hirdetés
hirdetés

MediTech

Egészségügyi információs világtrendek

Magyarország nincs az élvonalban, de tartható a lépés Európával

A korszerű informatikai eszközök képesek kielégíteni az egészségügy igényeit. Kitapintható az inflexiós pont; most következik a részrendszerek összekapcsolása. Ez minőségi ugrást jelenthet az egészségügyi ellátásban.

hirdetés

Az egészségügyi információs rendszerek terén vannak olyan markáns trendek, amelyek világviszonylatban érvényesülnek. E trendek kijelölik azokat a fókuszterületeket, amelyekre az elkövetkező években Magyarországon is fokozott hangsúlyt kell fektetni. Az első ilyen vonulatot azok a nyilvántartó rendszerek képezik, amelyek a napi adatok rögzítését, az egészségügyi intézmények napi működését támogatják. Ezen informatikai rendszerek manapság szinte mindenütt rendelkezésre állnak, a háziorvosoktól kezdve a kórházakon és rendelőintézeteken át egészen a patikákig.

Alapnyilvántartó és orvosszakértői rendszerek

A nyilvántartó rendszerekkel Európa-, sőt világszerte van azonban egy komoly probléma: az egyes intézményekben működő rendszerek általában nincsenek egymással összekapcsolva. Ha tehát a páciens több kórházat, rendelőintézetet vagy orvost keres fel, a nyilvántartó rendszerek nem tudják átadni egymásnak az adatokat. A feladat tehát nem kevesebb, mint összekapcsolni a ma még jellemzően szigetszerűen működő rendszereket. „Jócskán csökkentené az ellátás költségeit, sokkal kényelmesebbé tenné a beteg életét, továbbá nagyban támogatná az orvos szakmai munkáját, ha az összes ellátási helyen hozzá lehetne férni a pácienssel kapcsolatos korábbi adatokhoz, leletekhez, diagnózisokhoz, beavatkozásokhoz.

Lukács Lajos: Jócskán csökkentené az ellátás költségeit, ha az összes ellátási helyen hozzá lehetne férni a pácienssel kapcsolatos korábbi adatokhoz
Lukács Lajos: Jócskán csökkentené az ellátás költségeit, ha az összes ellátási helyen hozzá lehetne férni a pácienssel kapcsolatos korábbi adatokhoz

Ez nemzetközi szinten – és természetesen Magyarországon is – óriási kihívást jelent, hiszen az összekapcsolásnak, a különböző rendszerek együttműködésének több feltétele van. És itt elsősorban nem informatikai, hanem orvosszakmai kihívásra kell gondolni. Az összekapcsolás technológiailag viszonylag könnyen megoldható, az igazán nagy feladatot a tartalmi megfeleltetések, a kódok, az értelmezések egységesítése jelenti, ráadásul nemcsak egy-egy országon belül, hanem nemzetközi szinten” – mutat rá Lukács Lajos, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) eEgészség munkacsoportjának vezetője. A másik alapvető világtrend, hogy az informatikai eszközökkel magát a gyógyító munkát is támogatni kell. Olyan intelligenciát, szakértelmet, tudást kell beépíteni a rendszerekbe, amelyek az adott helyzetben képesek felhívni az orvos figyelmét a pácienssel kapcsolatos veszélyekre, ajánlott vizsgálatokra, diagnosztikai eljárásokra, kezelési módokra.

Változó orvos-beteg viszony

Noha Magyarország mind az egészségügyi nyilvántartási, mind az orvosszakértői rendszerek fejlesztése és alkalmazása terén tud pozitív példákat felmutatni, tény, hogy nincs az élmezőnyben. Messze van még azon fejlett országoktól, ahol nagy szolgáltatók, fejlesztők, egészségpénztárak vagy állami szervezetek olyan átfogó rendszereket üzemeltetnek és finanszíroznak, amelyek magukban foglalják az alapellátásban, a klinikai szinten, sőt a személyes, otthonokban is működő egészségügyi nyilvántartó rendszereket. Lukács Lajos szerint ez utóbbi, tehát a személyes rendszerekkel zárul be a kör, hiszen alapvető fontosságú, hogy maga a páciens is hozzáférhessen az őt érintő információhoz - a leletekhez, a kezelésével kapcsolatos adatokhoz vagy akár az elszámolásokhoz.

„Manapság, a web2 és a közösségi hálók korában ezek a personal health recordnak nevezett alkalmazások nemcsak arra alkalmasak, hogy a beteg az orvosával tudjon kommunikálni, hanem arra is, hogy különböző online közösségekhez csatlakozhasson. E közösségekben a hasonló problémájú emberek megoszthatják egymással gondjaikat, ötleteket, tanácsokat kaphatnak sorstársaiktól. Hasonlóképpen rendkívül fontosak az egészségügyi portálok, ahol rengeteg információhoz lehet hozzáférni. Azok a páciensek, akik élnek ezen új lehetőségekkel, sokkal képzettebben, tájékozottabban mennek az orvoshoz, mint korábban, így fokozatosan átalakul az orvos-beteg viszony. Az orvos szava nem lesz mindenható, hiszen a betegnek lesznek kérdései, sőt akár tippjei is. E megváltozott helyzetre az orvosoknak fel kell készülniük” – mutat rá az IVSZ munkacsoport-vezetője.

Telemedicína

Feltétlenül említést érdemel a világban tapasztalható harmadik fontos trend, a telemedicina terjedése is. Már ma látszik, hogy a különféle telemedicinás alkalmazások előbb-utóbb drámai módon átalakítják az egész egészségügyi ellátórendszert. A telemedicina lényege, hogy az orvos és a beteg fizikailag elszakad egymástól. A végpontokon – jellemzően a beteg otthonában, a páciensre helyezve – olyan érzékelők és egyéb műszerek működnek, amelyek a távközlési hálózaton, illetve az interneten keresztül eljuttatják a mért értékeket a kórházba, az orvoshoz. A betegnek tehát nem kell minden vizsgálatra beutaznia a kórházba, a rendelőintézetbe, sőt a távolból akár folyamatosan is nyomon követhetők a monitorozott személy élettani folyamatai.

A telemedicina számos felhasználási területe közül óriási lehetőségeket rejt magában a diagnosztika
A telemedicina számos felhasználási területe közül óriási lehetőségeket rejt magában a diagnosztika

Ezen alkalmazások rendkívül széles kört érinthetnek, illetve komoly megtakarítást eredményezhetnek: egyrészt lerövidíthetik a betegek kórházi ápolásának idejét, másrészt új utakat nyithatnak meg az idősek vagy a rehabilitációra szorulók ellátása terén. A kórházakban – vagy diszpécserközpontokban – egy szerverre érkeznek be a mért adatok (vérnyomásértékek, EKG-jelek stb.), a kommunikáció tehát gépek között zajlik (machine-to-machine, más néven M2M kommunikáció). A központi szervereken intelligens előfeldolgozó, kiértékelőprogramok futnak, amelyek – az orvos munkáját segítendő – csak akkor riasztanak, ha az adatok eltérnek a normálistól.

Ezek a rendszerek olyan intelligens orvosszakértői rendszerek, amelyek komoly terheket vehetnek le az orvos, illetve a kórházak, klinikák válláról. A telemedicina számos felhasználási területe közül óriási lehetőségeket rejt magában a diagnosztika. Magyarországon, ahol például rendkívül kevés a patológus, nagy segítséget jelentene, ha a betegtől vett vizsgálati anyagot az orvos a távolból is ki tudná értékelni. A hálózaton keresztül megkaphatná a képeket, és gyakorlatilag bárhol a világon elvégezhetné a leletezést. Ezen alkalmazásoknál természetesen alapvető követelmény a kiváló minőségű, megbízható és biztonságos szélessávú kapcsolat. Csak azok a rendszerek fogadhatók el, amelyek kizárják az adatok torzításának lehetőségét. Az infokommunikáció mai fejlettségi szintjén mindez nem jelent gondot.

Inflexiós pont

„Az új informatikai technológiák számos területen nagy jövő előtt állnak, de az egészségügyben egész pontosan kitapintható, hogy inflexiós ponthoz értünk. Nagyon jók az alapok, megvannak azok a részrendszerek, amiket összekapcsolva fantasztikus szinergiák, a gyógyítást szolgáló komplex rendszerek valósíthatók meg. Az eredmény pedig nem kétséges: hatékonyságnövelés, költségcsökkenés, az egészségügyi ellátás színvonalának emelése” – fogalmaz Lukács Lajos.

Mindez a beteg számára is hoz újdonságot: egyre inkább megjelenik az egyedi, személyre szabott gyógyítás. Ez a világtrend az egészségügyben tapasztalható összes trend eredője. A korszerű rendszerek és eljárások birtokában ugyanis az orvosok nem általánosságban kezelnek majd egy betegséget, hanem minden esetben figyelembe veszik a páciens egyedi tulajdonságait, és ezekhez igazítják a terápiát. Megvalósul tehát az igazi személyre szabott ellátás.

Lassú az intézményközi rendszer

Magyarországon három régió (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl) egészségügyi intézményei és háziorvosai között a Hefop 4.4 projekt keretében kiépült az intézményközi információs rendszer, az úgynevezett IKIR. A pilotrendszer elvben működik, ám az orvosok nem elégedettek maradéktalanul az eredménnyel. A legfőbb kritika, hogy túl hosszúak a válaszidők. Ez – szakértői vélemények szerint – csak részben a rendszer hibája. A gond másik forrása a magyar egészségügyi adatvédelmi törvény, illetve annak értelmezése.

Mire kell itt gondolni? A tranzakciók az interneten, védett csatornákon történnek, ám az átküldött adatmennyiségnek pusztán a 10-20 százaléka képezi a tényleges, hasznos információt, a többi a biztonságos kommunikációt szolgálja. Ez az előírás súlyos megkötést jelent, drámaian lelassítja a kommunikációt, többletköltségeket okoz, összességében tehát hatalmas gátja a fejlődésnek. Több szakértő ezért az egészségügyi adatvédelmi törvénynek, illetve a törvény értelmezésének a felülvizsgálatát javasolja. 

Mallász Judit
a szerző cikkei

hirdetés

kapcsolódó linkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Egészségügyi információs világtrendek
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés