hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Energiafordulat: több a kockázat, mint az esély

A 2011 tavaszán bekövetkezett fukushimai atomkatasztrófa és az annak nyomán rövid időn belül beindított és az elmúlt három évben kiteljesedett energiafordulat a nukleárisenergia-mentesség és az alacsony széndioxid-kibocsátás kísérleti terepévé tette Németországot, az Európai Unió legnagyobb és legerősebb gazdasággal rendelkező országát.

hirdetés

A szövetségi kormány töretlen következetességgel halad az energiafordulat útján, miközben a német vállalatok egyre több kockázatot, s mind kevesebb esélyt látnak a nagykoalíciós kormány energiapolitikájában. – Az energiafordulat ma leginkább az ipar számára jelent komoly kockázati tényezőt, s jelent a jövőben is – fogalmazott Eric Schweitzer, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) elnöke a szervezet csaknem 2200 ipari, szolgáltató, kereskedelmi és építőipari vállalatra kiterjedő felmérése eredményeinek a közelmúltban történt berlini bemutatásakor.

Az áram ára folyamatosan emelkedik: ma két százalékkal többet fizettek a német vállalatok az áramért, mint egy évvel korábban, s ez a növekmény csaknem kizárólag az adók és egyéb befizetési kötelezettségek emelkedéséből adódnak. Mindeközben „a beszerzésben, a hatékonyság növelésében és a saját termelés területén rendelkezésre álló sok-sok üzemi intézkedés teljesen kimerült”, figyelmeztetett a német gazdaság első számú reprezentánsa.

Iparági kérdőjelek

A vállalati szféra energiafordulattal szembeni fenntartásait jelzi, hogy miközben a felmérésben részt vevő szolgáltató vállalatok mindössze 16,3, az iparvállalatok 9,9, a kereskedelmi vállalatok 9,1 százaléka, összességében pedig az összes válaszadó 14 százaléka tartja pozitívnak vagy nagyon pozitívnak az energiafordulat saját versenyképességére gyakorolt hatását, miközben az iparvállalatok csaknem fele (45,7 százaléka), a kereskedelmi vállalatok több mint egyharmada (35,8 százaléka) és a szolgáltatók egy negyede (25,1 százaléka) negatívnak vagy nagyon negatívnak tartja azt.

Az energiaellátás biztonságának növeléséhez meg kell gyorsítani a hálózatépítést
Az energiaellátás biztonságának növeléséhez meg kell gyorsítani a hálózatépítést

Tevékenységük sajátosságánál fogva ettől jóval kiegyensúlyozottabb, az átlagnál jóval kedvezőbb ítélet csak az építőipari vállalatok körében alakult ki, ahol az energiafordulat versenyképességükre gyakorolt pozitív hatását méltató vállalatok (22,1 százalék) kb. két százalékponttal meghaladja a negatív hatástól tartók 20,3 százalékos arányát. Mindent egybe vetve a felmérésbe bevont vállalatok csupán 14,0 százaléka helyeselte az energiafordulatot, mint a saját versenyképessége növekedését segítő tényezőt, ezzel szemben több mint egy harmada (35,4 százaléka) – e hatást negatívnak vagy nagyon negatívnak tartva - elutasította azt.

Az összességében negatív vállalati megítélés nem csak a hazai körülmények következménye, hanem abban a versenytársak helyzete, pozícióinak abszolút vagy relatív javulása is kifejezésre jut. Vannak olyan országok, ahol az energiaárak nem növekedtek olyan mértékben, mint Németországban, s ez kedvezőtlen a német vállalatok nemzetközi versenyképessége szempontjából; míg az Egyesült Államokban a palagáz megjelenésével és elterjedésével még csökkentek is a vállalatok energiaköltségei.

Az IW kölni gazdaságkutató intézet adatai szerint Európában Németországnál csak Máltán, Cipruson és Olaszországban fizetnek többet az ipari vállalatok az áramért, vagy – másként fogalmazva – az energiaintenzív tevékenységet folytató németországi felhasználók 15 százalékkal többet fizetnek az elektromos áramért az európai átlagnál.

A kamarai szövetség elnöke súlyos ítéletet mondott ki, amikor úgy fogalmazott, hogy „Németország, mint ipari telephely nyomás alá került”. A válaszadó iparvállalatok csaknem negyede tervezi tevékenysége hazai korlátozását, s annak esetleges külföldre telepítését. A vállalatok 4 százaléka már tett is ezt célzó lépést, kétszer annyian, mint ahányan ezt két éve tették.

Csalódott vállalatok

Erősödnek az ellátási biztonság körüli félelmek is. Az elmúlt évben a felmérésbe bevont iparvállalatok egy ötöde, a német gazdaság szempontjából meghatározó jelentőségű Baden-Württembergben és Bajorországban azok több mint egyharmada élt meg áramkiesést. (Megjegyzés: a hivatalos statisztika csak a 3 percnél hosszabb áramkieséseket regisztrálja; már pedig a tapasztalatok szerint az annál rövidebb áramkiesések előfordulása jóval meghaladja a korábbi években tapasztaltakét.)

Az energiaellátás biztonságának növeléséhez meg kell gyorsítani a hálózatépítést. Ez azért is rendkívül sürgető, mert a következő években az ellátási biztonsággal kapcsolatos kihívások az egyes nukleáris erőművek fokozatos lekapcsolásával tovább növekednek.

A kamarai szövetség tapasztalatai szerint a német vállalatok számottevő hányada csalódottnak, sőt becsapottnak érzi magát, mert korábban azzal számoltak, hogy az energiafordulat végrehajtása számos vállalkozás számára bővülő üzleti lehetőségekkel kecsegtet. Ez mára megváltozott, a német gazdasági szereplők túlnyomó része az elkövetkező évekre semmiféle pótlólagos üzleti esélyt sem lát az energiafordulatban. Mint a bevezetőben említett felmérésből kitűnik, ez alól egyedül az építőipar jelent kivételt, amely az energiahatékonyság javítását szolgáló beruházásokban, a lakások és egyéb épületek energetikai korszerűsítésében számít a rendelésállomány növekedésére.

A német vállalatok fentiek ellenére nem utasítják el az energiafordulatot, de mind több vállalat nem csak azt tartja fontosnak, hogy nagy biztonsággal és megfelelő áron jusson hozzá az elektromos áramhoz, hanem azt is, hogy az megújuló energiaforrásból keletkezzék. A kamarai szövetség tapasztalatai szerint „sokak szívügye a légkör védelme”: ma már csaknem minden ötödik üzem vásárol megújuló forrásból származó áramot, s hajlandó azért magasabb árat is fizetni.

Ez a készség azonban nemzetgazdasági ágazatonként nagyban eltér egymástól. A megújuló forrásból származó áram vásárlására a legnagyobb hajlandóságot a szolgáltató vállalkozások tanúsítják, miközben – érthető módon – a magasabb energiaigénnyel dolgozó iparvállalatok körében a legvisszafogottabb ez a készség.

Juhász Imre, Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés