hirdetés
hirdetés

Építőipar

„Élő” beton baktériumokból?

A Colorado-i Egyetem tudósai mikroorganizmusokból előállított építőelemekkel kívánják környezetbarátabbá tenni az ipar egyik legenergiaintenzívebb szektorát.

hirdetés

A Colorado-i Egyetemen Wil Srubar és munkatársai egy Synechococcus nevű baktériumot használtak fel különféle formájú építőelemek létrehozásához. A csapat a mikroorganizmusokat egy folyékony keverékben zselatinnal, homokkal és tápanyagokkal egyesítette, majd pedig ezt a mixtúrát öntőformákba töltötte. Hő és napfény hatására a baktériumok kalcium-karbonát-kristályokat alkottak a homokrészecskék körül. Lehűlés után a zselatin gél állagúra szilárdította az elegyet. Ezt követően a katyvasz megerősítése érdekében a kutatók a gélt víztelenítették.

A tudósok az élő anyagot hajlamosak a betonhoz hasonlítani, amely közismerten egy kavics, homok, cement és víz összeeresztése eredményeként keletkező anyag. Mechanikai tulajdonságai miatt azonban inkább a téglák összetartásához használt habarccsal rokonítható az egyveleg, a téglák teherbírásával egyelőre még nem vetekszik.

Forrás: College of Engineering and Applied Science at Colorado University Boulder

A baktérium alapú beton továbbfejlesztésében ugyanakkor óriási potenciál rejlik, mivel, ha a mikroorganizmusok dehidratálása nem 100 százalékos, ezek az élőlények tovább tenyésznek. Ennek köszönhetően némi homok és tápoldat hozzáadásával egyetlen építőelemből felszeletelgetés útján akár nyolc ugyanakkora téglát is elő lehet állítani. A feltalálók megfogalmazásában a megfelelő baktériumfaj alkalmazásával a lineáris gyártási megközelítésről így át lehet állni az exponenciális gyártási megközelítésre. A folyamat ráadásul fotoszintézisre épül, vagyis a betongyártást – és úgy általában az építőipart – sokkal környezetbarátabbá teheti.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: New Scientist)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés