hirdetés
hirdetés

A drónok típusai

Egyre többen engedhetik meg maguknak

Ha nem az elektromos és a vezető nélküli autók vagy a 3D-nyomtatás napjaink legtöbbször emlegetett műszaki újdonsága (vagy mondhatjuk úgy, divatja), akkor egészen biztosan a távirányítású akkumulátoros repülő eszközök, azaz a drónok azok. 

hirdetés

Ugyan a napi és a szaksajtó folyamatosan cikkezik hol a jelen és a jövő dróntechnikai újításairól, hol az ezen újítások által elindított pozitív és negatív változásokról, Magyarországon még korántsem örvendenek akkora népszerűségnek ezek a repülő szerkezetek, mint nyugaton. Ennek okai persze egyértelműek, itthon kevesebben engedhetik meg maguknak az egyébként egyre olcsóbb (de könnyen méregdrágává fajuló) időtöltést. Ebben a cikkben összeszedtük a legismertebb dróntípusokat.

A drónok csoportosítása

A többi járműtípushoz hasonlóan az elmúlt években iszonyatos népszerűségre szert tevő drónokat is számtalan módon lehet csoportosítani, mi most a legalapvetőbb felosztásokkal foglalkozunk csak.

Ugyan a manapság legismertebb és legnépszerűbb négyrotoros multikopterek (kvadkopterek) is távirányítású drónok, ne felejtsük el, hogy a klasszikus egyrotoros helikopterek és a távirányítós repülőgépek is tulajdonképpen drónnak tekinthetők. Előbbiek a forgó, utóbbiak a merev szárnyú drónok közé tartoznak, a működésük közötti különbségek jórészt megegyeznek az életnagyságú társaikéival. Az új generációs, több hajtóművel ellátott repülő szerkezetek előnyei ezekkel szemben egyértelműek. Egy multikopter kis helyen is fel és le tud szállni (akár zárt térben is használható – sőt vannak csak kifejezetten erre a célra alkalmas példányok), emellett könnyebben vezethető, mint egy repülőgépmodell. A hagyományos, „helikopter formájú helikopterek”, illetve a többrotoros multikopterek közötti legnagyobb különbség (természetesen a rotorok számán felül), hogy míg az egyrotoros gépek a nem állandó állásszögű rotorok dőlésszögének irányát és nagyságát változtatva fordulnak, gyorsulnak és manővereznek, addig a multikopterek az egyes hajtóművek fordulatszámának a változtatgatásával teszik ezt.

És ha már a több rotornál tartunk, pontosan mennyiről is van szó? Még mielőtt erre válaszolnánk, fontos leszögezni, hogy nemcsak a rotorok, hanem az azokat tartó karok (pilonok) száma sem mindegy, ugyanis egy karon nemcsak egy rotort lehet elhelyezni. A legegyszerűbb változatok a háromkarú, minden karon egy rotort hordó, úgynevezett trikopterek, ezt követik a már-már közismertnek mondható kvadkopterek, amelyek négy rotorral repülnek. Az ismertebb multikopterek közé tartoznak még a hat rotorral felszerelt hexa-, illetve a nyolccal rendelkező oktakopterek. Utóbbi két típus egyedei között is akadnak olyanok, amelyeknek egy-egy karján nem egy, hanem kettő rotor helyezkedik el (általában egy felül, egy alul), ilyenkor az egyazon karon elhelyezett rotorok egymással ellentétes irányban forognak (úgynevezett koaxiális rotorelrendezés – néhány „nagy” helikopteren és repülőgépen is találkozni vele), ezzel egyrészt kioltják a forgásuk közben keletkező reakciónyomatékot, másrészt pedig kétszer akkora emelőerőt képesek kifejteni ugyanakkora helyen.

A legismertebb dróntípus a négyrotoros kvadkopter
A legismertebb dróntípus a négyrotoros kvadkopter

Vannak nyolcnál több rotorral rendelkező (10, 12, 16, 20, de akár 24 is), illetve a viszonylag különleges páratlan (5, 7, 9) rotoros modellek, de ezek egészen ritkák a „fősodorbeli” kopterekhez képest. Utóbbi eseteknél az egyik rotor a többinél jóval nagyobb, és a jármű középpontjában helyezkedik el, vagy a repülőgép-propellerekhez hasonlóan a többire merőleges síkban teszik fel, és tolóerő-kifejtésre alkalmazzák.

A rotorszám növelésének egyértelmű előnyei vannak, több hajtóművel erősebb és könnyebben manőverezhető gépet kapunk, azonban az egyre nagyobb teljesítményhez egyre nehezebb (és drágább) akkumulátor kell, illetve a sokrotoros gépek meglehetősen bonyolult felépítésűek is lehetnek.

Az oslói műszaki egyetem 48 rotoros gépe. A jármű nyolc karján egyenként hat rotor foglal helyet
Az oslói műszaki egyetem 48 rotoros gépe. A jármű nyolc karján egyenként hat rotor foglal helyet

Erőforrások választéka

Ha már a rotorokról esett szó, térjünk rá a drónok meghajtására. A kisgépek legismertebb erőforrásai manapság az akkumulátorokról táplált nagy fordulatszámú villanymotorok, amelyek az akkutechnika fejlődésének köszönhetően évről évre egyre nagyobb teherbírásúak és hosszabb üzemidejűek lesznek; azonban nem szabad elfeledkeznünk a klasszikus, belső égésű motorok által hajtott modellekről sem. A villanymotorok előnye az egyszerűbb felépítés és a gépek kisebb tömege, azonban az energiaforrásnak használt akkuk még a közelmúlt fejlesztései ellenére is (műszaki értelemben vett) nagyságrendekkel kevesebb energiát tudnak csak tárolni, mint a benzinmotoros példányok üzemanyagtankjának néhány deciliternyi tartalma. Utóbbiak tehát jobb üzemidőt és teljesítményt ígérnek, azonban üzemeltetésük drágább és körülményesebb, mint a villanymotorosoké.

Ha hihetünk a híreknek, hamarosan a két megoldást egyesítő hibrid hajtóegységek is megjelenhetnek: egyrészről a gázturbinával táplált villanymotorral hajtott drónokról hallani (így egyszerre lehetne nagy teljesítményt elérni az energiaforrás nagy tömege nélkül), másrészről pedig a – nyomokban már az autók között is fellelhető – tüzelőanyag-cellás repülőgépek eljövetelét emlegetik (ezekkel nagy hatásfokot lehet elérni, szintén viszonylag kis tömeg mellett). Nem szabad elfeledkezni a csak részben a hajtóműveivel repülő segédmotoros vitorlázórepülőgép-modellekről sem, amelyek üzemidejük jelentős részében – „nagy testvéreikhez” hasonlóan – a felszálló légáramlatokra vannak utalva.

Vezérlőrendszerek és méretkülönbség

Igen fontos csoportfelosztásnak számít még a vezérlés típusa szerinti elkülönítés, amely szintén sokféle lehet, azonban a legismertebbek az egyszerű RC- (Radio Controlled, távirányítású) modellek, illetve a GPS-helymeghatározóval felszerelt változatok. Utóbbinál akár programozott vezérlés is elképzelhető, amely nem igényel közvetlen emberi beavatkozást, a drón az előre beprogramozott útvonalat és/vagy manővereket külső irányítás nélkül is végre tudja hajtani. A vezérlőrendszerek fejlődésével persze idővel megjelenhetnek a teljesen automatizált működésű drónok is, amelyek emberi felügyelet nélkül is képesek lesznek bonyolult feladatok végrehajtására.

Az igazi légdeszka; ember szállítására is alkalmas óriásdrón
Az igazi légdeszka; ember szállítására is alkalmas óriásdrón

A drónok mérete szintén külön szempont. A legkisebb nanodrónoktól egészen az akár kétméteres nagyságú, embert is szállítani képes óriásdrónokig terjed. A gép méretét merev szárnyú repülőgépeknél a szárnyak fesztávolsága, egyrotoros helikopternél a főrotor, multikoptereknél pedig a két legtávolabbi rotor által kifeszített képzeletbeli kör átmérője jelenti.

Mennyi az annyi?

Ha idehaza a drónokra terelődik a szó, hamar felcsendül a jól ismert kérdés: „Rendben, de mennyibe kerül?”

A legolcsóbb, alig néhány centiméteres nagyságú, úgynevezett nanodrónok már pár ezer forinttól megvehetők, ezeket azonban csak zárt helyen lehet használni (nem bírnák ki a széllökéseket, illetve 10-20 méteres távolságról már nem is látszanak).

A drónok világába a belépőt a néhány ezer forintért elvihető aprócska nanodrónok jelentik
A drónok világába a belépőt a néhány ezer forintért elvihető aprócska nanodrónok jelentik

Az ezeknél valamivel nagyobb, kint is reptethető gépek 10 ezer forint körül indulnak (természetesen ezek még kamera és fényképezőgép nélkül). A 20-25 centis, úgynevezett mididrónok között már akadnak kamerával felszereltek, illetve ebben a méretkategóriában már találkozni hexakopterekkel is. Áruk nagyon szerteágazó, a kamera minőségétől függően (sok gyártó HD-kamerás drónként árulja az ilyen minőségű felvétel készítésére nem képes változatokat is…) jellemzően néhány tízezer forint – egy-egy komolyabban felszerelt példány a 40-50 ezer forintot is elérheti (ne felejtsük el, hogy ezek még mindig csak az egy arasznyi nagyságú, olcsó kamerával felszerelt változatok).

Profi kamerával felszerelt, filmforgatásra is alkalmas oktakopter
Profi kamerával felszerelt, filmforgatásra is alkalmas oktakopter

A jó minőségű videók készítésére alkalmas (GoPro kamerával felszerelt) és GPS-helymeghatározóval ellátott drónok már jellemzően a százezres árkategóriában vannak (bár léteznek olcsóbb, de mégis goprós drónok is, szintén néhány tízezer forintért). Jellemzően ezek a gépek szerepelnek a drónversenyeken, és ezekhez vásárolhatók az egyre népszerűbb tuningkitek is. E fölött található még az úgynevezett oversize méret, amely drónok óriás akkumulátorokkal, igen komoly teljesítményű villanymotorokkal és több kilogrammos teherbírással rendelkeznek, legszélsőségesebb változataik pedig akár egy embert is képesek elvinni. Ezeknek az ára több százezer forinttól indul, és a határ a csillagos ég – idehaza ez a szegmens nem túl népszerű, érthető okok miatt.

Természetesen az árak gyorsan változnak; ahogy a hozzájuk tartozó technikák az idők során egyre olcsóbbá válnak, úgy érhetők el egyre jobb és jobb gépek ugyanazon az áron, illetve úgy tolódik egyre alacsonyabbra a drónozás költségeinek alsó határa – ennek megfelelően a jövőben várhatóan egyre többen engedhetik meg maguknak ezt az időtöltést idehaza is.

Veit András
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés