hirdetés
hirdetés

Ipar 4.0 az élelmiszeriparban

Élelmiszer-gazdaságunkban 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál van

Elkészült az élelmiszeripari vállalkozások digitalizációját felmérő elemzés, melyből kiderül, rengeteg modernizációs tettet követel meg az ágazatban részt vevőktől az ipar 4.0 megvalósulása, sőt teljes szemléletváltásra van szükség az agrár- és élelmiszerszektorban. 

hirdetés

Az élelmiszeripar digitalizációját is hasonló tényezők hajtják, mint bármely más iparágat. Az erőforrások felhasználásának optimalizálása, a termelékenyebb, hatékonyabb folyamatok, az egyre jobb minőségű termékek előállításának a lehetősége ugyanis jószerével a digitalizáción múlik. Az ipar 4.0 nem csupán a gyártást alakítja át, de a termeléstől az adminisztráción át a személyes vásárlásokig mindent, így az élelmiszeripart is. A kormány által tavaly áprilisban elfogadott „Magyarország Élelmiszergazdasági Koncepciója 2017–2050” című tervezet kiemelten kezeli az agrárium és az élelmiszeripar fejlesztését. A terv összeállítása során vizsgálták a hazai élelmiszeripari vállalkozások digitalizációját; ennek részeként az informatikai infrastruktúrát és internethasználatot, a működésben lévő vállalatirányítási rendszereket, a döntéstámogató és üzleti elemző eszközök használatát, valamint az ipar 4.0 technológia általános jelenlétét a vállalkozásokban. Az anonim kérdőíves felmérés a Debreceni Egyetem Ihrig Károly Doktori Iskola (DE IKDI), a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésével valósult meg 2019 tavaszán, az online kérdőívet több mint 200 vállalkozás töltötte ki.

 A drónok a permetezési munkálatokat is elvégzik – UAV növényvédő drón
A drónok a permetezési munkálatokat is elvégzik – UAV növényvédő drón

Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal

Szakértők szerint az iparágat érintő kihívások 80 százaléka a más szektorban már alkalmazott új technológiák adaptálásával megoldható. A felmérés szerint viszont az élelmiszeripari szereplők nagy része nem ismeri a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, az infotechnológiai szektor pedig nem tudja, hogy milyen kihívásokkal néz szembe az élelmiszer-ágazat. Mára a versenyképesség alapfeltételévé vált az adatalapú üzleti döntések meghozatala, amely adatok az új technológiával kinyerhetők, az összefüggések vizualizálhatók és AI-alapú algoritmusokkal megteremthető a termelés, az üzletmenet hatékony támogatása.
A felmérés legfontosabb elemei közül a legalapvetőbb eszközre, az asztali számítógép használatára is rákérdeztek. Mint kiderült, a 200 válaszadó élelmiszeripari vállalkozásnak mintegy 16 százaléka nem használ PC-t. Tabletet és laptopot viszont igen, 61 és 66 százalékban. Ezen általános digitális eszközöknek a használata mellett a nagy teljesítményű alkalmazások – mint a szerver, felhőalapú szolgáltatás, ipari PC-k használata – még alacsonyabb szinten van csak jelen, szervert 42, tárhelyet 30 és ipari PC-t csupán 9 százalék alkalmaz a tevékenysége okán.

A különböző köz- és üzleti szolgáltatások digitalizációja az élelmiszeripari szektortól is megköveteli a weben történő ügyintézést, így az e-mailezést, a banki, e-kormányzati szolgáltatások intézését. Ennek eredményeképpen e-mailen keresztül már szinte mindegyik vállalkozás (95 százalékuk) kommunikál, de az elektronikus kereskedelemben csupán 30 százalékuk vesz részt, és ugyanennyi százaléknak egyáltalán nincs honlapja. Azon vállalkozások, amelyek rendelkeznek honlappal, többségükben csak információátadásra használják azt, online megrendeléseket csak 31 százalék fogad.

Ipar 4.0

Az olyan nélkülözhetetlen vállalatirányítási rendszerek, amelyek lehetővé teszik a szervezeti folyamatokból keletkező adatok alapján történő, a vállalat különböző működési területein a döntéshozatalt, a vállalkozások 31 százalékánál van jelen. A magyar élelmiszeripari vállalkozások mindösszesen 10 százaléka használ BI-eszközöket, vezetői információs rendszereket. Holott az előrejelzésnek – amelyeket pont a BI (üzleti intelligencia) tud nyújtani – óriási szerepe van az élelmiszeriparban, így például a termékek szavatossági idejének „nyilvántartásánál”.

Elmondható tehát, hogy mára a mesterséges intelligencia és az ipar 4.0 megoldások élelmiszeriparban történő alkalmazása a versenyképesség alappillérévé vált. Az iménti adatokból látható, hogy van még bőven fejlesztésre szoruló terület, erre épít például a Dyntell (Dynamic Intelligence) is. A vállalat elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat megcélzó ERP vállalatirányítási rendszeréről (Dyntell ERP) ismert, de emellett bevezettek egy dinamikusan fejlődő üzletiintelligencia-rendszert is, a Dyntell BI-t. A cég leginkább idősorok elemzésével foglalkozik.

Minden szinten van MEO- és egyedi azonosítás (forrás: www.dyntell.com)
Minden szinten van MEO- és egyedi azonosítás (forrás: www.dyntell.com)

Fejlett technológiák az élelmiszeripar szolgálatában

Az idősorok alkalmazásának hatékonyságára plasztikus példa a Dyntell együttműködése egy sütőüzemmel (amely egy ingatlan- és szállodaüzemeltető cégcsoport tagja). Az üzem a saját cégcsoportjába tartozó hoteleket és kisebb pékáruüzleteket lát el termékekkel. Arra keresték a választ, hogy a különböző pékárukból várhatóan mennyi fogy, például hány kiflire lesz szükség másnap. Ha előre jelezhető, hogy mennyi kifli fogy adott napokon, azzal növelhető a profit, ugyanis csökkenthető a korábbi fölösleg, ha kevesebbet, akkor az bevételkieséshez vezet. Két hónapos tesztidőszak alatt nemcsak az adott idősor mintázatait, de külső idősorokat is vizsgáltak, mint az időjárás, ünnepnapok, tanítási időszak, euróárfolyam szerepe stb. Számos olyan érzékeny paramétert lehet meghatározni, amelyekre fókuszálva elemezhető, hogy a múltban mi volt hatással a fogyasztásra.

Az információs technológia és az automatizálás összefonódása lehetővé teszi a jobb termékek gyártását, a hibák elkerülését. A tervezéshez a szinkronmodellezési technológiával a fejlesztési költségek csökkenthetők, felgyorsulhat a termék piacra kerülése, vagy a robottechnológiával – amelyet a magyar élelmiszeripari vállalkozások 14 százaléka használ – gyorsítható, pontosabbá, biztonságosabbá tehető a feladatok végrehajtása. A szenzortechnológia az élelmiszer-előállításban is jelentős szerephez jut. Képzeljük el például, hogy egy péküzem pontos hőmeghatározással vagy a szárazanyagraktár páratartalmának mérésével milyen mértékű energiát tudna megtakarítani! Ezek közül az eszközök közül, mint például a CCTV, szenzorok, robotok, M2M kommunikáció, IoT-platformok, RFID, a vállalatok legfeljebb harmada rendelkezik.

Bár a kérdőívben nem tértek ki külön a dróntechnológiára, de ez egy annyira költséghatékony ipar 4.0 szolgáltatás a kisebb termelők számára is, hogy gyors megtérüléssel lehet az alkalmazásukkal számolni. Drónokkal feltérképezhető például egy adott terület, a nagy felbontású űrfelvételekből gyorsan szűrhetők le a specializált információk. Szoftverek segítségével sokrétű kimutatások készíthetők az adatokból, kárfelmérés, termény-előrejelzés vagy termeléstervezés során könnyedén nyomon követhető a növény- vagy állatállomány, az esetleges vadkár mértéke, illetve különböző szenzorok segítségével a növények fejlettségi állapota. Esetleges fertőzések megjelenése is felmérhető.

Az okostechnológia jól bevethető például a tejtermelésben is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Holstein Genetika Kft. olyan közös k+f+i-projektet indított tavaly, amely a teheneket körülvevő levegő adatait – hőmérséklet, páratartalom, légnyomás – gyűjti össze, amelyek elemzésével javítják a termelés hatékonyságát. A telekommunikációs rendszert az Invitech megoldásszállító adta, egy speciálisan erre fejlesztett rendszert, amely nagy hatótávolságot biztosít a szenzorok és a bázisállomás között. Automata, és akkumulátora akár 8 évre elegendő energiát biztosít a rendszernek. A tejhozam ugyanis nagyban függ az állatot ért hőstressztől, ami akár már 20 Celsius-fokon is tapasztalható, és visszaveti a tehenek teljesítményét, csökken a tejtermelés és a tej beltartalmi értéke is. A környezeti adatok ismeretével optimalizálni lehet az istállók körülményeit, és ez javítja az állatok állapotát és a nagyüzemi állattartás termelékenységét.

Magas beruházási készség

A felmérés szerint az ipar 4.0 megvalósítása érdekében Magyarországon az alapanyag-termeléssel, élelmiszergyártással, -feldolgozással foglalkozók 90 százaléka tervez valamilyen beruházást a következő 3 évben, viszont csak a 20 százalékuknál van erre delegált erőforrás. Biztató azonban, hogy a kormány ígérete szerint a 2017–2050 közötti időszakban kiemelten támogatandó területként kezeli az agrár- és élelmiszerszektort.

A világ országainak nagy része számára jelentős kihívást okoz a növekvő népesség, a javuló életszínvonal gerjesztette túlfogyasztás. Az élelmiszer-ellátás piacában rejlő üzleti lehetőségekért nagy verseny folyik, és ebben a versenyben azok az országok lesznek a nyertesek, amelyekben a digitalizáció teret tud nyerni.

„Az egy hektár termőföldre vetített kibocsátásunk 60 százaléka a régi tagállamokénak, éves munkaerőegységre vetített kibocsátásunk azonban csak 28,4 százalék. Tehát a termelékenységünk elmarad ebben az összehasonlításban. Ha pedig ehhez hozzávesszük, hogy élelmiszer-feldolgozásunk hozzáadott értéke változatlan áron 2004 és 2015 között 9 százalékkal csökkent, míg ugyanezen időszakban Hollandiában (+0,1 százalék) és Szlovákiában (-0,8 százalék) szinten maradt, Ausztriában 2,7 százalékkal, Franciaországban 5,2 százalékkal, Belgiumban pedig 42,2 százalékkal növekedett, akkor érthető a változtatás szándéka és kényszere” – írja bevezetőjében a Magyarország Élelmiszergazdasági Koncepciója 2017–2050 címen megjelent tervezet. „Magyarország a maga 5,4 millió hektár mezőgazdasági területével és 2 millió hektár erdejével olyan élelmiszer-termelési potenciállal rendelkezik, amelyet messze nem használ ki. A hazai termelés és piac hatékonyabb szervezésével, a feldolgozottság növelésével a világban lévő fizetőképes keresletre való célirányos reagálással a magyar élelmiszer-gazdaságban a mostaninál szakmai becslések szerint 60%-kal nagyobb termelési potenciál van” – foglalja össze a dokumentum a kihívásokat és a lehetőségeket, ezért a közeljövőben még inkább felértékelődik a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaságban működő vállalkozások felzárkóztatása a technológiai fejlesztések által, amit belső és uniós forrásokra támaszkodva támogat a kormány.

(Cikkünk eredetileg a FoodTechline Magazin 2019-es lapszámában jelent meg.)

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés