hirdetés
hirdetés

Elrettentő bírság jöhet (+18 videóval)

Fontos munkavédelmi változások kapcsán ajánl segítséget a Sick

Jogszabályváltozás és új szabványok – ezek érkeznek folyamatosan az iparba, méghozzá olyan kiemelten fontos területre, mint a munkavédelem és gépek, berendezések biztonsága. A szabályoknak való tökéletes megfelelés több szempontból sem halogatható. A változásokra való felkészülésben kívánt segítséget nyújtani a Sick Safety Day.

hirdetés

„A tavalyi év végétől új szabályozások léptek életbe a gépbiztonság területén. Ezekre a változásokra szeretnénk felhívni a figyelmet, továbbá arra, hogy milyen alapvető vagy sokszor a részletekben megbúvó követelményekre kell odafigyelni a gépek tervezőinek, gyártóinak és üzemeltetőinek” – mondta a szakmai nap bevezetőjében Simovics Tamás, az ipari szenzortechnikai rendszereket gyártó német Sick GmbH magyarországi értékesítési vezetője. Az előadások sora Spiegel István, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) szakértőjének előadásával folytatódott.

Hatósági szemmel

A szakember elsőként a rendezvény időszerűségére tért ki. Mint elmondta: amellett, hogy a gépbiztonsággal kapcsolatban két új szabvány is követendővé vált az idei ősztől, rendkívül fontos változás, hogy a korábbi uniós gépi irányelvet (2006/42EK) az új (2006/42/EK) váltja fel, ezt pedig a hazai jogrend is követi. A 21/1998 IKIM rendelet hatályát veszti 2009. december 29-én, de ekkortól hatályba lép a 16/2008 NFGM rendelet, ez pedig alapvető változásokat jelent. Spiegel István előadásának folytatásában a „leköszönő” és az „érkező” direktívák közti különbségeket, valamint a hazai rendeletek változásait elemezte részletesen.

Prezentációja azonban nem csak a jogszabályváltozásokra szorítkozott, mert – mint azt megjegyezte – az szakemberekkel való találkozás és eszmecsere időszerűségét más nyomós okok is indokolták. Ezek közé sorolta a használt gépek és berendezések korszerűsítésével kapcsolatos problémákat, valamint azt, hogy Magyarországon is egyre több üzemben alkalmazzák a legkorszerűbb gépeket és berendezéseket. „Ez örömteli, azonban a kedvező trend problémákat is hoz magával, leginkább azt, hogy a modern eszközöket és azok alkalmazási követelményeit nagyon gyakran nem követi a kezelőszemélyzet szakmai ismerete, és ez a munkavédelem területén is komoly gondokat okoz” – értékelt Spiegel István.

Az OMMF szakembere beszámolt arról is, hogy a német munkavédelmi és munkahelyi balesetekkel foglalkozó intézet, a BGIA adatai szerint 2005-ben, mintegy 900 cég körében végzett felmérés eredménye azt mutatta, hogy az esetek 37 százalékában a védelmi eszközöket, védőfelszereléseket ideiglenesen vagy tartósan manipulálták az alkalmazók. „Sajnos hasonló pontosságú hazai adatok nem állnak rendelkezésünkre, de azt tapasztaljuk, hogy a védelmi megoldások részleges vagy tartós inaktiválása sajnos Magyarországon is jellemző, ahogy a védelmi eszközök nem megfelelő telepítése vagy alkalmazása, ez pedig hamis biztonságérzetet ad. Ugyancsak aktuális téma a munkahelyi egészségvédelem is, és itt számolni kell azzal, hogy az egészségbiztosító árgus szemekkel figyel a munkáltató felelősségére, és ennek megállapítása esetén a cégek további komoly költségterhekkel számolhatnak” – hívta fel a figyelmet Spiegel István.

A szakember itt tért ki a munkavédelmi ellenőrzéseket és baleseteket követő szankciók költségihatásaira. Néhány példát említve elmondta: a szabálysértések esetében a helyszíni bírság, amelyet egy-egy személyre szabnak ki, 3 ezertől 30 ezer forintos értékig terjedhet, míg a munkavédelmi bírságok esetében a cégeket szankcionálják 50 ezertől 10 millió forintos összeghatárig, és egyáltalán nem ritkák a milliós nagyságrendű bírságok. Az OMMF szakértője előadásában megemlítette, hogy 2010-ben és 2011-ben egy átfogó uniós akció keretében a hazai hatóság is két év időtartamban fokozott ellenőrzéseket tart majd, amelyek során kiemelten figyelnek majd a gépek és építmények karbantartásának megfelelőségére is.

Új szabvánnyal a biztonságos gépekért

Két új szabvány jelent meg az elmúlt években, amelyek nagy jelentőségűek a fejlesztők, gyártók, alkalmazástervezők és a biztonságért felelős szakemberek számára – mondta Végvári Gergő, a Sick GmbH munkatársa előadásában, amely e két szabvánnyal érkező változásokat elemezte. Az egyik az egyik új szabvány az EN ISO 13849-1/2 (Gépbiztonság – biztonsági vonatkozású vezérlőelemek – 1. rész: Általános tervezési követelmények / 2. rész: Jóváhagyás), a másik pedig az EN IEC 62061 (Gépbiztonság – a biztonsági vonatkozású elektromos, elektronikus és programozható elektronikus vezérlőrendszerek funkcionális biztonsága) számú.

Az EN13849-1 az EN 954-1 helyére lépő szabvány. A kettő együttes használatát engedő három évnyi átmeneti periódust követően idén novembertől már  csak az új szabványt lehet és kell figyelembe venni. Ennek – többek között – lényeges eleme, hogy a vezérlőalkatrészek megbízhatósági értékeit is bele kell vonni a biztonsági megfontolásokba minden új vagy korszerűsített szabványban. Az előző biztonsági kategóriák (B, 1, 2, 3, 4) továbbra is megmaradnak, hogy alapjául szolgálhassanak a vezérlőstruktúra felmérésének. Ráadásul ez hatással van a vizsgálati követelményekre, így a diagnosztikai lefedettségre, a vizsgálatok minőségére is, annak érdekében, hogy a hibákat időben lehessen felismerni.

Tovább az alkatrészek és szerelvények megbízhatóságának (MTTFd – Mean Time to dangerous Failure: a veszélyes hiba kialakulásának várható közepes időtartama) felmérésére a kockázatos hibaállapot valószínűségében kifejezve, valamint az olyan különálló hibák figyelembevételére, amelyek egy közös okból jönnek létre (CCF – Common Cause Failure – közös eredetű hibák). Mindezek nem vezethetnek a gép biztonságának csökkenéséhez. Az EN ISO 13849-1 szabványnak megfelelő biztonsági megfontolások eredménye az úgynevezett minőségi szint (PL – Performance Level), amely a legalacsonyabb „a” szinttől a legmagasabb potenciális kockázatot jelentő „e” szintig terjed.

Az EN13849-1 harmonizációját az EU hivatalos közlönyében tették közzé, így vélelmezett hatása megfelel az éppen „kifutó” Gépi irányelvnek (1998/37/EK), amelyet a 2006/42/EK vált fel december végétől. Ez a vélelmezett hatás eddig csak az EN954-1 alapján jelentkezett, például a megfelelőségi nyilatkozat (Declaration of Confirmation) formájában. Az EN ISO 13849-2 (Gépbiztonság – a biztonsággal kapcsolatos vezérlőeszközök – 2. rész: Jóváhagyás) magától értetődően a jóváhagyás kérdéseivel foglalkozik. A feltételezhető és kizárható hibákkal kiegészített hibakatalógus jó áttekintést ad a felhasználóknak, hasznos és gyakorlati információkkal és felmérési segédletekkel szolgál. Az IEC 62601 szakmai szabványhoz hasonlóan az EN IEC 62601 keretjogszabályként szolgál egy gép biztonsági vezérlőrendszereinek és alrendszereinek funkcionális biztonságához.

Az EN ISO 13849-1-hez hasonlóan a kockázat első felmérését már a gép tervezése során el kell végezni. Az EN IEC 62601 esetében ennek eredménye az úgynevezett biztonsági integrációs szint (SIL – Safety Integration Level), amelyet megfelelő mérésekkel meg meghatározni. Az EN 62601 harmonizációját és felsorolását ugyancsak az EU hivatalos közlönyében tetté közzé, vélelmezett hatása pedig – hasonlóan a EN13849-1-hez – a gépi direktívának megfelelő. „A két említett szabvány, az EN ISO 13849-1 és az EN IEC 62601 saját külön útján járul hozzá ahhoz, hogy a gépek, termelő-berendezések biztonságát a vezérlőelemek fogalmaira vonatkoztassák.

Az EN IEC 62601 a bonyolult, programozható elektronikus rendszerek esetén alkalmazandó, míg az EN ISO 13849-1 a mechanikai, hidraulikus, villamos és elektronikus vezérlőelemekre terjed ki.  Azt, hogy a kettő közül melyik szabványt kell alkalmazni, a gépgyártó vagy a felhasználó dönti el” – jegyezte meg Végvári Gergő. A szakember hozzátette: annak érdekében, hogy a felhasználók megalapozottabban dönthessenek az új szabványok gyakorlati felhasználásában, a Sick internetes és személyes oktatási megoldásokat is kínál, illetve ajánlja a www.sick-safetyplus.com webhely böngészését a folyamatosan aktualizált információk megtalálásához. A Sick munkatársa elmondta azt is, anyavállalatuk egy a szakemberek számára kiváltképpen hasznos és aktuális, ingyenes balesetvédelmi kézikönyvet készített.

Biztonságos gép hat lépésben

Hogyan tehető a gép vagy berendezés biztonságossá hat lépésben – tette fel a kérdést Simovics Tamás, a Sick munkatársa, aki előadásában adott részletes választ e felvetésre. Mint mondta, az alaphelyzet a vonatkozó jogi és műszaki szabályozásoknak kell lennie, hiszen minden további lépés az ezeknek való megfeleléshez igazított. A hat közül az első lépcső a kockázatelemzés, amelyet a biztonsági tervezés követ. A Sick koncepciója szerint a harmadik stációban a műszaki védelmi méréseket, illetve a biztonsági funkciók megvalósítását kell elvégezni. A negyedik szakban kell kidolgozni a fennmaradó veszélyforrásokra való figyelmeztetéseket a felhasználók számára, az ötödik lépésben pedig a biztonságot szavatoló megoldások átfogó érvényesítésére kell sort keríteni.

A hatodik, vagyis a záró „fejezet” gép üzembe helyezése. „Ezek mindegyikéhez hatékony segítséget tudunk nyújtani. Egyrészt a kockázatelemzési, másrészt a tervezési feladatokhoz speciális, a jogi környezetet is ismerő szoftveralkalmazásokat ajánlunk és kínálunk, másrészt olyan szakmai képzéseket tartunk, amelyen az említett megvalósítási lépésekre készítjük fel a kollégákat” – jegyezte meg Simovics Tamás. A szakember a SafetyDay zárásaként a SICK balesetvédelmi megoldásait ismertette számos jellemző megoldandó feladatra.

Ezek közé tartozik például a védelem fizikai korlátokkal, a veszélyes pontok védelme, az ember védelme veszélyes térben, a hozzáférés-védelem (ember és gép között – muting), a biztonsági pozíció érzékelése, az ütközés elleni védelem, a komplex biztonságos működtetés megteremtése, valamint a balesetvédelmi vezérlő rendszerek alkalmazása. A gyakorlati, már megvalósított alkalmazások példájával gazdagított előadásban Simovics Tamás az iparban már széles körben ismert és alkalmazott Sick megoldások mellett számos újdonságról is beszámolt. Többek között a piacon „innovatív és jelenleg páratlan megoldásnak számító” C4000 Palletizerről, a MiniTwin 4 fényfüggönyről, a számos biztonsági megoldást önmagával kiváltani képes, plug-and-play alapú, az üzemi ergonómiát segítő W300 Work Station balesetvédelmi kamerarendszerről, valamint a világ legkisebb balesetvédelmi lézerszkenneréről, a 270° látószögű S300-asról.

Szabó Márton
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Elrettentő bírság jöhet
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés