hirdetés
hirdetés

Eltérő lábak okozták a Vasa vesztét

A holland és svéd hajóépítők eltérő mértékegységet használtak, és mivel tervrajzok nem voltak, aszimmetrikus lett hajó. Ez okozta a tragédiát.

hirdetés

Egy nagy kutatási program keretében a 17. századi svéd hadihajónak minden gerendáját egyesével megmérték és dokumentálták. Kiderült, hogy a Vasa meglepően aszimmetrikus volt. A hajó építése során az építtető, II. Gusztáv Adolf király számos változtatást kért menet közben, ráadásul a dán építőmester meghalt, tervrajzok pedig nem lévén, anélkül fejezték be az építést.

Az eddig is ismert volt, hogy a hajó egyensúlyával problémák voltak, de a kutatókat meglepték a mérésekből kapott adatok, nem számítottak arra, hogy a Vasa ennyire ferde volt. Ráadásul a nehéz fegyvereket, a bronzágyúkat sem egyenletesen helyezték el a két oldalon.

A Svédországból és Hollandiából érkezett ácsok más mérőeszközöket használtak – a svéd láb némileg eltért a holland lábtól –, ez okozhatta a problémát – mondta el Fred Hocker, a Vasa Múzeum kutatási igazgatója az Archaeology Magazine-nak. A Vasát 1628-ban bocsátották vízre. II. Gusztáv Adolf a lengyelek ellen akarta bevetni, ezért az építés során is egyre több grandiózus változtatást kért, felborítva így az eredeti terveket.

Végül a Vasa kora legjobban felszerelt, hatalmas hajója lett. Tűzereje a teljes lengyel flotta tűzerejével felért. Az ünnepélyes átadáson a matrózoknak megengedték, hogy családtagjaikat is a fedélzetre vigyék, így nők és gyermekek is voltak rajta, amikor próbaútra indult. Szép idő volt, ezért nem zárták be az ágyúnyílásokat, egy váratlan szélroham azonban oldalára döntötte, a víz beáramlott az ágyúnyílásokon és a Vasa – az ünneplő tömeg szeme láttára - a kikötőben elsüllyedt. Ötvenen haltak meg. 1961-ben fedezték fel a tengermélyben és hozták felszínre. Építettek számára egy múzeumot, ahol a nagyközönség is láthatja.

Karosszékben
Az egész középkorban elterjedt volt a láb mértékegységként való használata, de ezek valóban eltérőek voltak az egyes területeken. Az angol láb például 30,48 cm, a bécsi és a magyar láb 31,6 cm, a badeni 30,8 cm volt. A holland láb 28,3, a svéd pedig 29,69 cm volt. Ezek valóban elég nagy eltérések, de nem hallottam róla, hogy ez ehhez hasonló méretű problémát okozott volna a középkorban.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés