hirdetés
hirdetés

MediTech

EKG a lakásban, mérnök a betegágynál

A magyar fejlesztők gondolatilag gyakran érettebbek, mint sok külföldi társuk

Néhány év múlva elképzelhetetlen lesz az egészségügyi rendszer működése korszerű informatikai eszközök nélkül. Azzal is meg kell barátkozni, hogy az orvosok és ápolók mellett mérnökök is foglalkoznak majd a betegekkel.

hirdetés

Várhatóan az elkövetkező években tovább csökken a lakosság lélekszáma, és ezzel párhuzamosan az egészségügyben is egyre kevesebben dolgoznak majd. Ugyanakkor némileg nő az átlagos élettartam, következésképpen az összlakosságon belül megnő az idősek aránya. Mindebből egyenesen következik, hogy az egészségügyre jutó relatív teher 10-20 év múlva sokkal nagyobb lesz, mint most. Ha minden a régiben marad, várhatóan sem a kórházak, sem a járóbeteg-intézmények nem lesznek képesek ellátni feladataikat. Javítana a helyzeten, ha a legköltségesebb kórházi feladatok egy része kikerülne a betegek otthonába.

E folyamat elengedhetlen eszköze a korszerű informatika és telekommunikáció. Általánosságban elmondható, hogy az egészségügy már ma is számos területen igénybe veszi az informatika eszköztárát. A várható népességi trendeket tekintve azonban bátran kijelenthető: néhány év múlva elképzelhetetlen lesz az egészségügyi rendszer működése korszerű informatikai eszközök nélkül. „A felkészülés már elkezdődött. Itt van például az eVITA Platform, aminek célja, hogy az életvitelt segítő infokommunikációs eszközök és alkalmazások minél jobban beépüljenek a mindennapokba, és széles körben segítsék a rászorultak életét. Nagyon sok azonban még a tennivaló, mind a fejlesztők, mind a befogadók oldaláról.

Előbb-utóbb mindenkinek el kell fogadnia, hogy a mérnökök is bekapcsolódnak a betegekkel való foglalkozás folyamatába
Előbb-utóbb mindenkinek el kell fogadnia, hogy a mérnökök is bekapcsolódnak a betegekkel való foglalkozás folyamatába

Egyelőre nincs elég nagy és kellően felkészült fejlesztőgárdánk, továbbá az egészségügyi dolgozók és a lakosság részéről sem egyértelmű a fogadókészség. A fejlesztési törekvések kétségtelenül tiszteletre méltóak, ám a megszülető eredmények korántsem érett konstrukciók. A fogadóoldal hozzáállását jól jelzi, hogy időről időre kimutatják: a távdiagnosztika, a telemedicina akár drágább is lehet, mint a hagyományos eljárások. Ez teljes képtelenség. Számos országban hosszabb ideje alkalmazzák már a táveljárásokat, és mindenütt bebizonyosodott, hogy rengeteg pénzt lehet megtakarítani ezen korszerű módszerekkel” – mutat rá Kozmann György egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központjának vezetője.

A T-modell már megvan

A telemedicina bevezetése természetesen nem egyszerű dolog. Hiába áll rendelkezésre a technológia, számos, korábban ismeretlen probléma vár megoldásra. Ha például a páciens elsétál az orvosi rendelőbe, biztosan lehet tudni a személyazonosságát, nyomon lehet követni minden lépését. Ha azonban a vérnyomás- vagy EKG-értékek sok száz kilométerről, a távközlési hálózaton keresztül érkeznek meg a központi szerverre, számos adat bizonytalanságot rejt magában. Az orvos nem ismerheti a mérés körülményeit, de tulajdonképpen abban sem lehet egészen biztos, hogy kinek az adatait kapta meg. Hatalmas felelősség tehát a távolból érkezett értékek alapján gyógyszert adni, terápiát előírni, esetleg változtatni.

Az egészségmegőrzés ma elhanyagolt terület
Teljesen új helyzet áll így elő, és a változások nem parancsszóra történnek. A szakértők szerint a jó példák, az önkéntes felhasználók nagyot lendíthetnek a folyamatokon, elősegíthetik a tapasztalatszerzést. Problémát jelent az is, hogy informatikusok próbálják meg kitalálni, mire volna szüksége az ellátórendszernek. Rendelkezésükre áll ugyan a technika, ám az egészségügyi ellátással kapcsolatos képzettségük jellemzően nem kielégítő. „Ez elég borús képnek tűnik, ám valójában nem az – fogalmaz Kozmann György. A fejlesztők, némi tapasztalat birtokában, már el tudják gondolni, hogy miként és milyen pontokon épülhet be az informatika az egészségügyi folyamatokba. És ez már komoly eredmény.

Körülbelül ott tartunk, mint annak idején a Ford T-modell kidolgozói. A T-modell is gurult, de az autófejlesztések azóta is folynak. A fejlődés mértéke mindenki előtt egyértelmű és rendjén való. Vagy itt van például a CT. Nyolcvan évre volt szükség ahhoz, hogy az alapötletből igazán kiforrott berendezés szülessen.” Kozmann professzor – nemzetközi tapasztalatai alapján – úgy ítéli meg, hogy bár a hazai egészségügyben még kevéssé alkalmazzák a korszerű informatikai eszközöket, a magyar fejlesztők gondolatilag gyakran érettebbek, mint külföldi társaik. Az alkalmazott technológiákat, illetve a megvalósítás gyorsaságát tekintve azonban több ország előnyre tett szert Magyarországgal szemben. Bőven van tehát teendője a hazai fejlesztőknek, illetve a fejlesztéseket finanszírozó szervezeteknek.

Képalkotó rendszerek és robotika

Ígéretes lehetőségeket rejtenek magukban a képalkotó, képtovábbító rendszerek. Ha például egy friss stroke-os betegről az első néhány órában készítenek CT-felvételt, és az perceken belül – a szélessávú hálózaton keresztül -- a szakorvoshoz kerül, szinte azonnal elkezdődhet a kezelés. Tovább javítja a páciens esélyeit, ha az orvos, videokonferencia-rendszer segítségével, látja is a beteget. A képtovábbítás egy másik felhasználási területe a különféle vizsgálati anyagok távleletezése. Itt is – ahogy minden képtovábbítás esetén – alapkövetelmény a színhelyes átvitel. Minden árnyalatnak hatalmas jelentősége van, minden árnyalat fontos információt hordoz.

A Pannon Egyetemen a feladatot már korábban megoldották. Manapság a kényes műtéteknél is szerepet kaphat az informatika, a robotika. Léteznek olyan mikromanipulátorok, amelyek egészen kis metszeten keresztül tudják a beavatkozásokat elvégezni, sőt az eszközök akár távolról is vezérelhetők. Kényes műtéteknél, ahol a legkisebb kézremegés sem megengedett, szintén az informatika hívható segítségül az orvos apró kézmozgásainak „kisimításához”.

Háttérbe szorult az egészségmegőrzés

„Megítélésem szerint a világ számos országában, így Magyarországon is az egészségmegőrzés és -megtartás viszonylag elhanyagolt területnek számít. A WHO adatai szerint például a kardiovaszkuláris és daganatos betegségek számát 30 százalékkal lehetne csökkenteni az egészséges életmóddal. Ez rendkívül fontos probléma, mégis Magyarországon alig-alig foglalkozik vele valaki. Jóllehet az informatika eszköztárával, személyre szabott módszerekkel, sokat lehetne segíteni” – hívja fel a figyelmet Kozmann György.

A Veszprémi Pannon Egyetemen például olyan interaktív rendszert készítettek, amely elsősorban a táplálkozással - annak mennyiségével, valamint minőségi összetételével - foglalkozik, második modulja pedig már a fizikai aktivitást is figyelembe veszi. A rendszer segítséget nyújt a páciensnek a táplálkozási és mozgási szokások kontrolljához: felhívja a figyelmet a hátrányos szokásokra, javasolja a helyes irányokat stb. Az egészségeseket óvatosan tanítgatja, a betegeknek viszont szigorúbb előírásokat ad.

A rendszer olyan adatbázisra támaszkodik, amely akár 200 komponens szempontjából vizsgálja az elfogyasztott ételt. Algoritmusokba rendezi mindazt a tudást, ami az elmúlt évtizedekben felhalmozódott. Tulajdonképpen úgy „viselkedik”, mint egy képzett dietetikus, feltéve, hogy a páciens becsülettel megadja, hogy mikor, mit és mennyit evett-ivott. És ami szintén nem elhanyagolható szempont: a rendszer akár mindennap használható.

Mallász Judit
a szerző cikkei

hirdetés

kapcsolódó linkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
EKG a lakásban, mérnök a betegágynál
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés