglalkozó kutatóműhelyek még erőteljesebb növekedést valószínűsítettek.

hirdetés

A német gazdaság az elmúlt évtizedben hullámzó teljesítményt mutatott: a 2005. évi 0,7 százalékos szerény növekedés után 2006-ban és 2007-ben erőteljes fejlődésnek indult (3,7, illetve 3,3 százalék), a 2008. őszi válság hatására lelassult (1,1 százalék), majd 2009-ben (-5,1 százalék) rég nem látott mélypontra esett vissza. A 2010-es 4,2 és a 2011-es 3 százalékos dinamika elegendő volt a válság előtti teljesítmény újbóli megközelítéséhez. Egy évre rá pedig már – ahogy Roderlich Egeler, a német statisztikai hivatal vezére fogalmazott – „a német gazdaság ellenállónak bizonyulva dacolt az európai recesszió miatt kialakult nehéz feltételekkel”.

A növekedés hajtóereje 2012-ben annak ellenére is a külgazdaság teljesítménye volt, hogy az euróövezeti válság még nem ért véget és szigorodtak a Kínába, Indiába és Brazíliába irányuló export feltételei is.A német áru- és szolgáltatásexport mennyisége az elmúlt évben 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben a behozatal csupán 2,3 százalékkal bővült. Az export és az import közötti különbség 1,1 százalékkal járult hozzá a gazdasági bővüléséhez, tehát meghaladta annak növekedését.

A szövetségi kormány az idén csaknem 8 milliárd euró többletbevételhez juttatja az ország polgárait
A szövetségi kormány az idén csaknem 8 milliárd euró többletbevételhez juttatja az ország polgárait

A belföldi kereslet ellentmondásosan alakult: bár a magánfogyasztás 0,8, az állami felhasználás pedig 1 teljes százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az építési beruházások 1,1, és a gépi beruházások 4,4 százalékos visszaesése folytán a beruházások értéke – a 2009. évi gazdasági válság óta először – nem járult hozzá a GDP növekedéséhez, hanem éppenséggel rontotta azt.

Janus-arcúnak bizonyult a tavalyi németországi gazdasági fejlődés: miközben a szolgáltatások volumene erőteljesen növekedett, addig a feldolgozóipar teljesítménye 0,8, míg az építőiparé 1,7 százalékkal mérséklődött. A foglalkoztatás területén – az éves átlagban 41,6 milliós alkalmazással – a hatodik egymást követő évben sikerült rekordot elérni, az egy munkavállalóra jutó termelékenység ugyanakkor 0,3 százalékkal mérséklődött.

A germán költségvetés hiánya a gazdasági világválságot követően 2010-ben még elérte a bruttó hazai termék 4,1 százalékát, a következő évben azonban 0,8 százalékra mérséklődött, majd 2012-ben folytatódott a szövetséget, a tartományokat, az önkormányzatokat és a társadalombiztosítást magában foglaló állami költségvetés konszolidációja. A korábbi deficit bevételi többletté vált, melynek mértéke elérte a 2,2 milliárd eurót, a bruttó hazai termék 0,1 százalékát. Ezen belül a szövetségi költségvetés hiánya egyértelműen tovább mérséklődött, miközben az önkormányzatok, de mindenekelőtt a társadalombiztosítás számottevő bevételi többlettel zárta az évet.

Visszafogott idei várakozások

A szövetségi kormány január közepén hozta nyilvánosságra a Versenyképesség – a növekedés és a foglalkoztatás kulcsa Németországban és Európában címet viselő éves gazdasági jelentését.Ebben a múlt év őszén valószínűsített 1 százalékról 0,4 százalékra mérsékelte a 2013-ra várható növekedést, ami megegyezik a szövetségi bank legfrissebb, a korábbi 1,6 százalék negyedére csökkentett növekedési előrejelzésével. Ennek ellenére örömre adhat okot, hogy a kormány 2014-re a fellendülés felgyorsulását, s annak megnyilvánulásaként 1,6 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít.

A munkaerőpiac rekordszínvonalon stabilizálódik, a jövedelmek tovább növekednek, az árak viszont a múlt évinél szerény mértékben, mindössze 1,8 százalékkal emelkednek, ami – Philipp Rösler szövetségi gazdasági és technológiai miniszter véleménye szerint –„ a szövetségi kormány növekedésorientált konszolidációs politikájának sikere.” A magánháztartások jövedelmei – az előző évhez hasonlóan – 2,3 százalékkal, az egy munkavállalóra jutó nettóbérek és fizetések 1 százalékkal emelkednek.

A szövetségi kormány a vizitdíj megszüntetésével, az állami nyugdíjjárulék mérséklésével és az adómentes jövedelemhatár emelésével az idén csaknem 8 milliárd euró többletbevételhez juttatja az ország polgárait. Emellett továbbra is kiemelt cél a német gazdaság versenyképességének javítása. A szövetségi kormány várakozásai szerint a magánháztartások és szervezetek fogyasztása az idén 0,6 százalékkal, míg az építési beruházások volumene 1,3 százalékkal emelkedik, amit viszont kétségkívül leront a gépi beruházások újabb, a múlt évihez képest további 1,3 százalékos mérséklődése. Mindezek alapján a belföldi kereslet várhatóan 0,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az exportban 2,8, az importban 3,5 százalékos növekedést valószínűsítenek a kormány szakértői.

Németország a konjunktúra szempontjából kedvezőbb helyzetben van, mint az euró-övezethez tartozó országok többsége, amit alátámasztani látszik a szövetségi kormány azon várakozása, hogy az idén a foglalkoztatottak éves átlagszáma 15 ezerrel, 41,6 millióra növekszik, miközben a munkanélküliek száma továbbra is alacsony szinten marad.

Vannak, akik derűlátóbbak a kormánynál is: a szakszervezetekhez közeli IMK gazdaságkutató intézet 2013-ra 0,8, míg a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) 0,7 százalékos növekedésben bizakodik. „Európa továbbra is nagy kihívást jelent”, fogalmazott Martin Wansleben, a kamarai szövetség főtitkára, de olyan válság sújtotta országokban, mint Görögország vagy Spanyolország, megjelentek a javulás jelei, ezért – így a főtitkár – „az európai szomszédokkal fenntartott visszafogott üzleti kapcsolatok ellenére nem kell teljes összeomlástól tartani”.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[122347] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés