MediTech

Egészséges ambíciók

Merre tart a hazai orvostechnikai ágazat?

A rendszerváltás idején teljesen átalakult a világ harmadik legnagyobb orvostechnikai gyártója, amely történetesen magyar állami vállalat volt. Más, korábban sikeres ágazattal ellentétben az orvosiműszer-gyártás nem tűnt el nyomtalanul Magyarországról, sőt a hazai gazdaság egyik húzóereje volt mostanáig. Vajon maradhat-e az a jövőben is? A kérdésre Steiner Arnoldnál, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszterének elnökénél kerestük a választ.

hirdetés

Világhírű magyar tudósok és feltalálók, valamint az Aranycsapat mellett több egykori hazai nagy iparvállalatot – egyebek mellett a Ganzot vagy éppen az Ikarust – is a magyar sikerek példájaként említenek. Az orvostechnika területén mennyire jeleskedtek elődeink, és mi maradt az örökségükből a jelenkorra?

A XX. század elején elsősorban a német ipari cégek leányvállalatai révén a röntgengyártás volt az első, amely megjelent Magyarországon. A nyugati tőke és beruházások tehát megalapozták az ágazat jövőjét, éppen ezért tradicionális iparágnak tekinthető itthon a kórházi, illetve orvosiműszer-gyártás. A II. világháború előtti évekre már erős orvosiműszer-ipar alakult ki, és a háború után is folytatódott a fejlődés, annak ellenére, hogy a műszergyártókat államosították. Ezt követően, az 50-es évek elején létrehoztak egy nagy orvosiműszer-gyártó vállalatot, a Medicort, amely történetének csúcspontját a 70-es és 80-as években érte el, amikor 10 ezer munkatársat foglalkoztató ipari óriássá vált.

A világ harmadik legnagyobb orvosiműszer-gyártója volt, a térségben, illetve a KGST-piacon belül pedig az első számú. Termékportfoliója olyan jelentős volt, hogy egy komplett kórház teljes műszerezettségét le tudta szállítani. A vállalat saját, 400 fős fejlesztői részleggel és globális kereskedelmi hálózattal rendelkezett. Minden földrészre, több mint 50 országba exportált, és a nemzetközi cég- és irodahálózat mellett szervizpontokkal és széles körű szakmai-kereskedelmi kapcsolatokkal is lefedte a piacokat.

Ma már nem létezik az egykori állami óriáscég. Törvényszerű volt, hogy véget ért a több évtizednyi sikertörténet?

Steiner Arnold: A nemzetközi gyártók rendre felülkerekednek
A nemzetközi gyártók rendre felülkerekednek
Ma is léteznek a Medicor termelő gyárak, de kisebbek lettek, összeszűkültek. Ugyancsak létezik és az egész világon ismert a védett Medicor logó és márkanév. De felbomlott a KGST, vagyis a vállalat piacának legnagyobb szelete szűnt meg, illetve szűkült le drasztikusan. Mindennek ellenére szorosabb egységben is lehetett volna tartani az egész céget – főként szükség lett volna a gyáraknak a fejlesztő és kereskedelmi szervezetekre, kapcsolatokra –, de valószínűleg akkor ez nem volt reális lehetőség. Jellemzően más magyar műszeripari nagyvállalatok néhány kivételtől eltekintve teljesen eltűntek.

A Medicor vagy megmaradt gyártókapacitásai, telephelyei iránt sem volt érdeklődés a nyugati befektetők részéről (inkább zöldmezős beruházásokat hoztak lére), ugyanakkor az orvostechnikai területen a Medicor gyárak magyar tulajdonban, és életben maradtak. Egyedül egy multinacionális vállalat vásárolta be magát az egykori Medicor vállalat röntgenspecialista utódcégébe, de néhány év után kiszállt az üzletből a befektető. A külföldi befektetői érdeklődés hiánya alapvetően két okra vezethetők vissza: egyrészt a magyarországi gyártás, illetve annak lehetősége akkor nem keltette fel a nagy nyugati vagy távol-keleti orvostechnikai gyártók figyelmét, stratégiájukban nem volt helye az invesztíciónak, inkább piacot kerestek, másrészt – és ez volt a döntő – a hozzáértő hazai szakemberek is időben léptek.

Ez mit jelentett pontosan?

Az állami Medicor mintegy 400 fejlesztője és sok ezer szakmunkása tudása nem került lakat alá. Az egykori állami vállalat nyomában, a szellemi és infrastrukturális kapacitásokra építve a 80-as évek végén, a 90-es évek közepéig több mint 100 hazai kis- és középvállalkozás jött létre az orvostechnikai ágazatban. Így fennmaradhatott – és magyar tulajdonban maradt – Magyarországon az orvosiműszer-gyártás, bár a piacok jelentős részét elvesztettük, és különösen fájó volt, hogy nem sikerült megőrizni külföldi kereskedelmi és szervizhálózatokat, illetve a szakmai kapcsolatok jelentős részét. Mára a kifejezetten gyártó és fejlesztő vállalkozások száma 150 körülire bővült.

A kizárólag orvosi műszerekkel kereskedő, illetve külföldi gyártókat képviselő vállalkozásokat is hozzávéve az ágazaton belül, illetve ahhoz kapcsolódóan mintegy 1000 cég működik és mintegy 8000 főnek ad ez az ágazat munkát. A hazai tulajdonú gyártó és fejlesztő vállalkozások termékportfóliója ma is meglehetősen nagy. A teljesség igénye nélkül a szoftverektől a kórházi ágyakon, az EKG-berendezéseken, reagenseken, inkubátorokon, vérnyomásmérőkön vagy a defibrillátorokon át a röntgenberendezésekig tart. Jóformán csak a jelentős fejlesztési igényű és költségű nagyberendezések (például MRI) nem készülnek itthon, legalábbis kompletten nem.

Mekkora, illetve milyen összértékű piacon versenyeznek ezek a vállalkozások?

a magyar vállalkozásoknak piacra, megrendelésekre van szüksége
A hazai vállalkozásoknak piac és megrendelés kell
A hazai gyártók és fejlesztők, illetve egyes kereskedelmi cégek egyaránt érdekeltek a külpiacokon és belföldön. Ebből adódóan a teljes piac méretét és a versenykörnyezetet nehéz lenne számadatokkal meghatározni. A magyar piac esetében ez könnyebb feladat: a rendelkezésre álló adatok alapján a hazai orvostechnikai piac összforgalma az utóbbi években 100 milliárd forint nagyságrendű volt. A magyar orvostechnikai termelő cégekhez köthető árbevételek – nagyrészt az exportnak és a jelentősebb hazai kórházfejlesztéseknek köszönhetően – 2007-ről 2008-ra 25 százalékkal növekedtek.

A Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter akkor még 21 tagjának együttes árbevétele elérte a 15 milliárd forintot, igaz, ebben a külföldi megrendelések összege is szerepel. A következő évben, 2009-ben 4-5 százalékos visszaesést éltünk meg, ami az ipar egészében tapasztalt csökkenéshez mérten akár kedvezőnek is mondható. A 2010-es ágazati eredmények az előzetes adatok alapján 10-15 százalék körüli bővülésről árulkodnak, és a 29 klasztertag tavalyi árbevétele már meghaladja 20 milliárd forintot, így megalapozottnak látjuk azt, hogy 2011-ben az ágazat visszatérjen a dinamikus növekedési pályára.

Milyen tények vagy remények fűtik ezt a bizakodást?

Állandó hajtóerő az, hogy a fejlett világban egyre kisebb súlyú koraszülöttek is megmenthetők az életnek, és növekszik az emberi átlagéletkor. Mindez egyre több vizsgálatot, beavatkozást, ápolást tesz szükségessé, ehhez pedig orvostechnikai eszközök is kellenek, méghozzá egyre több és fejlettebb. Egyrészt azért, mert az amúgy is csökkenő számú egészségügyi szakember által ellátandó feladatokat intelligens műszaki megoldásokkal kell helyettesíteni, másrészt mind a páciensek, mind az egészségügyi szakemberek, szakdolgozók részéről alapvető elvárás, hogy a lehető legkorszerűbb technikát igényeljék/alkalmazzák egészségük megőrzése érdekében, illetve a minőségi munkavégzés, a fejlettebb orvoslás miatt.

Az egészség pedig első számú társadalmi és politikai téma, ezért még a kedvezőtlen gazdasági helyzetben lévő országokban is beruháznak az egészségügybe, a gazdag országokban pedig kifejezetten sok pénzt költenek egészségügyi fejlesztésekre. Az ágazatnak az „alkalmi” hatások is sokat segíthetnek, így például a gazdaságélénkítő vagy az innovációt serkentő pályázati források megnyitása.

Az interjú teljes terjedelemben a MediTech Magazin 2011/1. számában olvasható.

Szabó Márton
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Egészséges ambíciók
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés