hirdetés
hirdetés

Felmérés a világkereskedelemről

Egyre több akadály

Kereskedelempolitikai viták, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való távozása és a különféle gazdasági szankciók okozta bizonytalanságok fékezik a világgazdaság lendületét. Ez a jelenség a magyar gazdaság növekedésére és exportja alakulására is fékező hatást gyakorol, amivel komolyan számolniuk kell mind azoknak a hazai vállalatoknak, amelyek közvetlen exportőrként, mind pedig azoknak, amelyek közvetett módon, saját jogon exportáló partnerek beszállítóiként szembesülnek a külpiacon tapasztalható kihívásokkal.   

hirdetés

A német ipari és kereskedelmi kamarák által a közelmúltban készített, 2100, a külpiacon aktív németországi székhelyű vállalat megkérdezésén alapuló felmérés szerint a válaszadó vállalkozások 15 százaléka jelezte saját üzleti helyzete javulását, ugyanennyi számított annak romlására, míg a többség a múlt évivel azonos forgalmat jelzett. Az így kialakult nullszaldó a legalacsonyabb, pontosabban a legkedvezőtlenebb az egy évtizeddel ezelőtti nagy pénzügyi válság óta. Összehasonlításul: az egy évvel korábbi felmérés során a pozitív és negatív várakozást tápláló vállalatok közötti különbség még 15 százalékpont volt a külpiaci feltételrendszer további javulására számítók javára.

Sokasodó akadályok

A felmérésben részt vevő vállalatok jelentős része, 47 százaléka, úgy látja, hogy az elmúlt tizenkét hónapban megsokasodtak a külpiacokon jelentkező kereskedelmi akadályok. (Összehasonlításul: a kereskedelmi akadályoknak az üzleti tevékenységet fékező hatására 2017-ben a felmérésben részt vevő vállalatok 32, s 2018 elején is csupán 40 százaléka panaszkodott.)

A kereskedelmi akadályok terjedésére panaszkodó vállalatok 56 százaléka a szankciók és ellenszankciók hatásai, valamint a helyi tanúsítványi és biztonsági előírások okozta hátrányokat említették tevékenységük fő akadályaként. Már pedig ezek magasabb költségeket és hosszabb szállítási időket okoznak, s végső soron akár egy-egy üzlet meghiúsulásához is vezethetnek. Ilyen természetű akadályokkal mindenekelőtt Oroszországban, az Egyesült Államokban, a Közel- és Közép-Keleten, valamint Törökországban kell megküzdeniük a vállalatoknak. A személygépkocsi-behozatalt sújtó vámok amerikai bevezetése és az európai ellenintézkedések a vámok és ellenvámok eszkalációjának veszélyét hordozzák magukban.

Az európai gazdasági fejlődés - néhány kelet-közép-európai ország kivételével – az idén egyértelműen gyöngébb lesz a múlt évinél. A növekedés legfőbb hajtóereje a fogyasztás marad, miközben a beruházások szerényebb ütemben bővülnek. Az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi viták és a brit EU-kiválás körüli bizonytalanságok egyértelműen fékező hatást gyakorolnak az európai konjunktúrára. Az euró-övezet országaiban a felmérésben részt vevő vállalatok csupán 16 százaléka számít exporttevékenysége javulására, miközben 12 százalék romlást vár. Az Európai Unión kívüli fejlett európai országokban – Norvégia, Svájc – hasonlóan romlanak a német exportkilátások.

Az integrált belső piacon is nehezültek az üzleti kapcsolatok adminisztratív feltételei (forrás: 123rf)
Az integrált belső piacon is nehezültek az üzleti kapcsolatok adminisztratív feltételei (forrás: 123rf)

Természetesen a felmérés készítésekor sem volt ismert a brit EU-kilépés időpontja és feltételrendszere; ennek megfelelően, az Egyesült Királyságba exportáló vállalatok 71 százaléka számított az üzleti lehetőségei romlására, az egy évvel korábbi 36 százalékkal szemben. A brit viszonylatban az egyes ágazatok tekintetében különösen a fémipari, a jármű- és beszállítóipari, valamint a kereskedelmi vállalatok ítélték borúsnak a helyzetet.

Oroszországban az alacsony olajáraknak a konjunktúrára gyakorolt fékező hatása, valamint az Egyesült Államok által bevezetett kereskedelmi szankciók, míg Törökországban a gazdaság gyönge fejlődése nyomán különösen magas a viszonylatban saját üzleti helyzetüket sötéten látó német vállalatok aránya. Az Egyesült Államokban az adóreform az elmúlt évben még pótlólagos impulzusokat kölcsönzött a növekedéshez, de a tavalyi lendület – egyebek között a kereskedelmi konfliktusok és az azokból fakadó bizonytalanságok folytán – sokat romlott. Romlottak a német vállalatok mexikói és kanadai exportvárakozásai is, melyhez a hatályba még nem lépett USMCA-nak a NAFTA-nál rosszabb feltételrendszere is hozzájárul. Mindemellett a dél-amerikai üzleti perspektívák is romlottak az egy évvel korábbihoz képest.

Keleti körkép

A német gazdaság külkapcsolatai szempontjából meghatározó jelentőségű Kína esetében a válaszadók 23 százaléka számol a tavalyinál kedvezőbb üzleti lehetőségekkel, miközben 19 százalék üzleti tevékenysége romlását valószínűsíti. Ennek okai részint külső – Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi konfliktus –, részint belső természetű – gyönge fogyasztás és gyönge beruházási tevékenység, lassuló gazdasági növekedés. Ha megállapodik egymással az amerikai és a kínai vezetés, tartani kell attól, hogy egyes európai árukat amerikaiak fogják kiváltani a kínai piacon.

Japánban és a csendes-óceáni térségben a német gazdaság exportkilátásai kedvezőek, ami részint a Japánnal, részint a Szingapúrral és Vietnammal aláírt szabadkereskedelmi megállapodás hozadéka. 

A Közel-és Közép-Kelet vonatkozásában azok a vállalatok vannak többségben, melyek forgalmi kilátásaik romlására számítanak. Ebben nagy szerepe van az Irán ellen korábban felfüggesztett szankciók újbóli bevezetése. Észak-Afrikában Egyiptom tekinthető a növekedés hordozójában, ami a beruházások élénküléséből, többek között az ország új közigazgatási központjának építése iránt megnyilvánuló külföldi befektetői érdeklődésnek, valamint az állami vállalatok részleges privatizációjából származó impulzusoknak köszönhető.

Erodálódik a világkereskedelmi architektúra 

A brit EU-kilépés valószínűsége, a kereskedelmi viták, az amerikai szankciók és a Nemzetközi Kereskedelempolitikai Szervezet (WTO) eróziója mind-mind olyan tényező, melyek nyomán mind inkább megkérdőjeleződik a sokoldalú és a nemzetközi szabályok betartása a világkereskedelemben. Ezt a német vállalatok részint közvetlenül, a külföldi partnerekkel folytatott üzleti kapcsolatokban, részint pedig a világ-konjunktúra egyértelmű lanyhulásában érzékelik. Némi reményt elsősorban az olyan, a nyitott piacok irányába ható kezdeményezések kölcsönöznek, mint az EU által a Japánnal, Kanadával vagy Szingapurral kötött szabadkereskedelmi megállapodások. A felmérés tapasztalatai szerint az exporttevékenységet folytató német vállalatok 56 százaléka hasznosnak tartja az unió szabadkereskedelmi megállapodásait, ezen belül 37 százalék közvetlen befolyást lát azokban a piacszerzés és –bővítés folyamatára, (megjegyezve, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságban ennél is magasabb ez arány). 

A legtöbben bírálták a kereskedelmi korlátozások erősödését
A legtöbben bírálták a kereskedelmi korlátozások erősödését

A német termékek általában továbbra is keresettek, de a nehéz külpiaci környezet hatására a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban részes német vállalatok aggódva tekintenek az elkövetkező tizenkét hónap külpiaci fejlődésére. A felmérés adatai szerint az abban részt vevő vállalatok egyaránt 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szankciók, illetve a helyi tanúsítványokra vonatkozó előírások akadályozzák az üzleti kapcsolatokat, 48 százalék a biztonsági előírások szigorodását, 26 százalék a magas vámokat, 22 százalék a helyszínen történő termelés kötelezettségét, míg 12 százalék a közbeszerzésekhez való hozzáférés megnehezülését nehezményezők aránya.

A felmérés eredményeit tartalmazó tanulmány szerkesztői megjegyzik, hogy nemcsak a világ más térségeiben, hanem az integrált belső piacon is nehezültek az üzleti kapcsolatok adminisztratív feltételei, különösen a munkatársak külföldre küldetésével kapcsolatban. Ha bár arányuk az egy évvel korábbi 12 százalékról mérséklődött, még mindig 9 százalék azon vállalkozások aránya, melyek arra panaszkodnak, hogy az unión belül nem érvényesül teljesen a szolgáltatások szabad áramlása. 

Regionális megoszlásban – a legtöbben, a felmérésben részt vevő vállalatok 42 százaléka Oroszország viszonylatában bírálta a kereskedelmi korlátozások erősödését; elsődlegesen az Egyesült Államok és az Európai Unió által bevezetett szankciók ellenében alkalmazott, olykor az üzleti kapcsolatok megszakításához vezető protekcionista gazdaságpolitikát, ami egyebek között a helyi, (főként a mezőgazdasági és gépipari) vállalatoknak nyújtott közvetlen szubvenciókban ölt testet.

Az Észak-Amerikába exportáló vállalatok 36 százaléka panaszkodott a kereskedelmi korlátozások megerősödésére úgy, hogy ennek túlnyomó része, 32 százalék az Egyesült Államokban ütközik a piacra jutási feltételek nehezülésébe. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában 33, Törökországban 30, Kínában 29 százalék ez az arány. Az euró-övezet országaiban a vállalatok meglepően magas aránya, 19 százaléka, az euró-övezethez nem tartozó EU-országok, valamint Svájc és Norvégia esetében 14 százaléka, ezen belül az Egyesült Királyság esetében 8 százaléka jelezte a kereskedelmi korlátoknak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra nézve hátrányos alakulását.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés