hirdetés
hirdetés

Energiahatékonyság

Energiahatékony hűtés-fűtés

Az Európai Unió hűtésre-fűtésre felhasznált energiamennyiségének 37 százalékát az ipar, 18 százalékát pedig a szolgáltatások fogyasztják el. Mindazonáltal az összes szektorban megvan a lehetőség a csökkentésre, az energiahatékonyság fokozására és a megújulók részarányának növelésére.

hirdetés

A természetben a növények és az állatok hatékonyan kezelik a hiányzó vagy felesleges hőenergiát, gondoljunk csak a kaptáron szakállszerűen csüngő méhrajra a forró nyári napokon. Az Európai Unió energiafelhasználásának fele is hűtésre-fűtésre megy el, ennek azonban jelentős része veszendőbe megy, ráadásul az elfogyasztott tüzelőanyagok 75 százaléka még mindig fosszilis eredetű (csaknem felerészben földgáz). Pedig a korszerűbb technológiai megoldások rendelkezésre állnak.

A hatékony, fenntartható és intelligens hűtési-fűtési rendszerekkel csökkenthető lenne a fenti mennyiség, ráadásul ez nemcsak a szervezetek költségeit mérsékelné, de hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére vonatkozó uniós cél, valamint a párizsi COP21 éghajlatváltozási megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítéséhez is.

Az iparban szintén kihasználható a hatékonyságnövelés, valamint a megújuló energiaforrások nagyobb fokú hasznosítását lehetővé tevő, gazdaságosan megvalósítható műszaki megoldások előnyei. Ebben az ágazatban ugyanakkor a nagyon magas hőmérsékletet igénylő eljárások esetében nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazását. Mindazonáltal az ipari folyamatok, valamint az infrastruktúra továbbra is termel annyi hulladék hűtőhatást és hulladékhőt, amelynek jelentős része újrahasznosítható lenne a közeli épületekben.

Hűtésfogyasztók

Az épületek energiaveszteségének kiküszöbölését azonban nem csak a hatékonyabb hűtési és a fűtési rendszerek oldhatják meg. Az építmények gyakran a nem megfelelő minőségük miatt sok hőt és hűtőhatást veszítenek, így a megújuló energiaforrások nagyarányú hasznosítása mellett elengedhetetlen a meglévő épületállomány felújítása, hiszen az Európai Bizottság idén februárban kiadott hőtechnikai stratégiája szerint a ma használt épületek kétharmada még akkor épült, amikor az energiahatékonysági követelmények még nem igazán kerültek előtérbe. Annak ellenére, hogy többségük még 2050-ben is állni fog, mindössze 0,4-1,2 százalékuk kerül felújításra, pedig az épületek a hűtés és a fűtés legnagyobb fogyasztói.

Az épületek a legnagyobb fogyasztók
Az épületek a legnagyobb fogyasztók

Az említett stratégia szerint a szolgáltatások céljára felhasznált épületek (bankok, irodaépületek, üzletek stb.) az épületállomány mintegy negyedét jelentik. Itt azonban az egy négyzetméterre jutó energiafogyasztás átlagosan 40 százalékkal nagyobb, mint a lakóépületekben. A komplex világító-, légkondicionáló és szellőztetőrendszerek miatt a villamosenergia-fogyasztás pedig különösen nagy. Emellett ez az ágazat fogyasztja el Európában a legtöbb hűtési célú energiát, amelyre az igény különösen az élelmiszer-áruházakban (jellemzően az energiafogyasztás több mint 40 százaléka) és az adatközpontokban (a működési költségek 25-60 százaléka) magas.

Ipari méretek

Bár az európai ipar 2000 óta kétszer olyan gyorsan csökkentette energiaintenzitását (a vegyipar pedig az elmúlt húsz évben a felére mérsékelte), mint például az Egyesült Államok ipara, továbbra is vannak bőven kihasználatlan lehetőségek. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a meglévő műszaki megoldások alkalmazásával az ipar energiaköltségei 4-10 százalékkal csökkenthetők olyan beruházások révén, amelyek öt éven belül megtérülnek. Az energiamegtakarítások mindazonáltal nem kellően szembeötlőek. Tulajdonképpen a megújuló energiaforrásokat egyelőre csak korlátozott mértékben hasznosítja az ipar. Ez is csaknem mindig biomassza annak ellenére, hogy – legalábbis alacsony hőmérsékletre való fűtés esetében – a hőszivattyúk, valamint a nap- és a geotermikus energiát hasznosító berendezések már hétköznapi megoldásoknak számítanak.

Fontos tudni, hogy a biomassza nem megújuló, hanem megújítható forrás, noha általános érv mellette, hogy CO2-semleges, mert elégetésekor csak az a szén-dioxid-mennyiség szabadul fel, amelyet a növény az atmoszférából saját teste felépítésére kötött le. Sajnos ez nem mindig igaz, a pellet előállításához sok energia kell. Ráadásul, ha ez nem áll rendelkezésre ipari méretekben a közelben, a megnövekedett szállítási távolságok miatt mind a költség, mind az emisszió szempontjából kedvezőtlen eredmény érhető el.

Technológiák választéka

A hűtés és a fűtés területén egyaránt számos különböző műszaki megoldás áll rendelkezésre a megújuló energiaforrások hasznosítására. Noha az éghajlatbarát hűtőközegek nagy energiamegtakarítási potenciált rejtenek magukban, a hűtőhatás létrehozása a leggyakrabban elektromos készülékekkel történik (az erőművekben pedig 2,5 egységnyi hőenergiából állítanak elő 1 egységnyi elektromos áramot), bár már akad több ígéretes innovatív megoldás is a kis energiaigényű hűtés megvalósítására.

A hűtőeszközök környezettudatos tervezését szabályozó rendeletnek köszönhetően 2030-ig éves szinten olyan mennyiségű megtakarítás érhető el a tüzelőanyag-felhasználásban, amely 9 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás-csökkenésnek felel meg.

A leghatékonyabb a hőszivattyúkra, illetve a napenergia, a geotermikus energia vagy a hulladékhő hasznosítására való gyors áttérés lenne. A hőszivattyúk képesek arra, hogy egy egységnyi, villamos energia vagy földgáz formájában bevitt energiát három vagy még több egységnyi hő- vagy hűtőenergiává alakítsák, míg a naphőenergia fűtési célú hasznosítása egyáltalán nem igényel külön energiabevitelt.

A biomassza nem megújuló, hanem megújítható forrás
A biomassza nem megújuló, hanem megújítható forrás

A természetalapú megoldások, többek között a mikrokörnyezetben jól megtervezett növényzet vagy az épületek számára hőszigetelést és árnyékolást biztosító zöldfalak a párologtatás révén jelentős hűtőhatást fejtenek ki.

Már évekkel ezelőtt is világszerte nagyjából harminc atomerőmű kibocsátásával egyenértékű energiát használtak fel az adatközpontok, és jelenleg is jelentős energiafogyasztók, ezért ebben az iparágban rendkívül nagy szükség van a távlatilag is rohamosan növekvő energiafelhasználás csökkentésére. Az adatközpontokból távozó energia, annak függvényében, hogy milyen hőmérsékletszinten és milyen hőhordozó közegben jelenik meg, helyileg vagy kapcsolt létesítményekben továbbhasznosítható.

A hűtési és a fűtési rendszerek, illetőleg a villamosenergia-hálózatok összekapcsolása pedig tovább mérsékli az energiarendszer költségét. Ezenfelül az a tendencia, hogy a vállalkozások egyre gyakrabban maguk állítják elő a számukra szükséges villamos energiát, új lehetőségeket ad a költségcsökkentés számára. A helyileg előállított villamos energia fogyasztása emellett csökkentheti a rendszerveszteségeket, és stabilabbá teheti a rendszer működését.

Sós Éva
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[196442] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés