hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Elveszett illúziók - a német egységről

Több mint két évtizeddel a német újraegyesülés után még mindig nem tudni, mikor tűnnek el végleg a fejlettségbeli különbségek Németország régi és új tartományai között.

hirdetés

A keleti és a nyugati tartományok közti különbségek további növekedéséről számolt be a szeptember utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott német kormányjelentés. A keleti tartományokban az egy főre jutó bruttó hazai termék 2011-ben a nyugat-németországi átlag alig 70 százaléka volt. Miközben ugyanis a szövetségi köztársaság teljes gazdasági teljesítménye tavaly 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a keleti tartományokban mindössze 2,5 százalékos gazdasági növekedést regisztráltak.

A tavalyi tendencia ráadásul idén is folytatódott: miközben a nyugati tartományok első félévi gazdasági teljesítménye 1,2 százalékkal meghaladta a tavalyi hasonló időszakban regisztráltat, a keleti tartományoké a fél százalékot sem érte el. A keleti háztartások vásárló ereje ötödével marad el a nyugatiakétól; a türingiai, szászországi, mecklenburg-elő-pomerániai és szász-anhalti lakosság mintegy 16 százalékkal fogyaszt kevesebbet a német átlagnál.

Felemás eredmények

A munkaerő-piaci helyzet ugyanakkor javul, 2005 óta folyamatosan nő a keleti tartományokban foglalkoztatottak száma. A munkanélküliségi ráta tavaly 11,3 százalék volt, alacsonyabb, mint a német újraegyesülés óta bármikor. Noha ez még mindig több, mint a nyugati tartományok átlagának a kétszerese, Kelet-Németországban, de akár egy-egy tartományon belül is jelentősek a regionális különbségek. Jénában, Potsdamban és Drezdában például a munkanélküliségi ráta már a 10 százalékot sem éri el, míg más városokban, így Magdeburgban és Lipcsében jóval magasabb annál. Jelentős az elvándorlás a keleti tartományokból.

Az újraegyesülés óta az ország keleti felében majd’ 12 százalékkal csökkent a lakosság, a jelentés szerzői tartanak attól, hogy a szóban forgó tendencia az elkövetkező években is folytatódni fog. A születések száma minden valószínűség szerint megállíthatatlanul csökken, a régi tartományok 10 százalékos visszaesésével szemben az újabbakban akár harmadával is kevesebb gyermek születhet. A születésszám visszaesésével ráadásul a lakosság elöregedése is tovább folytatódik.

Az újraegyesülés óta az ország keleti felében majd’ 12 százalékkal csökkent a lakosság
Az újraegyesülés óta az ország keleti felében majd’ 12 százalékkal csökkent a lakosság

Míg a 65 éven felüliek aránya a keleti tartományokban 2008-ban 23 százalék volt, 2030-ra minden valószínűség szerint 35 százalékra emelkedhet, vagyis minden harmadik lakos nyugdíjas korú lesz. A foglalkoztatás szempontjából releváns 20 és 65 év közöttiek aránya mindez idő alatt 62-ről alig 50 százalékra mérséklődik. A nyugati tartományok a várható élettartam tekintetében is jobban állnak a keletieknél: a férfiak és a nők egyaránt átlagosan 82 évig élnek, miközben a keletnémet férfiak legfeljebb 76,4, a hölgyek pedig mindössze 78 esztendővel számolhatnak.

Noha az elvándorlás nagy szerepet játszott a keleti tartományok népességének a csökkenésében, de – mint a jelentés szerzői fogalmaznak – egyre több felmérésből derül ki, hogy az egykori NDK-ból nyugatra vándoroltak között egyre többen mérlegelik a visszatérést a szülőföldjükre. Akadnak olyan területek is, ahol a keleti tartományok nemcsak beérték, de meg is előzték a nyugatiakat. Ezek közé tartozik például a kutatás és a fejlesztés támogatása. A kutatási eredmények, az innovációs tevékenység és az ehhez szükséges kiváló infrastruktúra jól jelzi, hogy a keleti tartományok nem maradnak le az ország régebbi felétől.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[117159] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés