hirdetés
hirdetés

Elektro-mobilitási csúcstalálkozó Berlinben

Május első napjaiban Berlinben az ország politikai vezetése, valamint az érdekelt gazdasági szervezetek és a nagyobb vállalatok vezető tisztségviselői részvételével megtartották az elektromos meghajtású gépkocsik németországi fejlesztési és értékesítési feltételeiről szóló csúcstalálkozót.

hirdetés

A szövetségi kormány az Angela Merkel kancellár részvételével megrendezett találkozót összességében négy tényező együttes hatására hívta össze. Ezek: a légkör- és környezetvédelmi szempontok, (szén-dioxid-, illetve károsanyag-kibocsátás csökkentése); egy új, különösen a kis- és középvállalatok szempontjából fontos ipari ágazat megteremtésének, s ezen keresztül maximum 1 millió munkahely biztosításának szándéka; az olajbázisú üzemanyagoktól való függőség csökkentése; valamint az, hogy a legfrissebb kutatások szerint 1 millió darab elektromos meghajtású gépkocsi forgalomba állításához és üzemeltetéséhez az elektromosáram-termelés mindössze évi 0,3 százalékos növelésére van szükség, ugyanakkor az elektromos meghajtású gépkocsik üzemeltetéséhez szükséges akkumulátorok a megújuló energiák tárolásán keresztül hosszú távon hozzájárulhatnak az elektromos hálózat stabilitásának biztosításához.

Nemzeti platform az elektro-mobilitásért

A május eleji találkozón a kormány és az ipar képviselői – egyetértve azzal a célkitűzéssel, hogy 2020-ban 1 millió darab elektromos meghajtású gépkocsinak kell futnia a német utakon – megállapodtak az ún. „elektro-mobilitási nemzeti platform”, azaz egy, a vállalatvezetőkből, politikusokból és a tudomány képviselőiből álló grémium létrehozásáról. Merkel kancellár a találkozón tartott beszédében a politika és az ipar „partneri felelősségéről” beszélt az elektro-mobilitás területén.

Németország mindig meghatározó szerepet játszott az autóipar fejlődésében, s ennek így kell lennie a jövőben is, mondta; hangsúlyozva, hogy ehhez nemzetközi dimenziókban is kedvezőek a német autóipar rendelkezésére álló előfeltételek. A politika szándéka szerint „a jövő mobilitásának a természeti forrásoktól függetlenebbnek, környezetbarátabbnak és fenntarthatóbbnak kell lennie”. Az állami költségvetés idei, a bruttó hazai termékhez viszonyított 5 százalékos hiánya kapcsán a kancellár nem beszélt semmilyen újabb, az elektro-mobilitás elterjedését segítő pénzügyi támogatásról, csupán a múlt évi második konjunktúraélénkítő program keretében a szövetségi költségvetésből a német járműipar rendelkezésére bocsátott 500 millió eurós támogatási keretre hivatkozott.

Rainer Brüderle gazdasági és technológiai miniszter – hangsúlyozva, hogy nem „szubvenciós csúcstalálkozóról van szó” – a tanácskozáson kiemelten szólt az elektro-mobilitással kapcsolatos normák és szabványok egységesítésének jelentőségéről, s ennek érdekében – legyen szó akár a biztonságról, akár az áramfelvétel technikai lehetőségeiről, akár pedig az elszámolási rendszerekről – a maga részéről határozott fellépést ígért az európai és a nemzetközi szabványok egységesítése érdekében. Emellett – a gazdasági tárca nevében – 12 millió eurót helyezett kilátásba a litium-ion akkumulátorok fejlesztését szolgáló kutatási projektre.

Az akkumulátorokkal kapcsolatos kutatási tevékenységet Anette Schavan kutatási és fejlesztési miniszter is „központi jelentőségű feladatnak” nevezte, s ezt a tárca az elektrokémiai tanszékek rendelkezésére bocsátott forrásokkal is támogatja. A tanácskozáson elfogadott közös nyilatkozatban a szövetségi kormány végül mindössze arra vállalt kötelezettséget, hogy síkra száll az Európai Bizottságnál annak érdekében, hogy a kilométerenként 50 grammnál alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gépkocsikat többszörösen vegyék figyelembe az érdekelt márkák teljes, azaz flottaszinten engedélyezett szén-dioxid-kibocsátási normájánál.

A szövetségi kormány vállalta, hogy konzultációkat kezdeményez a tartományokkal és önkormányzatokkal az elektro-mobilitással kapcsolatos adminisztratív előírások, mint pl. a villamos meghajtású gépkocsik „tankolásához” szükséges töltőoszlopok engedélyezésének egyszerűsítésére. Emellett mindenkor meg fogják vizsgálni annak lehetőségét, hogy – a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében – a közületi gépkocsi-beszerzéseknél fokozott figyelmet fordítsanak elektromos meghajtású gépkocsik beszerzésére.

A közös nyilatkozatban a „kormány és az ipar közös intézkedései” sorában kerültek megfogalmazásra: „az iparnak az elektro-mobilitással kapcsolatos kutatási és fejlesztési erőfeszítésének erősítése”, melynek keretében az autóipar az elkövetkező években kereken 20 milliárd eurót fordít főként „az elektro-mobilitásra, hatékony üzemanyag-felhasználású járművekre és egyéb energiatakarékossági intézkedésekre”; „az ipar és a politika közös törekvései a képzés, a továbbképzés és a tudomány területein a szakemberszükséglet biztosítása érdekében”; valamint az energiagazdaság által kidolgozandó koncepció az infrastuktúra gazdaságos kiépítésére a töltőállomásokkal való diszkriminációmentes, piackomfort és a szükségletekhez igazodó ellátás érdekében.

A vállalatok többet vártak

A nagy autóipari vállalatok környezetéből származó hírek szerint az ágazat összességében elégedetlen a találkozón elért eredményekkel. Ők ugyanis a május 3-i üléstől vásárlási prémiumok és/vagy állami kutatási támogatások olyan, euróban kifejezve milliárdos nagyságrendű intézményéről szóló bejelentést vártak, mint amilyenről több más fejlett ipari országban már korábban döntés született. Ehelyett – legalábbis egyelőre – csupán arról született érdemi megállapodás, hogy még ez év folyamán az érdekeltek újra összeülnek a pótlólagos kutatási-fejlesztési támogatási szükséglet meghatározása céljából, s a szövetségi kormány csak azt követően dönt a kutatást és fejlesztést szolgáló esetleges állami támogatási források konkrét nagyságáról.

Az elektromos autók vásárlásához nyújtandó állami támogatás kérdése leghamarabb egy év múlva kerülhet újra napirendre, amikor talán már sorozatgyártásba kerülnek az első német gyártású villanyautók. Az elektro-mobilitási csúcstalálkozón összességében megerősítést nyert, hogy a szövetségi kormány nyitott a technológiai fejlesztésekre, azaz kész az elektro-mobilitás fejlesztésének keretfeltételeit javítani (pl. a szabványosítás, a normák és a tanúsítványok, valamint a kutatás és fejlesztés támogatása területén); ugyanakkor a piacnak kell eldönteni, hogy végül mely mobilitási koncepció fog elterjedni, a hozzá szükséges infrastruktúra megteremtését is beleértve. A berlini kormány szerint az elektro-mobilitás akkor lesz igazi alternatíva a jelenlegi meghajtással szemben, ha tartósan állami támogatás nélkül alkalmazhatóvá válik.

Vélemények, reakciók

A Német Nagy- és Külkereskedők Szövetsége (BGA) szakértője az elektro-mobilitási csúcstalálkozóról szóló értékelésében kifejti: megfelelő támogatás nélkül az elektromos meghajtású gépkocsik még hosszú ideig egzotikumnak fognak számítani. Az állam feladatát a szövetség most részint a hazai kutatási tevékenység támogatásában, nemzetközi szinten pedig olyan fair keretfeltételek és szabványok kidolgozásában, illetve az ezekre való törekvésben látja, melyek lehetővé teszik a szubvenciós verseny elkerülését.

2010 elején Németországban 41,74 millió darab személygépkocsit tartottak nyilván, s ebből 1.588 működött tisztán elektromos energiával. Egy elektromos üzemeltetésű kiskocsi támogatás nélkül ma több mint 30 ezer euróba kerülne. Számos állam különféle formában támogatná az elektromos autók fejlesztését és elterjesztését, s ez alól Németország sem húzhatja ki magát. A BGA üdvözli a politikának és gazdaságnak az elektro-mobilitás fejlesztésére irányuló közös törekvéseit, ugyanakkor úgy látja, hogy ennek most elsősorban a kutatási törekvések támogatásában és szükséges know-how elterjesztésében kell testet öltenie.

Ahhoz minden politikai támogatás ellenére még legalább egy évtizednek kell eltelnie, hogy az elektromos meghajtású autók úgymond piacképesek legyenek, mivel az áruk 2020-ban is jó 10 ezer euróval meg fogják haladni a hagyományos üzemeltetésű autók árát. Így azon politikai célkitűzés teljesüléséhez, hogy tíz év múlva egymillió elektromos meghajtású gépkocsi szaladgáljon a német utakon, megfelelő piaci bevezetési programra lesz szükség. S a nagy- és külkereskedők szövetsége szerint épp ezen a ponton jelentkezik az a nem lebecsülhető veszély, hogy szubvenciós verseny kezdődik az egyes államok között az elektromos meghajtású autók bevezetése érdekében.

Már pedig ennek elkerülésére a keretfeltételek és a szabványok nemzetközileg koordinált meghatározására lenne szükség úgy, ahogy ezek az egyeztetések az árammal való feltöltéshez szükséges dugók egységesítése céljából már megkezdődtek és a keletkező hulladékok újrahasznosítására vonatkozó előírások egységesítésére is ki kell majd terjedniük. A BGA szakértője az elektro-mobilitási csúcstalálkozóról szóló értékelésében végezetül emlékeztet azokra az újdonságként jelentkező hatásokra, melyek az elektromos meghajtású gépkocsik fejlesztése és elterjedése kapcsán a járműgyártással szorosan együttműködő gép-, valamint fémfeldolgozó ipart fogják érinteni.

Ferdinand Piëch, a Volkswagen felügyelőbizottságának elnöke az elektro-mobilitási csúcstalálkozó után sem bízik az elektromos meghajtású gépkocsik gazdaságosságában és versenyképességében. A német autóipar emblematikus figurája egy, a Süddeutsche Zeitung országos napilapban megjelent interjúban kifejtette: a maga részéről a jövő útját változatlanul a hagyományos, robbanómotoros gépkocsiban látja úgy, hogy azok üzemanyag-fogyasztását sikerül a 100 kilométerenként 1-2 liter közötti tartományba leszorítani.

Juhász Imre, , Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Elektro-mobilitási csúcstalálkozó Berlinben
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés